Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! VSTÖfi xxvn. évf. 146. szám 1972. június 23., péntek óra: 90 fillér A BÁCS-KISKUN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG­ NAPILAPJA­ Számítógép-munkabizottság az MTESZ-ben A számítástechnikai esz­közök alkalmazásának meggyorsítása ma az ipa­ri, gazdasági haladás egyik kulcskérdése. Ennek meg­felelően a negyedik ötéves terv kiemelt programja a hazai elektronikus feldol­gozó bázis kiépítése. Az öt esztendő alatt — központi és vállalati erőforrásokból — összesen mintegy 7 mil­liárd forintot irányoztak elő a komputerek gyártá­sára, vásárlására, valamint a szükséges szellemi háttér — programozási módszerek kidolgozása, szakember­­képzés — megteremtésére. Az első szakasz befejezésé­vel, 1975-ben körülbelül 400, túlnyomórészt kisebb telje­sítményű számítógép mű­ködik majd a vállalatok­nál, intézményeknél. A fejlesztés során az el­múlt két esztendő alatt Bács-Kiskun megye egyes intézményeiben — Közpon­ti Statisztikai Hivatal, Ma­gyar Nemzeti Bank stb. — is megjelentek a különböző jellegű elektronikus rend­szerek. A legnagyobb tudá­sú gép ezek közül pillanat­nyilag a Gépipari és Auto­matizálási Műszaki Főisko­la TPA típusú számítógé­pe. Több helyen alkalmaz­nak az ügyvitelt korsze­rűbbé tevő eszközöket, pél­dául könyvel­ő gépeket. Ezenkívül jó néhány üzem veszi igénybe a bérmunkát végző számítóközpontok szolgáltatásait. Szegeden dolgoztat a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, a Tervező Vállalat. Az el­következendő időszakban több üzem tervezi saját gép beszerzését is. A leírtakból kitűnik, hogy eddig lényegében spontán kezdeményezések valósultak meg egymástól függetlenül. Ez az elszi­geteltség kedvezőtlen hatá­sú, mert — országos szin­ten is — kevés még a szá­mítógép lehetőségeit felhasználásának jól ismerő szakember. Tekintettel ar­ra, hogy meglehetősen költ­séges beruházásokról­­ van szó, szükséges volt egy olyan szervre, amely átfog­ja, koordinálja a fejlesztés megyei végrehajtását, tájé­koztatást ad az optimális megoldásokról. Ezt a hiva­tást a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szerve­zete által életre hívott szá­­mítógép-munkabiz­ottság tölti be. A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, a megyei tanács és a tervező vállalat szak­embereiből alakított tes­tület kíséri figyelemmel a program alakulását, össze­hangolja a vásárlásokat és tanácsadó tevékenységet fejt ki. Vizsgálatokat végez például a vállalatoknál a számítógépes feldolgozásra alkalmas feladatok terüle­tén és javaslatokat ad a legkedvezőbb módszerekre. A bizottság első lépés­ként a számítástechnika je­lenlegi megyei helyzetét méri fel. Kérdőíveket kül­denek a vállalatoknak, amelyekkel felmérik a gép­parkot, tájékozódnak arról is, hogy mely vállalatok­nak milyen feladatokhoz vesznek igénybe más szer­vektől számítógépet. Fel­térképezik az üzemek kö­vetkező időszakra vonatko­zó beruházási elképzeléseit is. A kérdőívek feldolgo­zásával, amelyek alapján pontos képet kapnak a pil­lanatnyi állapotokról előre­láthatólag augusztusra ké­szülnek el. Ezután vitatják meg a további tennivaló­kat a szakemberekkel és vállalati vezetőkkel. P. M. Felmérés a gépállományról Tanácsadás a beruházásokhoz A fény műhelyében A VBKM Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárának kalocsai gyárában születnek a mindennapi, „mesterséges” fényt sugárzó fém- és műanyag lámpa­testek. A kalocsai üzem fokozatosan felkészült a budapesti központban ki­fejlesztett ú­jab és újabb típusok előállítására. A képünkön látható lakatos­­műhelyben több száz alkatrész készül. Itt munkáljuk meg a felhasználandó le­mezeket — egyebek között egy nagy teljesítményű, 63 tonnás nyomóerejű prés­géppel. A műhelyben dolgozó három szocialista brigád naponta átlagosan 5 ton­nányi lemezt dolgoz fel. (Pásztor Zoltán felvétele) Szimferopoli komszomolisták a megyeszékhelyen álló küldöttsége. Tegnap délelőtt Kecskeméten Ter­he Dezső, a KISZ megyei bizottságának első titkára fogadta a hatvanöt tagú de­legáció vezetőit, Zaja Szu­­hatyekaját és A. K. Sesu­­kovot, a Komszomol szim­feropoli városi titkárait. Tá­jékoztatta őket Bács-Kis­kun megye földrajzi, ter­mészeti adottságairól, tár­sadalmi, gazdasági és kul­turális életéről, valamint a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség tevékenységéről és eredményeiről. Dr. Weither Dániel, Petőfi Népe főszerkesztője a lapunk munkájáról és fej­lődésének távlatairól baráti beszélgetést folytatott két szimferopoli újságíróval, A. A. Sebalovval, a szimfero­poli televízió munkatársá­val és M. Deminával, a Krimszkij Komszomolec című lap munkatársával, akik szerkesztőségünkbe lá­togattak. A délután folyamán Ge­­rőcs István, a megyei ta­nács kereskedelmi osztá­lyának vezetője a szovjet fiataloknak előadást tar­tott Bács-Kiskun megye kereskedelmi helyzetéről. Komáromi Attila, a KISZ megyei bizottságának titká­ra a kereskedelemben dol­gozó fiatalok helyzetével kapcsolatos tájékoztatót tartok számukra és vála­szolt kérdéseikre. A ven­dégek tegnap este a Fém­munkás Vállalat kecske­méti gyáregységének Hiú­sági klubjába látogattak. Mint már hírül adtuk, kedd óta Bács-Kiskun me­gyében tartózkodik a szim­feropoli területi Komszo­­mol-bizottság kereskede­lemben dolgozó fiatalokból Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Napinti költségvetés teljesítéséről szóló jelentés Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az ország­­gyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, Népköztársaság Elnöki Ta­a­nácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kál­lai Gyula, Komócsin Zol­tán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának valamint a Központi tagjai, Bi­zottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitot­ta meg. Napirend előtt szavakkal köszöntötte meleg az ülésterem vendégpáholyá­ban helyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hivatalos láto­gatáson hazánkban tartóz­kodó miniszterelnökét. — Világszerte közismert az az értékes tevékenység, amellyel Indira Gandhi miniszterelnök asszony hozzájárul az egyetemes béke megőrzéséhez, a né­pek közötti barátság és megértés elmélyítéséhez. Látogatása hazánkban jó­ alkalom arra, hogy a meg­beszéléseken és a magyar nép különböző rétegeivel sorra kerülő találkozóin ki­cseréljük véleményünket az egymást kölcsönösen ér­deklő kérdésekről, s szemé­lyesen is tapasztalja azt az őszinte rokonszenvet, amely mindannyiunkban él a nagy indiai nép iránt. — A Magyar Népköztár­saság országgyűlése nevé­ben sok sikert kívánok az Indiai Köztársaság népé­nek és vezetőinek az or­száguk felvirágoztatásáért folytatott munkájukhoz —, fejezte be üdvözlő szavait Apró Antal. Az országgyű­lés tagjai helyükről feláll­va, hosszantartó tapssal, meleg szeretettel köszön­tötték Indira Gandhit, az Indiai Köztársaság minisz­terelnökét. A továbbiakban az elnök közölte, hogy a Miniszter­­tanács megbízásából Falu­végi Lajos pénzügyminisz­ter a Magyar Népköztár­saság 1971. évi költségve­tésének végrehajtásáról szóló­­ törvényjavaslatot; dr. Korom Mihály, igazságügy­­miniszter a bíróságokról szóló törvényjavaslatot nyújtotta be az országgyű­lésnek; dr. Gonda György, az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bi­zottságának elnöke pedig a bizottság nevében­­— a Mi­nisztertanáccsal egyetértés­ben — a Magyar Népköz­­társaság Ügyészségéről szó­ló törvényjavaslatot ter­jesztett be. A benyújtott törvényjavaslatokat az or­szággyűlés tagjai között szétosztották, a költségve­tés végrehajtásáról és bíróságokról szóló törvény- a javaslatokat előzetes tár­gyalás céljából az ország­­gyűlés illetékes állandó bi­zottságai megkapták. Az elnök bejelentette, hogy egy képviselő inter­pellációt nyújtott be, en­nek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Apró Antal ezután kö­zölte, hogy az alkotmány módosítása szükségessé te­szi az országgyűlés ügy­rendjének módosítását. Be­jelentette, hogy a módosí­tás előkészítésére a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kapott megbízást. A bizottság módosító ja­vaslatait az őszi üléssza­kon terjeszti az országgyű­lés elé. Apró Antal ezután ja­vaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az országgyűlés egyhangú­lag elfogadott. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztár­saság 1971. évi költségveté­sének végrehajtásáról szó­ló törvényjavaslat; 2. A bíróságokról szóló törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztár­saság Ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. Interpelláció. Ezután megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tényjavaslat tárgyalása.tör­Faluvégi Lajos pénzügy­­miniszter emelkedett szó­lásra. Kádár János és Komócsin Zoltán az ülésteremben (MTI Fotó : Szebellédy Géza felv. — KS) Faluvégi Lajos előadói beszéde Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselő elvtár­sak!­­ Az elmúlt esztendő a IV. ötéves terv első éve volt. Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonása — amely kifejezésre jut az ál­lami költségvetés végre­­­hajtásában is — az, hogy nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütemben, 7 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepük volt a korábbinál jóval kedvezőbb mezőgazdasági hozamoknak. A gazdasági növekedés üteme az el­múlt évek átlagánál némi­leg magasabb és jól illesz­kedik a szocialista orszá­gok fejlődési ritmusába. A nemzeti gyarapodásában jövedelem­ző tényező volt számotte­a haté­konyság javulása. A ked­vezőbb termelékenység, amely évek óta egyre in­kább forrása a nemzeti jö­vedelem növekedésének, 1971-ben teljes egészében fedezte ezt az emelkedést. (Folytatás a 2. oldalon)

Next