Viz és Világitás, 1930 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1930-01-15 / 1-2. szám

munka nélkül állnak és több mint 14.000 munkanél­küli munkavállalót tart nyilván a statisztika. E számok fényesebben beszélnek minden argu­mentumnál, e számok megcáfolhatatlan igazságot tárnak elénk. Ennek a ténynek ismertetésével egyidejűleg még csak azt akarjuk felemlíteni, hogy ez a hatal­mas összegű munkaalkalom belső, rendelkezésre álló tőkékből bonyolítható le, mert hiszen ezek a befolyó bérjövedelmekből mindenkor fedezhetők, anélkül, hogy ezeknek a termelés csatornáiba való vissza­áramlása a ház hozadékát lényegesen érintené. Ha ehhez hozzávesszük már a múltban is jól be­vált és keresztülvihető tatarozási adókedvezmény megadását — úgy már megoldását is adtuk az akció sikeres lebonyolításának. Tehát realizálva a fentieket, csak azt kívánjuk befejezésül, hogy az 1930-as esztendőben vigyék ke­resztül a tatarozás törvényes rendelkezéseit és erős a reményünk, hogy akkor az új esztendő gazdasági mérlege nemcsak a külső,­ hanem belső szimptómái­­ban is feltétlen és erős javulást fog eredményezni. (h.) Knuth Károly mérnök, gyáros előadása: „A központi melegvíz és gőzfűtés összehasonlítása lakásfűtés szempontjából. Folyó hó 7-én tartotta meg Knuth Károly az Or­szágos Közegészségi Egyesület helyiségeiben fenti című előadását. Bevezetőjében általánosságban ismer­teti a különböző fűtési rendszereket, majd áttér a kü­lönböző központi fűtések ismertetésére. Különböző kalkulációk alapján megállapít­ható, hogy a kis melegvízfűtések általában 8, illetőleg 7,50 pengőbe kerülnek köbméteren­ként, a gőzfűtések ellenben kb. 7 pengőbe. A fogyasztott szén mennyiségére vonatkozólag tudományos számítások és adatok nem állnak rendel­kezésére, de az előadó által végzett számos kalkuláció alapján átlag 10 kg koksz esik köbméterenként és évenként. Jóllehet igen gazdaságos berendezések mel­lett 6 kg kokszfogyasztás is elérhető évenként és köb­méterenként, viszont más berendezéseknél 15 kg volt ezen szükséglet, mégis biztonsággal mondhatjuk azt, hogy körülbelül fenti adat felel meg a legjobban. Háromszobás lakásnál tehát, 300 köbméterrel számolva, 3000 kg kokszfog osztással kell számolnunk, amelyhez azonban még 10% tüzelő fa is számítandó évenként. Eza belütéseknél ezen szükséglet mintegy 5%-kal csökken, mert kisebb a hőveszteség. Ugyanis, amint ismeretes, a nagyfűtéseknél a kazánház külön épül és onnan történik az elosztás. Ellenben az egyszinti fűté­seknél a lakásban lesz a kazán is felszerelve. A csekély hőveszteségre jellemző eset a Széchenyi fürdő, ahol, amint ismeretes, a kutak az Aréna útnál vannak, innen vezettetnek el mintegy 1200 méteren keresztül a Széchenyi fürdő épületébe a forrásvizek, amelyek indulási pontjuknál 73.93 fok Celsiusról a Széchenyi fürdőben csak egy hőfokkal süllyedve, 72.93 C fokkal kerülnek a szolgáltatási helyükre. Ami a fűtések berendezéseinek amortizációs és fogyasztási költségeit illeti, megállapítja előadó, hogy a 20%-os költségek, amelyeket ma törvényes rendel­kezések alapján a központi fűtéssel bíró házak tulaj­donosai felszámítanak, nem mondható soknak és sem­miképpen sem nevezhető illegális jövedelemnek. Mert ha csak 12%-ot számítunk a befektetett tőkék után kamat és amortizációs törlesztésekre, amelyek pedig a mai pénzügyi viszonyok mellett egészen természete­sek, a fenmaradó 8% pedig fogyasztási költség, úgy tisztán áll előttünk, hogy nem egy berendezésnél ezen költségek nem érik el a tényleges kiadásokat sem. Nagyon sok épületről tud előadó, ahol ezek a költsé­gek a 20%-ot felül is haladják. A helyzet ugyanis az, hogy ez a 20% a mindenkori lakbérekhez viszonylik, ezzel szemben mások a lakbérek például Angyalföldön, mint az Andrássy úton és noha a központi fűtési be­rendezések és a fogyasztási szükséglet mindenképpen ugyanannyi, sőt talán a külső perifériákon még több is, ezzel szemben a 20%-os fűtési díj, mivel azt a ház­­bérek után szedik, a külső területeken kevesebb. Rend­kívül érdekes tabellát közöl előadó, melyet az alan­­tiakban adunk: I. táblázat. Melegvízfűtés A fűtővízhőmérséklet különféle külső hőmérsékletnek megfelelően. II. táblázat. Gőzfűtés. Gőznyomás és gőzhőmérséklet közötti összefüggés. 111. táblázat. Vacuum-gőzfűtéseknél elérhető radiator hőmérsékletek : Gőzhőmérsékletek. Külső hőmérséklet C° —20 —10 +0 +10 Radiator hőmérséklet C° 100 81 62 43 Külső levegő hőmérséklete C° —20 —15 —10 —5 +n­ +5 +10 A kazán víz hőmérséklete C° 90 84 77 70 62 ~54 ^44 Nyomás K­emé­zerítési hőmér­séklet 0® C Megjegyzés 0.90 vacuum 45.4 Vacuum-gőzfűtés 0.80» 59.7 » » 0.60» 75.4 » » 0 40» 85.5 » » 0.20» 93.0 » » 0.00metr atm. 99.1 metr atm. 0 1 túlnyomás 101.8 alacsony nyomású gőzfűtés 0.2 104.2­­ » » 0.3 106.6 » » » 0.4» 108.7 » » » 05» 1108 » » » 0.6 túlnyomás 112.7 magasnyomású gőzfűtés, ettől felfelé lakásokban már nem használtatik.

Next