Vegyi Ipar, 1923 (22. évfolyam, 1-22. szám)

1923-01-31 / 2. szám

Megjelenik minden hó 15. és 30-án. Előfizetési ár: egész évre 1500 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VIII., Népszinház­ u. 49.­ ­ . Huszonkettedik évfolyam. Budapest, 1923 január 31. 2. szám. VEGYI IPAR Chemische Industrie MŰSZAKI SZEMLE Technische Revue Erscheint am 15. u. 30. jeden Monats Jahres abonnement: 1500 Kronen. Redaktion u. Administration: Budapest, VIII., Népszinház-u. 49. A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja 1­90»1'.' mérnök I Ältestes, unabhängiges ung. Fachorgan der dhem. Industrie Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át. Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: József 40—50. Hirdetési ár: Millimétersoronkint­i 40 korona. Ásványolajiparunk újraéledése. Irta: Halmi Gyula ok!, vegyészmérnök a Magyar Vegyészeti Gyárosok Orsz. Egyesületének ü­gyv. igazgatója. A háború elvesztése óta ásványolajfinomítóiparunk csaknem teljesen tétlenségre volt kárhoztatva. Míg a háborúban fokozott tevékenységet fejtett ki ez a fon­tos magyar vegyészeti iparág, addig a forradalom és megszállás óta régi nyersanyagszolgáltató forrásainak teljes elzárása folytán képtelen volt nyersanyaghoz jutni és éveken át a megmaradt öt tekintélyes magyar ásványolajfinomító iparvállalat nagyon szerény kere­tek között tudott csak munkálkodni. Hihetetlen szívós­sággal és életerővel törekedett azonban állandóan ez az iparág arra, hogy a romániai és galíciai nyersolaj­­beszerzés lehetetlensége dacára is új nyersanyagforrá­sokat nyisson meg a maga számára és ezzel ismét elérhesse a számára legfontosabb célt, hogy termelő­­tevékenységét folytathassa. E szívós igyekezetnek és annak a rendkívüli ügyességnek, amellyel e kérdést ásványolajiparunk megoldani igyekezett, a közelmúlt­ban figyelemreméltó eredménye is volt, mert sikerült Oroszországból több mint 200 vagon nyersolajat be­szereznünk oly időkben, amidőn e fontos nyersanyagot az orosz szovjet kormány senki részére nem adta ki és a magyar ipar, mint első és úttörő szerepelt e tekintetben, ami kétségkívül nagyon fontos és figye­lemreméltó eredmény már abból a szempontból is, hogy a hatalmas orosz birodalommal való és általá­nosan kívánatosnak mondott kereskedelmi kapcsolat le­hetőségeit elsőül alapozta meg. E nyersanyagbeszerzés korántsem volt könnyű feladat és hónapokig tartó tár­gyalások előzték meg az immár lebonyolított üzletet, amely azonban csak kiinduló pontja a későbbi és remélhetőleg rendszeressé váló nyersolajbeszerzésnek. Tudvalevőleg Románia teljes kiviteli tilalmat léptetett életbe és tart fenn évek óta a nyersolajra, hogy saját ásványolajfinomítóiparának tevékenységét biztosíthassa. Legutóbb pedig Lengyelország léptetett életbe a nyers­olajra kiviteli tilalmat. Ezek az intézkedések közvetve a technikailag elsőrendűen fejlett és igen jelentékeny magyar ásványolajfinomítóipar teljes megbénítását is célozzák. Ásványolajfinomítóiparunk azonban bebizonyí­totta, hogy ezt a kíméletlen elzárkózást is le tudja küzdeni és állandó nyersanyagbeszerzését egyrészt Oroszországból (Bakuból), másrészt pedig a dús ben­­zintartalmú amerikai nyersolajkészletekből igyekszik biz­tosítani. Természetesen ez a nyersanyagbeszerzés oly óriási anyagi áldozatokkal és a jelenlegi viszonyok kö­zött oly hatalmas kockázatokkal is jár, hogy teljességgel érthető és indokolt, ha ásványolajfinomítóiparunk rend­szeres tevékenységének újrafelvételével kapcsolatban biztosítani kívánja tevékenysége részére azt az állami védelmet, amely az ilyen fontos hivatást betöltő ipart feltétlenül megilleti. A nyersanyagszállítás tekintetében méltányos díjked­vezmények engedélyezése mellett a törvényben biz­tosított vámvédelem az a nélkülözhetetlen támogatás, amelyben az államnak ezt a fontos ipart részesítenie kell, ha lehetővé akarja tenni, hogy feladatait betölt­hesse. Ipari szempontból nem szorul indokolásra, hogy a késztermékek behozatalával szemben mennyivel elő­nyösebb, ha ahelyett, hogy öt technikailag nagysza­­básúan kiépített gyártelepünk éveken át parlagon he­ver, nagykészültségű mérnöki és vegyészmérnöki kara tétlenül és munka nélkül, közel 1000 munkása pedig­ kereset nélkül van, ha tehát e fontos iparunk szüne­telése helyett e gyártelepeink eleven és lüktető tevé­kenységét tesszük lehetővé. Azonban nemcsak ipari szempontból kívánatos a magyar ásványolajfinomítóipar tevékenységének rendszeres újrafelvétele, amely ipar­águnk termelőképessége meghaladja az évi 20.000 vagont, ezzel szemben évi fogyasztásunk ez ipar ter­mékeiből jelenleg kb. 4—5000 vagon körül mozog. Tekintettel ásványolajban bővelkedő szomszédaink gaz­dasági, illetőleg politikai szempontból való elzárkó­zására, egyáltalán nem közömbös, ha egy ilyen telje­sítőképességű iparág teljesítőképességének teljes ki­használásával megteremtjük a lehetőségét annak, hogy bárminő ellenséges célzatú gazdasági körülzárás ese­tére is hosszú időre biztosítsuk az összes ásványolaj­­termékekből a belföldi szükséglet ellátását. Ha pedig nemcsak a pillanatnyi helyzetet tekintjük, hanem szá­molunk azzal a lehetőséggel is, hogy a belföldön nyersolajforrásokra akadhatunk vagy ha a barnaszén­lepárlás kifejlődésével e lepárlás melléktermékeinek nagyarányú feldolgozására gyártelepeket kell biztosí­tanunk, kétségtelen, hogy igen nagy jelentősége van annak, hogy e feladatok megoldására teljesen üzem­képes és nagy szabású, gyártelepek álljanak rendelke­zésünkre, amelyeknek azonban addig is minél nagyobb­ arányú rendszeres foglalkoztatását kell biztosítanunk, hogy fennmaradásuk lehetővé váljék. Érthetetlen, de amennyire csodálatos és különös, egy­­­ben annyira elszomorító is, hogy a hazai sajtó jelentős része a magyar ásványolajfinomítóipart mennyire egy­oldalúan és milyen határozott rosszakarattal ítéli meg. A pillanatnyi árhelyzet alapján ítélők a kérdés tüzete­sebb megvizsgálása nélkül egyszerűen kimondják az ítéletet, hogy a benzin, vagy világítóolaj árának le­szállítása érdekében nem szabad az ásványolajfinomító­ipar vámvédelmét megadni, hanem egyszerűen a kül­földi behozatalra kell bíznunk - e szükségleteink ellá­tását. Az ilyen könnyen ítélők előtt, úgy látszik, tel­jesen ismeretlenek azok a hatalmas erőfeszítések, ame­lyeket ásványolajfinomítóiparunk nagyon is átgondolt és messzelátó termelő politikája megvalósítása érde­kében és a magyar ipar erejének csorbítatlan fenntar­tása céljából hosszú idő óta kifejt. Amidőn a sajtóban egyre-másra megjelenő célzatos közlemények az ás­ványolajipar tevékenységének kikapcsolásával benzin-, világítóolaj- és kenőolajszükségletü­nk fedezését telje­sen a külföldi behozatalra kívánják bízni, azzal a meg­­okolással, hogy a kereskedelem olcsóbban biztosíthatja e cikkekben szükségletünket, mint az ásványolajfino­­­mítóipar, amely, szerintük, a részére biztosított vám­védelmet az árak emelésére használná ki, e felszólalók elfelejtik, hogy az orosz és amerikai nyersolaj behoza­talával, ami nagyon is érzékenyen érinti a bennünket céltudatosan mellőző nyersolajtermelő szomszédos álla­mokat, a dolog természetéből folyólag rövidesen igen egészséges versenyt fogunk kiváltani ez államok ré­széről, amelyek kénytelenek lesznek cikkeik árát leszál­lítani, hogy versenyezhessenek a mi iparunk termé­keivel és ennek természetszerűleg az árak mérséklő­dése lesz a következménye. Ha ellenben a román és lengyel késztermékek számára szabad préda lesz a magyar piac, nagyon közelfekvő a lehetőség, hogy rövid átmeneti idő után ezek az államok alaposan ki fogják aknázni e helyzet előnyeit. Egyáltalán nem bizonyos tehát, hogy az ásványolaj­­termékek szabad és vámokkal nem védett behozatali­ esetén fogyasztásunk számára tartós és értékes ered­ményeket tudunk majd elérni. Ellenben megeshetik majd, hogy amidőn az indokolt vámvédelem hiánya­­ folytán ásványolajfinomítóiparunk tevékenysége megbénult, a hazai fogyasztás az ásványolajtermékekért éppen akkora, vagy talán még magasabb árakat is lesz kénytelen fizetni, mint amineket ásványolafinomítóiparunk tevé­kenységének bekapcsolódása esetén fizetnie kellene. A világháború tanulságai eléggé súlyosak arra, hogy meg­gondolásra késztessenek mindenkit, amidőn oly iparág fenntartásának biztosításáról van szó, amelynek egy nemzet készültségében és erőkifejtése minél nagyobb teljességében igen számottevő része van és amely­ minden vonatkozásánál fogva oly fontos, hogy ha nem­ volnának tökéletesen fölszerelt és mintaszerűen veze­tett nagyszabású gyártelepeink, a messzebblátó célok érdekében még a mai elrettentően súlyos viszonyok között is meg kellene teremtenünk ezt az ipart. Meny­nyivel inkább szükséges tehát, hogy ha van ilyen tel­jesen kiépített ipari szervezetünk, akkor ennek műkö­dését lehetővé tegyük oly intézkedéssel, amely amellett, hogy ez ipar tevékenysége számára a munka lehető­ségét megadja, egyszersmind előre nem látott eshető­ségekre oly erőforrásokat is tart épségben, amelyeket a maguk való értéke szerint megbecsülni a hétéves háború alatt éppen eléggé megtanulhattunk. A szaksajtó a gazdasági élet nélkülözhetetlen szerve, melynek fentartását elősegíteni: nemzeti kötelesség! „1.hroiri“ vegyiáru-kereskedelmi r.-i . Budapest, IV., Piarista-u. 6. Állandó Szappan-, lakk-, cipőkrém-, fémáru , bőr-, textil, íz Telefonszám: 27 - 33. raktárt tart, stb. iparok részére szükségelt vegyitermékekben. Darvas József és Korányi Budapest, V. Váczi­ ut .30.­­ Telefon: 99—43 Ammóniák Kénessav Hydrogén Carbid-Nitrogén osztály Elsőrendű eredeti svéd és német precíziós autogén és vágóberendezések versenyen kívül minőségben MODERN SZAPPANIPARI GÉPEKET RAKTÁRBÓL SZÁLLÍT EHRENFELD IMRE IRODA: ^&aocsYsLutcaE2Ki: 5IP05 J Budapest, VII., Huszár­ utca 10. sz.FENO Telefon: 125-94. Schellack T- N. Orange (C. W. Waters Ltd. London — Kalkutta lerakata.) Japan-, Carnauba-, Montan-, méhviasz (Schickum Werke lerakata) Paraffin (Scotíisch Oil Agency Glasgow, képviselete) G­y­a­n­t­a és egyéb vegyicik­­kek állandó raktára Budapest I. Verpeléti-út I. Tel.: 1. 2-46.Dobozgyártás minden mennyiségben. Scheer Gyula Béla dobozgyára. Telefon: József 110-66. Sürgönyeim : Galantar Budapest. NAGYKERESKEDÉSE, BUDAPEST, Vill., NÉPSZINHÁZ­ UTCA 19. SZ. GALANTAI ÁRPÁD„ Közvetlen import: K­HI? ”---:-------- ---------------- 1 Terpentin. Sellak. Gyanta. Ammoniákszóda. Szódabicarbona. Kristályszóda. Sósav. Kénsav. Szalmiákszesz. Naftalin Benzol. Borax. Sárga vérlugsó , Szalmiáksó 98°/6-os. Szalmiáksó subl. darabom Ólompir. Ólomgelét. Föld-, szépített-, vegyi festékek. Kátránytermékek. Olajok. Vegyszerek. Nyersanyagok üzemi célokra. ERDÉLY ÉS SZABÓ LABORATÓRIUMI FELSZERELÉSEK, TANSZEREK ÉS PREC. MÉRLEGEK GYÁRA Fabrik für Laborat-Einrichtungen, Lehrmittel und analytische Waagen. Mechanikai-, üvegtechnikai- és asztalosműhely. — Mechanische-, glastechnische- und Tischlerwerkstätte. Budapest, IX., Liliom­ utca 46. Telefon: József 23—95-n­on­­ GÉp(TMR­: L 1i 11 U L# BUDAPEST, VÁCI-UT-T. 152. Gőz- és erőtelepek, kompressorok, vácuumszivattyúk, jég- és hűtőtelepek készülékek extrahálás, lepárlás, finomítás céljára. Besűrítő és gőzölögtető készülékek, centrifugák, szűrőprések, keverő- és szárítókészülékek. Tartá­­nyok. Csővezetékek. Vashordók. Koch- und Verdampíapparate, Vacuum- und Kestner- Verdampfapparate, Destillier-, Rettifizier-, Extraktions-, Kühl- jnd Heizapparate, A u t o c 1 a v e n, Mont ejus, Trockenapparate, Condensationsanlagen.

Next