Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-11 / 136. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek!AGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT .B ÁCS - KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVI. évf. 133. szám Araz 90 fillér A Szajut negyedik munkanapja A Szaljut orbitális tudományos állomás személyzete negyedik munkanapi programjának jelentős részét egészségügyi és biológiai kísérletek képezték. Georgij Dobrovolszkij, az állomás parancsnoka jelentette, hogy az űrhajósok egészségi állapota jó, hangulata kitűnő. Csütörtökön, moszkvai idő szerint hajnali egy órakor megkezdődött az állomás személyzetének negyedik munkanapja. ,Űrszálloda... Orbitális lakóház“ A New York Times „a világ első űr-divatbemutatójának” nevezi a Szaljut fedélzetéről adott televíziós közvetítést. Ezen Georgij Dobrovolszkij bemutatta a nézőknek azt az új, különleges űrruhát, amely a súlytalanság állapotában serkenti az izomműködést majd tornagyakorlatokat végzett benne. Az amerikai lap bemutatja olvasóinak a Szaljut fedélzetén levő vízforraló és ételmelegítő berendezést és arról is tudósít, hogy a Föld körül keringő tudományos állomáson jól felszerelt könyvtár van. Az amerikai lap szerdai számában a kozmikus laboratórium méreteiről írva megállapítja, hogy a Szaljut belső tere több mint tizenötszörösen múlja felül az amerikai Apolloűrhajók kabinjának méreteit, ami lehetővé teszi a szovjet űrállomásnak hogy lényegesen több berendezést vigyen magával mint bármely eddig ismert irányítható űrhajó. Az olasz sajtó továbbra is előkelő helyen közli szovjet űrkísérletről szóló a híreket. A Corriere della Sera moszkvai tudósítója „A Szaljut valóságos ház” című anyagában rámutat hogy a szovjet űrlaboratórium a legnagyobb űrhajó, amit ember valaha a kozmoszba felbocsátott. • „Oroszok a világ első űrszállodájában.” „Az eddigi legnagyobb lépés az űrkutatásban” — ilyen és ehhez hasonló címekkel vezetik be tudósításaikat ceyloni lapok. „A szovjet a űrállomás megkezdte munkáját és lakói kényelmesen berendezkedtek” — írja a Sun. Több nyugatnémet lap, így a bonni General-Anzeiger kiemeli, hogy a Szaljut helyiségei amelyekben az űrhajósok laknak, illetve dolgoznak, igen tágasak és kényelmesek. A Frankfurter Rundschau „orbitális lakóháznak” nevezi a szovjet űrállomást. Szélesedik az inverter akció A Bács-Kiskun megyei Tanács kezdeményezésére a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola és a Villamosipari Kutató Intézet szakemberei által tervezett áramátalakító műszert a televízió is bemutatta. A híradás nyomán támadt érdeklődésnek a Kecskeméti Szolgáltató és Javító Vállalathoz érkező megrendeléseken kívül egyéb jelei is vannak. Tegnap dr. Kertész István, a Művelődésügyi Minisztérium audiovizuális oktatási előadója és Szerdahelyi Mihály, a KISZ Központi Bizottságának tagja megtekintették a Jakabszálláson működő kísérleti berendezést. Mint elmondották, a tanyai iskolák villamosítását szolgáló készülék nagy visszhangot váltott ki. A KISZ KB-nál számos üzemi KISZ-szervezet ajánlotta segítségét a program megvalósításához, de csatlakoztak az akcióhoz vállalatok is. A Művelődésügyi Minisztérium pedig értekezletre hívja össze a miénkhez hasonlóan nagy tanyavilágú megyék tanácselnökeit. A tanácskozáson mérik fel ezeknek a területeknek az igényeit is. Földieper szüret Tsz Szedik az ízletes gyümölcsöt a kecskeméti Béke fit’,-»’... ffil íá’án. Eddig hatvan •"'•’'át szü -et''U ° k. Mé? két s-mdés ■?, mintegy tíz mún szamócára számítanak. (Pásztor Zoltán felvétele.) \ 1971. június 11, péntek A homokhasznosítás módszerei A talajtani társaság vándorgyűlése Kecskeméten Csütörtökön kezdődött Kecskeméten a Katona József Színházban a Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társaságának kétnapos vándorgyűlése. A tanácskozáson 650 hazai és számos neves külföldi szakember vesz részt. A nagyszabású rendezvényen jelen vannak a megyei pártés állami vezetők, a kutatóintézetek képviselői. Az országos tanácskozáson a homoktalajok hasznosításának korszerű módszereit vitatják meg. Dr. Szabolcs Istvánnak, a talajtani társaság elnökének megnyitója után dr. Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tartott bevezetőt. Utalt arra, hogy az ország homokterületeinek nagyobb része Bács-Kiskun megyében van. Az ilyen gyenge termőképességű talajok hasznosítását ma már nem lehet a régi módon megoldani, új módszereket kell keresni. Ezért is örvendetes, hogy a talajtani társaság itt tartja vándorgyűjtését. A megye vezetése eddig is szorgalmazta homok teljes hasznosítását, de még sok a tennivaló. A feladatok megvalósítása csak a technika és a tudomány legújabb ágainak segítségével vívniálehetséges. A bevezetőt szakmai előadások követték. Dr. Egerszegi Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének tudományos kutatója a homoktalajok termőképességének növelését elősegítő módszereket ismertette. Hangoztatta, hogy az új termelési rendszer, a kemotechnika segítségével jelentősen növelni lehet a hozamokat. Ennek lényege, hogy részmunkák egyedi gépesítését és a sokmenetes művelést felváltják olyan technikával, amely lehetőleg mindent egy menetben végez el. Ezzel elkerülik a talajfelszín felesleges bolygatását, ki tudják alakítani a homokvédő gazdálkodást. Dr. Láng István, az MTA főtitkárhelyettese a nitrogén és a foszfor tartalmú műtrágyák hatásáról beszélt. Dr. Fekete Zoltán, a Budapesti Kertészeti Egyetem tanszékvezető professzora a homoki ültetvények talajvédelmével kapcsolatos kísérleteit ismertette. Dr. Fekete István, a MÉM irányítása alatt működő Tisza-vidék Mezőgazdaság-fejlesztési Iroda igazgatóhelyettese a homoki öntözésről tartott érdekes előadást. A Gabonatermesztési Szegedi Kutató Intézet részéről dr. Antal József, a gyenge humuszos homoktalajokon növénytermesztést folytatott kísérletekről számolt be. Dr. Lőrincz József, a MÉM Termelési és Műszaki Fejlesztési Főosztályának vezetője a homoki takarmánytermesztésről tájékoztatja a résztvevőket. Dr. Gál János, a Sopron; Erdőmérnöki és Faipari Egyetem rektora a homoki erdősítés»1 karcolatban a mezővédő erdősávokról szólt. A délelőtti program dr. fcár Andrásnak, a ír»«»1 sofőrs vb ]Vipv • és élelmezésügyi osztályvezetőjének, az MTESZ megyei elnökének előadásával zárult. Rámutatott, hogy a gyenge termőképességű talajok hasznosítása csak társadalmi összefogással valósítható meg. Az állam sok segítséget ad a megyének ebben a témában. Erdőtelepítésre, fásításra, cellulóznyár-ültetvények létesítésére a negyedik ötéves terv időszakában 410 millió forintot kapnak a mezőgazdasági nagyüzemek, ami több mint 14 ezer hektár homokterület hasznosítását teszi lehetővé. Ugyancsak erre az időszakra 110 millió forint állami támogatás jut általános talajjavítás, meliorációs célokra. Ebből az idén 24 millió forintot ruháznak melynek 80 százalékát be, homokterületeken használnák fel. A gyepgazdálkodás idei 6 millió forintos állami támogatásából 60 százalék jut a homokhátsági mezőgazdasági nagyüzemek segítésére. Mindezek mellett meg kell valósítani a szőlő- és gyümölcsültetvények rekonstrukcióját. A homokhasznosításban mind jobban érvényesül a korszerű gazdaságossági szemlélet — hangoztatta többek között az előadó. Délután a hozzászólásokkal tanácskozás folytatódott. A vita lezárása után talajtani társaság vezetőségi ülésen értékelte az első napi tanácskozást. A homokhasznosítási értekezlet résztvevői ma reggel a Kecskeméti Zöldértermesztési Kutató Intézetben tanácskoznak. J K. S. Kutatnunk kell a homokhasznosítás korszerű módszereit — hangoztatta dr. Romány Pál. Újabb lendület A szerdán lezajlott megyei településfejlesztési nagyaktíván többen is hangsúlyozták azt az igazságot, hogy a fejlesztési versenynek nincsenek vesztesei — minden község, város, járás győztesen került ki a vetélkedőből. Az illetékeseknek közülük kellett kiválasztani — a feltételek teljesítését, a szerzett pontszámokat figyelembe véve — az öt kategória első három helyezettjét. De azokon a településeken is, ahová a nagy aktívát követően nem zászlóval és pénzjutalommal, vagy oklevéllel tért haza a tanácselnök — tudja a lakosság, hogy lakóhelyük mégis előbbre lépett a kommunális ellátottság tekintetében. Elegendő, ha végigmennek az új járdákon, utakon, ha megnyitják konyhájukban, fürdőszobájukban a vízcsapokat, ha belépnek az új orvosi rendelőbe, művelődési házba, elhaladnak a friss vakolású iskola előtt. Ilyenkor őket is a győzelem jóleső érzése járja át. Te gondolja azonban senki — a fentiek elolvasása után —, hogy csupán vigasztalásként írja az újságíró ezeket a mondatokat. Bárki meggyőződhet róla, hogy nincs szükségük vigasztalásra azoknak a községeknek, városoknak, amelyek nem értek el helyezést az 1970. évi településfejlesztési versenyben. A mostani győztesek, a korábbi helyezettek és a jövőben előretörő községek, települések lakói, vezetői nagyon is tisztában vannak a másik — a nagyaktíván ugyancsak többször elhangzott — igazsággal. A településfejlesztési munkában harmóniára, megfelelő arányokra van szükség és ezt megteremteni egyáltalán nem könnyű. Hiszen vegyülnek az egyéni és közösségi érdekek, a kis és a nagy feladatok. Éppen ezért helyes, ha a megoldás sorrendjének és módjának meghatározása érdekében, a döntés meghozatalában az adott település minden lakója elmondja véleményét, ha a tanácsi vezetés a lakosság igényeire maszkodva szabja meg ráa sorrendet. I#íg 7 a felszólalásokra figyeltem, arra gondoltam, milyen jó volna, ha a versenyben részt vevő városok, községek lakói „szemtől szembe” is hallhatnák tanácselnökük szavait. A települések felszólaló vezetői ugyanis büszkén és meghatódva beszéltek a lakosság önzetlen hozzájárulásáról, sorolták a nagy számokat, amelyek a társadalmi munka értékét forintban — százezres és milliós tételekben — fejezték ki. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a településfejlesztési verseny nem öncélú munka. Elsődleges és hosszú távon megvalósítandó feladat: az adott települést úgy olyan irányban fejleszteni, hogy az gazdasági, kulturális és szociális funkcióinaknél jobban megfeleljen.miAz őszinteség jegyében, az igények és lehetőségek reális megítélésében lezajlottunk aktíva, s főleg az eredmények minden bizonnnyal újabb lendületet adnak a verseny folytatásának. G. S.