Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!­AGYA­R, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT .B ÁC­S - KIS­K­U­N M­E­G­YE­I B­IZ­O­T­TS­ÁGÁNAK NAPILAPJA XXVI. évf. 133. szám Araz 90 fillér A Szajut negyedik munkanapja A­­ Szaljut orbitális tudo­mányos állomás személy­zete negyedik munkanapi programjának jelentős ré­szét egészségügyi és bioló­giai kísérletek képezték. Georgij Dobrovolszkij, az állomás parancsnoka je­lentette, hogy az űrhajósok egészségi állapota jó, han­gulata kitűnő. Csütörtökön, moszkvai idő szerint hajnali egy óra­kor megkezdődött az állo­más személyzetének ne­gyedik munkanapja. ,Űrszálloda... Orbitális lakóház“ A New York Times „a világ első űr-divatbemuta­tójának” nevezi a Szaljut fedélzetéről adott televízi­ós közvetítést. Ezen Geor­gij Dobrovolszkij bemutat­ta a nézőknek azt az új, különleges űrruhát, amely a súlytalanság állapotában serkenti az izomműködést majd tornagyakorlatokat végzett benne. Az amerikai lap bemutatja olvasóinak a Szaljut fedélzetén levő víz­forraló és ételmelegítő be­rendezést és arról is tudó­sít, hogy a Föld körül ke­ringő tudományos állomá­son jól felszerelt könyvtár van. Az amerikai lap szerdai számában a kozmikus la­boratórium méreteiről ír­va megállapítja, hogy a Szaljut belső tere több mint tizenötszörösen múlja felül az amerikai Apollo­­űrhajók kabinjának mére­teit, ami­­­ lehetővé teszi a szovjet űrállomásnak hogy lényegesen több berende­zést vigyen magával mint bármely eddig ismert irá­nyítható űrhajó. Az olasz sajtó továbbra is előkelő helyen közli szovjet űrkísérletről szóló a híreket. A Corriere della Sera moszkvai tudósítója „A Szaljut valóságos ház” című anyagában rámutat hogy a szovjet űrlaborató­rium a legnagyobb űrhajó, amit ember valaha a koz­moszba felbocsátott. • „Oroszok a világ első­ űr­szállodájában.” „Az eddigi legnagyobb lépés az űrku­tatásban” — ilyen és eh­hez hasonló címekkel ve­zetik be tudósításaikat ceyloni lapok. „A szovjet a űrállomás megkezdte mun­káját és lakói kényelmesen berendezkedtek” — írja a Sun. Több nyugatnémet lap, így a bonni General-Anzei­ger kiemeli, hogy a Szal­jut helyiségei amelyekben az űrhajósok laknak, illet­ve dolgoznak, igen tágasak és kényelmesek. A Frank­furter Rundschau „orbitá­­lis lakóháznak” nevezi a szovjet űrállomást. Szélesedik az inverter akció A Bács-Kiskun megyei Tanács kezdeményezésére a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Fő­iskola és a Villamosipari Kutató Intézet szakemberei által tervezett áramátala­kító műszert a televízió is bemutatta. A híradás nyo­mán támadt érdeklődésnek a Kecskeméti Szolgáltató és Javító Vállalathoz ér­kező megrendeléseken kí­vül egyéb jelei is vannak. Tegnap dr. Kertész Ist­ván, a Művelődésügyi Mi­nisztérium audiovizuális ok­tatási előadója és Szerda­helyi Mihály, a KISZ Köz­ponti Bizottságának tagja megtekintették a Jakab­­szálláson működő kísérleti berendezést. Mint elmon­dották, a tanyai iskolák villamosítását szolgáló ké­szülék nagy visszhangot váltott ki. A KISZ KB-nál számos üzemi KISZ-szer­­vezet ajánlotta segítségét a program megvalósításá­hoz, de csatlakoztak az ak­cióhoz vállalatok is. A Mű­­velődésügyi Minisztérium pedig értekezletre hívja össze a miénkhez hason­lóan nagy tanyavilágú me­gyék tanácselnökeit. A ta­nácskozáson mérik fel ezek­nek a területeknek az igé­nyeit is. Földieper szüret Tsz Szedik az ízletes gyümölcsöt a kecskeméti Béke fit’,-»’... ffil íá’án. Eddig hatvan •"'•’'át szü -et''U ° k. Mé? két s-mdés ■?, mintegy tíz mún sza­mócára számítanak. (Pásztor Zoltán felvétele.) \ 1971. június 11, péntek A homokhasznosítás m­ódszerei A talajtani társaság vándorgyűlése Kecskeméten Csütörtökön kezdődött Kecskeméten a Katona Jó­zsef Színházban a Magyar Agrártudományi Egyesü­let Talajtani Társaságának kétnapos vándorgyűlése. A tanácskozáson 650 hazai és számos neves külföldi szak­ember vesz részt. A nagy­szabású rendezvényen je­len vannak a megyei párt­és állami vezetők, a kutató­intézetek képviselői. Az országos tanácskozá­son a homoktalajok hasz­nosításának korszerű mód­szereit vitatják meg. Dr. Szabolcs Istvánnak, a ta­lajtani társaság elnökének megnyitója után dr. Ro­many Pál, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság el­ső titkára tartott bevezetőt. Utalt arra, hogy az ország homokterületeinek nagyobb része Bács-Kiskun megyé­ben van. Az ilyen gyenge termőképességű talajok hasznosítását ma már nem lehet a régi módon meg­oldani, új módszereket kell keresni. Ezért is örvende­tes, hogy a talajtani társa­ság itt tartja vándorgyűj­tését. A megye vezetése eddig is szorgalmazta homok teljes hasznosítását,­­ de még sok a tennivaló. A feladatok megvalósítása csak a technika és a tu­domány legújabb ágainak segítségével vívniá­le­hetséges. A bevezetőt szakmai elő­adások követték. Dr. Eger­­szegi Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Ta­lajtani és Agrokémiai Ku­tató Intézetének tudomá­nyos kutatója a homok­talajok termőképességének növelését elősegítő módsze­reket ismertette. Hangoz­tatta, hogy az új termelési rendszer, a kemotechnika segítségével jelentősen nö­velni lehet a hozamokat. Ennek lényege, hogy részmunkák egyedi gépesí­­­tését és a sokmenetes mű­velést felváltják olyan technikával, amely lehető­leg mindent egy menetben végez el. Ezzel elkerülik a talajfelszín felesleges boly­gatását, ki tudják alakíta­ni a homokvédő gazdálko­dást. Dr. Láng István, az MTA főtitkárhelyettese a nitro­gén és a foszfor tartalmú műtrágyák hatásáról be­szélt. Dr. Fekete Zoltán, a Budapesti Kertészeti Egye­tem tanszékvezető profes­­­szora a homoki ültetvé­nyek talajvédelmével kap­csolatos kísérleteit ismer­tette. Dr. Fekete István, a MÉM irányítása alatt mű­ködő Tisza-vidék Mezőgaz­daság-fejlesztési Iroda igazgatóhelyettese a homo­ki öntözésről tartott érde­kes előadást. A Gabonatermesztési Szegedi Kutató Intézet részéről dr. Antal József, a gyenge humuszos homoktalajokon növénytermesztést folytatott kísérle­tekről számolt be. Dr. Lő­­rincz József, a MÉM Ter­melési és Műszaki Fejlesz­tési Főosztályának vezető­je a homoki takarmány­termesztésről tájékoztatja a résztvevőket. Dr. Gál Já­nos, a Sopron; Erdőmérnö­­ki és Faipari Egyetem rek­tora a homoki erdősítés»1 karcolatban a mezővédő erdősávokról szólt. A délelőtti program dr. fcár Andrásnak, a ír»«»1 s­ofőrs vb ]Vipv­ • és élelmezésügyi osztály­vezetőjének, az MTESZ me­gyei elnökének előadásá­val zárult. Rámutatott, hogy a gyen­ge termőképességű talajok hasznosítása csak társa­dalmi összefogással valósít­ható meg. Az állam sok segítséget ad a megyének ebben a témában. Erdőte­lepítésre, fásításra, cellu­­lóznyár-ültetvények létesí­tésére a negyedik ötéves terv időszakában 410 mil­lió forintot kapnak a me­zőgazdasági nagyüzemek, ami több mint 14 ezer hek­tár homokterület hasznosí­tását teszi lehetővé. Ugyan­csak erre az időszakra 110 millió forint állami támo­gatás jut általános talaj­­javítás, meliorációs célok­ra. Ebből az idén 24 mil­lió forintot ruháznak melynek 80 százalékát be, homokterületeken használ­n­­ák fel. A gyepgazdálkodás idei 6 millió forintos álla­mi támogatásából 60 szá­zalék jut a homokhátsági mezőgazdasági nagyüzemek segítésére. Mindezek mellett meg kell valósítani a szőlő- és gyümölcsültetvények re­konstrukció­j­át. A homokhasznosításban mind jobban érvényesül a korszerű gazdaságossági szemlélet — hangoztatta többek között az előadó. Délután a hozzászólásokkal tanácskozás folytató­dott. A vita lezárása után talajtani társaság vezetősé­­­gi ülésen értékelte az első napi tanácskozást. A homokhasznosítási ér­tekezlet résztvevői ma reg­gel a Kecskeméti Zöld­ér­­termesztési Ku­tató Intézet­­ben tanácskoznak. J K. S. Ku­tatnunk kell a homokhasznosítás korszerű módsze­reit — hangoztatta dr. Romány Pál. Újabb lendület A szerdán lezajlott megyei településfej­lesztési nagyaktíván többen is hangsúlyozták azt az igazságot, hogy a fejlesz­tési versenynek nincsenek vesztesei — minden köz­ség, város, járás győztesen került ki a vetélkedőből. Az illetékeseknek közülük kellett kiválasztani — a feltételek teljesítését, a szerzett pontszámokat fi­gyelembe véve — az öt ka­tegória első három helye­zettjét. De azokon a települése­ken is, ahová a nagy aktí­vát követően nem zászló­val és pénzjutalommal, vagy oklevéllel tért haza a tanácselnök — tudja a la­kosság, hogy lakóhelyük mégis előbbre lépett a kom­munális ellátottság tekin­tetében. Elegendő, ha vé­gigmennek az új járdá­kon, utakon, ha megnyit­ják konyhájukban, fürdő­szobájukban a vízcsapokat, ha belépnek az új orvosi rendelőbe, művelődési ház­ba, elhaladnak a friss va­­kolású iskola előtt. Ilyen­kor őket is a győzelem jóleső érzése járja át. T­e gondolja azonban­­ senki — a fentiek elolvasása után —, hogy csupán vigasztalásként ír­ja az újságíró ezeket a mondatokat. Bárki meg­győződhet róla, hogy nincs szükségük vigasztalásra azoknak a községeknek, városoknak, amelyek nem értek el helyezést az 1970. évi településfejlesztési ver­senyben. A mostani győztesek, a korábbi helyezettek és a jövőben előretörő közsé­gek, települések lakói, ve­zetői nagyon is tisztában vannak a másik — a nagy­aktíván ugyancsak több­ször elhangzott — igazság­gal. A településfejlesztési munkában harmóniára, megfelelő arányokra van szükség és ezt megterem­teni egyáltalán nem kön­­­nyű. Hiszen vegyülnek az egyéni és közösségi érde­kek, a kis és a nagy fel­adatok. Éppen ezért he­lyes, ha a megoldás sor­rendjének és módjának meghatározása érdekében, a döntés meghozatalában az adott település minden lakója elmondja vélemé­nyét, ha a tanácsi vezetés a lakosság igényeire maszkodva szabja meg rá­a sorrendet. I­#íg 7 a felszólalásokra figyeltem, arra gon­doltam, milyen jó volna, ha a versenyben részt vevő városok, községek lakói „szemtől szembe” is hall­hatnák tanácselnökük sza­vait. A települések felszó­laló vezetői ugyanis büsz­kén és meghatódva beszél­tek a lakosság önzetlen hozzájárulásáról, sorolták a nagy számokat, amelyek a társadalmi munka értékét forintban — százezres és milliós tételekben — fe­jezték ki. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a te­lepülésfejlesztési verseny nem öncélú munka. Elsőd­leges és hosszú távon meg­valósítandó feladat: az adott települést úgy­ olyan irányban fejleszteni, hogy az gazdasági, kulturális és szociális funkcióinak­nél jobban megfeleljen.mi­A­z őszinteség jegyé­­ben, az igények és lehetőségek reális megíté­lésében lezajlott­unk­­ aktí­­va, s főleg az eredmények minden bizonnnyal újabb lendületet adnak a verseny folytatásának. G. S.

Next