Rajzoktatás, 1908 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1908-01-15 / 1. szám

l­ masabb a kikérdező mód. Bemutatás, szemléltetés, leírás a kérdések ügyes felállításával kapcsolható össze, aminél persze mindig fontos a kiinduló­pont. Ajánlatos, hogy ne sokat mutassunk rövid időben, de még hosszában sem; inkább keveset, de jól megértve. Nagyon fon­tos, hogy a szemlélt tárgy ne legyen a magyarázatnak magya­rázó illusztrálása; fordítva: a kép, a tárgy a fő s ehhez kap­csolódik a magyarázat stb. Kerülni kell ilyenkor is minden tudományos színezetű fejtegetést; maga a tárgy körül forgó ismertető magyarázat teljesen kielégítő. Nehézségeket a tárgyak sorrendje ne okozzon; ebben a tekintetben bizonyos esetekben a sorrend észszerűsége magától következik. Képtárban pl. a világosan beszélő genre-kép legyen az első, mert tartalmánál fogva a tanuló előtt ez a legvilágosabb; könnyű lesz itt meg­értetni azt, amit a művész kifejezni akart. De még e határon belül is a legegyszerűbb tárgyú képeknél maradjunk. Érthető még a történeti genre és a tájkép is, de már az allegorikus tartalom zavaró lehet és a kép megértését megnehezítő; ezt mellőzzük, vagy csak később kerüljön sorra. De bármilyen a kép, legyen czéljainknak megfelelő, azaz művészi tekintetben tanulságos. Itt merül fel az a fontos kérdés, hogy a gyakorlati életben erre a művészi tanításhoz szükséges anyagot honnan vegyük, hol találjuk. Erre nézve, mivel minden kétségen fölül áll, hogy szemléletre csak az eredeti tárgy alkalmas, szükséges, hogy a tanulmány a műalkotás előtt történjék. Más szóval: az épületet, a szoborművet, a képet a maga eredetiségében és nem grafikus ábrázolásban vagy egyéb másolatában kell tanulmány tárgyává tenni. Festmények tanulmányozására a képtárba kell mennünk, az épület, a szobormű szemlélésére az épület és szobormű elé kell járul­nunk. Művészi, ipari tárgyakat a múzeumokban találunk és azoknak szemléltető tanulmányára szintén csak az eredeti tárgy alkalmas. Ebből is látható, hogy az efajta tanítás és tanulás az iskolában milyen. Arra a kérdésre tehát, hogy eredeti műalkotás legyen-e vagy képmás, a felelet az, hogy képmás csakis akkor, ha eredeti tárgy nincsen. Fotográfia csak gyönge pótlék, mivel műalkotást mindig eredetiben kellene bemutatni, tehát az iskolai növen­dékeket el kell vezetni a helyszínre. Festmények, épületek, szo­borművek, műipari tárgyak az iskolában nincsenek, marad tehát a fotográfia, a könyvillusztráczió és az ily czélra készült fali tábla,­­ vajmi kevés eredménynyel kecsegtető művészi tan­eszközök. Festmények színes másolatai ugyan némileg jobb szol­gálatot tesznek, de ezek is csak kópiák. Végül még két másik fontos kérdést vetett föl előadó: melyik művészettel kezdjük, a régivel vagy a jelennel? Az iskolai előírás szerint az V. oszt.-ban az ó­korit kell tárgyalni. Ezzel szemben előadó és mások is állítják, hogy a jelen műve­

Next