Szerelőipar, 1936 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-18 / 1-2. szám

Szerkeszti: LAUBER LÁSZLÓ Előfizetési díj 1 évre P 24 — Egyes szám­ára ......... P 1.— ♦ Megjelenik havonta kétszer + BUDAPESTI BÁDOGOSOK. GÁZ-, VÍZVEZETÉK- ÉS KÖZ­­PONTIFŰTÉS SZERELŐK IPARTESTÜLETE - MAGYAR KÖZPONTI FŰTÉS-, GÁZ-, VÍZVEZETÉK SZERELŐ - VÁLLALKOZÓK EGYESÜLETE - BÁDOGOS ÉS SZERELŐ­MESTEREK IPARI SZÖVETKEZETE­K HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatali VIII., JÓZSEF-KÖRÚT 31/b Telefon: 42­0-89 Amidőn Bornemisza Géza átvette az iparügyi minisztérium vezetését, beje­lentette, hogy első feladatának tekinti a régi ipartörvényeknek a mai kor gazdasági és szociális követelményei­nek megfelelő szellemben való átrefor­­málását. Az ilyen irányú m­unka erős lendület­tel indult meg az iparügyi miniszté­riumban s alig néhány hónapi lelkiis­meretes előkészítés u­tán ma már olyan előrehaladott stádiumba került, hogy ■módjában állt a miniszternek az új esz­tendő fordulóján beszámolni az eddig végzett munkáról és körvonalazni leg­közelebbi programját. A kézműves iparosságot közelről érin­tő rendkívül érdekes nyilatkozatot főbb vonalaiban alant közöljük: ■— A vezetésem alatt álló minisztérium munkaprogrammjának egyik fontos pont­ja az ipartörvény m­egfelelő módosítása novelláris úton. Ez a módosítás több szempontból bír jelentőséggel. Felemeli az ipari képesítés színvonalát a mester­vizsga intézményének bevezetésével és megakadályozza a kisiparban a nap nap után előforduló árrombolást, amely ellen igen sok panasz merül fel. A módosító törvénytervezet keretében nyer elintézést a régi ipartörvény 4. és 47. §-ainak a kérdése, amely körül a kézművesipar és kereskedelem között annyi viharos vita folyt le. Az ipartörvény módosítása lehe­tőséget fog nyújtani az ipartestületi in­tézmény olyirányú átszervezésére, hogy az ország ipartestületei az eddiginél ak­tívabb működést fejthessenek ki. Ez a munka különben már az egész vonalon megkezdődött. Az ipartörvény novelláris módosítása munkaügyi bizottságok alakí­tását fogja kimondani abból a célból, hogy az ipartestületek a tagjaiknál fog­lalkoztatott alkalmazottak bevonásával a munkaviszonyból származó közös ér­dekű ügyeket megbeszélhessék és együt­tes megállapodásokat létesítsenek. Teljesen elkészítettem a kényszerkar­­telről szóló törvénytervezetet, abból a gyakorlati tapasztalatból és elgondolásból kiindulva, hogy az állami intervenció nem tervszerűség, hanem szükségszerű­ség kérdése. Amennyire nem kifogásol­ható, ha egyes kartelek a termelés racio­nalizálása érdekében a közérdek és köz­jó szempontjainak szigorú figyelembevé­telével létesülnek és működést fejtenek ki és amennyire az államhatalom a leg­messzebbmenő védelmet fogja nyújtani a gazdasági életnek és fogyasztóközönség­nek egyes kartelek közérdekellenes túl­kapásaival szemben, annyira előállhat az az eset is, hogy a közérdek szempont­jából egyenesen szükségesnek mutatko­zik egyes iparágakban működő vállala­tok kartelszervezetbe tömörítése. Az erre vonatkozó törvényjavaslatom természetesen a legmesszebbmenő gondot fordítja a magasabb gazdasági közérdek védelmére, amelyet gondosan összhangba hozni igyekszik az ipari élet rentábilis működésének és további fejlesztésének az érdekeivel. Természetesen a minisztérium mindeze­ken kívül még számos más időszerű kérdés rendezésével is foglalkozik. Ál­landóan az ipar ütőerén tartjuk a ke­zünket és minden erővel azon vagyunk, hogy ez az ipar —a fejlődésének biztosí­tása és elősegítése mellett­­— a nemzet­­gazdasági és szociális követelményeknek is megfeleljen. Az ipari zártszám kérdése is foglalkoztatja az iparügyi miniszté­riumot és rövidesen sor kerül a Kartel­­bizottság megfelelő átalakítására is. Ál­talában örömmel állapíthatom meg, hogy a magyar ipar fejlődése és megerősödése megnyugtató képet mutat és sikeresen küzd meg az idők nehézségeivel. A jövő­ben is azon leszek, hogy ezek a nehéz­ségek, amennyire csak lehet, elháríttas­­sanak az ipar zavartalan működésének az útjából és hogy ipar és iparügyi mi­nisztérium vállvetett, szoros harmóniá­ban szolgálják együtt a nemzet nagy ér­dekeit.

Next