Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-22 / 68. szám

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évf. 68. szám­ára: 1,40 Ft 1983. március 22. kedd Tyihonov Belgrádban BELGRÁD Hétfőn délután négynapos hi­vatalos baráti látogatásra Belg­rád­ba érkezett Nyikolaj Tyiho­nov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Tyihonov Mi­lka Planinc, a ju­goszláv szövetségi végrehajtó ta­nács (kormány) elnöke meghí­vásának tesz eleget. A szovjet miniszterelnököt a belgrádi re­pülőtéren Milka Planiic és más hivatalos személyek fogadták. Nyikolaj Tyihonov a két or­szág kapcsolatairól, kiemelten a gazdasági együttműködésről, an­nak továbbfejlesztési jeiről, valamint időszerű lehetősé­nem­zetközi kérdésekről folytat meg­beszéléseket a jugoszláv kor­mány elnökével. Találkozik Pe­­tar Sztamboliccsal, a jugoszláv államelnö­kség elnökével és Mit­­ja Ribicsiccsel, a JKSZ KiB El­nökségének elnökével is. Pén­tekig tartó látogatásának prog­ramjában horvátországi út is (Folytatás a 2. oldalon.) GYORSAN HALAD A KALÁSZOSOK ÉS ÜLTETVÉNYEK ÁPOLÁSA Esőre várnak a földek Napról napra többen szorgos­­kodnak a határban. A tavaszi napéjegyenlőség idejére a legko­rábbi növények vetőmagja már­­ a földben várja az esőt. Hama­rosan véget ér az ültetvények metszése, tél végi ápolása is szá­mos gazdaságban. Megyeszerte, de különösen a Homokhátságon a szántás elmun­kálása most a legfőbb teendő, hogy csökken­jen a talaj párolgó felülete. Olyan szűkmarkú volt a termé­szet az őszi, téli csapadékkal, hogy március idusára már alig maradt valami nedvesség a föld­ben. A hidrológiai év kezdete, ok­tóber elseje óta a Homokhátság jelentős részén a szokásosnál 160—220 milliméterrel kevesebb csapadékot észleltek. A nedves­séghiányt tetézte a legutóbbi na­pok szélvihara. Hozzájárult eh­hez az is, hogy ősszel egyes gaz­daságok még a szántás alól mentesített szik- és homoktalaj jó részét is megmunkálták, de a földfelszín kellő védelméről nem tudtak gondoskodni. Különböző jogcímeken talaj­védő fasorokat, facsoportokat ir­tottak ki megyeszerte, s a meg­bolygatott föld, nedvesség híján laza maradt. Hamar belekapott a szélvihar. Az Állami Biztosító szakemberei sorra járják a szél­kárt bejelentett gazdaságokat, hogy felbecsüljék a veszteséget. Annyi bizonyos, hogy az ősszel vetett kalászos egy részét már csak silókukoricával, vagy más, tavaszi takarmányfélével lehet pótolni. A városföldi Dózsa Termelő­­szövetkezet növénytermesztő gé­pész szakmunkásai gyors ütem­ben simítozzák az ősszel szán­tott hantokat, ahová majd másfél ezer hektárnál több ku­­­korica vetőmagja kerül. A kalá­szosok vegyszeres védelmét megkezdik, mert a száraz idő­is járásban a gyomok erőteljeseb­­­­ben fejlődnek, mint a kultúrnö­­­­vények. A növénytermesztő szo­cialista brigádok derekas mun­kával zárták az 1982-es évet a városföldi szövetkezetben, őszi helytállásukat a tavaszi idény­ben is szeretnék folytatni. Az orgoványi határban az Egyetértés Szakszövetkezet gaz­dáinak szorgalmát dicséri a gondosan ápolt ültetvény, a kö­rülményekhez képest szépen fej­lődött őszi vetésű gabona. Annak rendje-módja szerint végezték el a tej­trágyázást, s a tápanya­got a legalkalmasabb időben kapta meg a kalászos. Ez is elő­segítette az őszi búza, a rozs és az árpa gyarapodását. Az orgo­ványi szakszövetkezet az 1982- ben learatott területhez képest, tovább növelte a kalászosok ve­tésterületét, különösen az őszi árpáét, amely legjobban tűri a homoktalaj mostohaságát. Helvécián 800 hektár szántást simítottak el e hét végéig a Pe­tőfi Tsz gazdái. A tavalyi kiváló kukoricatermés sikerén felbuz­dulva, mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy a bábolnai IKR 5000-es termelésszervezési körzetében az idén is megtart­sák az elért helyezésüket a sze­meskukorica Gondoskodtak a termesztésében. termőföldjük tápanyag-utánpótlásáról, kivá­ló minőségű hibridmagvakat sze­reztek be, amelyet a tengeri ve­tés­­ előtt, még idejében megkap­nak. Április első­­ hetében meg­kezdik a takarmánynövény mag­ágyának a készítését. Szőlő- és kajsziültetvényük minden idény­munkáját befejezték a helvéciai szövetkezet tagjai. Mivel a fagy eddig megkímélte a gyümölcsöst, remélik, hogy kedvező lesz a termés. Bár addig még sok vi­szontagság érheti a sárgabarack­­ültetvényt. Minden kora tavaszi növény vetőmagját idejében földbe tet­ték a kecskeméti Törekvés Ter­melőszövetkezet tagjai. A lóbab, a tavaszi árpa, a mustár a csa­padékot várja, hogy kikelhes­sen. A közös gazdaság nagyüze­mi tábláin és háztáji területén csak a tengeri vetése van hátra. Addig azonban még melegednie kell a talajnak, a külső hőmér­sékletnek, különösen az éjsza­kák hűvösek. Jól telelt az őszi kalászos, még a durumbúza is ígéretes, hiszen megkímélte a fagy. A sokhetes aszálynak azon­ban szeretnék már a végét látni a Törekvés Tsz-ben is, ahol a gabonafélék öntözésére végképp nincsen lehetőség. K. A. O Aprómagot vetnek a szabadszállási határban. Ha pár napon belül nem esik, megkezdik a kelesztő öntözést. A HÉTVÉGE SPORTMÉRLEGE Több mint hétezer néző volt kíváncsi vasár­­­­­nap Baján a BSE—KSC NB II-es labdarúgó­mérkőzés megyei rangadójára. Sokáig úgy tűnt, gól nélküli döntetlennel zárul a találkozó, az­tán Goják fejesével előnyhöz jutottak a kecs­kemétiek, amit meg is tartottak. Győzelmi re­ményekkel kecsegtette szurkolóit a KSC női kosárlabdacsapata is, amely Kecskeméten ját­szott körmérkőzést a Magyar Népköztársasági Kupa-döntőbe jutásért. Mint a Spartacus ellen kiderült, a szövetkezetiek tíz ponttal jobbak, s így ők jutottak tovább. Nem kedvezett a szerencse a kecskeméti könnyűbúvárúszóknak sem­. Sokszoros Hírős Kupa-győzelem után ezúttal csak­ a harmadik helyet szerezték meg a klubok közötti pontver­senyben. Annál kellemesebb meglepetést okoz­tak NB I-es ökölvívócsapataink. A KSC együt­tese Budapesten győzte le a Dózsát, míg a Honvéd Kun Béla SE Kiskunfélegyházán bizo­nyult jobbnak­­ a Bp. Építők csapatánál. Az említett mérkőzések részletes tudósításai mellett sportrovatunkban beszámolunk egy ré­gen „elkövetett” bravúrról is, amely a magyar válogatott nevéhez fűződik. • A kiskunfélegyházi Konkoly (balról) jó mér­kőzésen győzte le a dózsás Görgényit. (Farkas Tibor felvétele) FORRADALMI ÖRÖKSÉGÜNK Ünnepségek a Tanácsköztársaság évfordulóján Tegnap megyeszerte megemlé­keztek a Magyar Tanácsköztársa­ság 64. évfordulójáról. Kecskemé­ten, a Rákóczi úti emlékműnél koszorúzási ünnepséget tartottak. A Himnusz elhangzása után az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága koszorúját Iván Istvánná és Neiner János — mindketten, a megyei pártbizottság tagjai — he­lyezte el a Tanácsköztársaság­ emlékmű talapzatára. Lerakták koszorúikat a városi pártbizott­ság, a megyei és a városi tanács, a Hazafias Népfront, a KISZ, az MHSZ, a szakszervezet megyei bizottságainak képviselői. Meg­koszorúzták az emlékművet a fegyveres erők, valamint a ha­zánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulat nevében, majd a társadalmi és tömegszervezetek, üzemek, iskolák képviselői virá­gokkal tisztelegtek a Tanácsköz­társaság emlékműve előtt. Kalocsán megkoszorúzták Csu­­pó Imrének, a városi direktórium Borsodi György beszéde gazdasági körülményekkel, tár­sadalmi változásokkal, amelyek lehetővé tették, hogy az 1848—49- es szabadságharcot követő hét év­tizedes némaság után a magyar dolgozók egymást követő két for­radalomban keltek fel az uralko­dó rend ellen. Az első világháború alatt, a végsőkig kiéleződött osz­tályellentétek következtében for­radalmi helyzet alakult ki ha­zánkban. 1918 októberében ki­robbant a polgári demokratikus forradalom, október 26-án meg­alakult a Nemzeti Tanács. A for­radalomhoz — amelyet a munká­sok és katonák vívtak ki—, azon­nal csatlakozott a parasztság. No­vember első napjaiban valóságos parasztforradalom zajlott le az országban. A forradalom tovább­viteléhez megalkuvást, félelmet nem ismerő, új erőre volt szük­ség. Fordulatot jelentett az ese­mények menetében, hogy november 24-án megalakult 1918. a Kommunisták Magyarországi Pártja. A munkásság színe-javá­­val megerősödött párt harcba szólította az egész pedig ma­gyar proletariátust, a szocialista forradalomért, a kizsákmányolás megszüntetéséért, a Tanácsköztár­saságért. Országszerte földfoglaló moz­galmak bontakoztak ki, amelyek napról napra nagyobb méreteket öltöttek. Ezzel egyidőben a mun­kásság és a katonaság megkezdte a tanácsok szervezését. Mindenütt megmozdultak a tömegek a be­börtönzött kommunisták kisza­badításáért is. A szociáldemokra­(Folytatás a 2. oldalon.) zadában az 1848-as, az 1919-es és az 1945-ös év tavasza mindazok­nak a haladó törekvéseknek meg­testesülése, amelyekért évszáza­dokon át népünk legjobbjai küz­döttek, s amelyek megvalósulása — ha csak rövid időre, is — az­­ emberiség fejlődésének élvona­lába emelte nemzetünket. Ma az 1919-es Magyar Tanácsköztársa­ságra emlékezünk. A Magyar Tanácsköztársaságról 64 esztendő után is mindinkább beigazolódik, hogy az egyetemes és magyar történelem, valamint a munkásmozgalom egyik legfon­tosabb eseménye volt a Nagy Ok­tóbert követő, világméretű forra­dalmi megmozdulások sorában. A magyar proletariátus — a lenini bolsevik párt vezette orosz mun­kásosztály példáját követve —, a világon másodszorra hozott létre munkáshatalmat, és kezdte meg a szocialista társadalom építését. Az ünnepség szónoka ezután részletesen foglalkozott azokkal­ a Tisztelt ünneplő közönség! Tisztelt elvtársak! Népünk számá­ra a március a tavasz, a természet újjászületése mellett a társada­lom megújhodását, népünk sorsá­nak jobbrafordulását is jelenti. Történelmünk utóbbi másfél szá­mártírhalált halt elnökének tanácsháza épületében levő em­­­léktábláját, a vasútállomásnál a vörös őrség hősies, védelmi har­cét idéző márványtáblát, s elvitték a kegyelet és tisztelet virágait, koszorúit a városi temetőben, nyugvó vöröskatonák sírjaihoz. A Duna menti városban — az I. István Gimnázium dísztermé­ben — rendezték meg ezúttal a megyei ünnepséget, is. A Himnusz és Ady Endre „Új tavaszi sereg­szemle” című versének elhangzá­sa után Szvorény János, a kalo­csai városi pártbizottság első tit­kára köszöntötte a résztvevőket, a kalocsai vállalatok, üzemek, in­tézmények kollektíváinak kül­dötteit, a megye, a járás és a vá­ros vezető szerveinek képviselőit. Ezt követően Borsodi György, az MSZMP Bács-Kiskun megyei végrehajtó bizottságának tagja, az SZMT vezető titkára mondott ün­nepi beszédet. • Borsodi György ünnepi beszédét mondja. • Koszorúzási ünnepség Kecskeméten, a Tanácsköztársasági emlék­műnél. SZEPTEMBERTŐL KÖZÉPFOKÚ SZÁMÍTÁSTECHNIKAI OKTATÁS A megye 48 iskolakomputert kap Az 1983—84-es tanévtől a hazai középfokú oktatásban alapköve­telmény lesz a számítástechnikai alapismeretek elsajátítása. Ez azt jelenti, hogy az összes gimnázium­ba és szakközépiskolába — 762 intézménybe — legalább egy is­kolaszámítógép kerül. A berende­zések oktatási célra történő alkal­mazását elősegítette a viszonylag olcsó és könnyen kezelhető, egy­szerű kisszámítógépek megjelené­se. Tavaly januárban a Tudo­mányszervezési és Informatikai Intézet — a Művelődési Minisz­térium megbízásából — pályázatot hirdetett iskolaszámítógépek szál­lítására. Több külföldi és hazai cég terméke közül a választás a Híradástechnika Szövetkezet kom­puterére esett. Neve: HT—10807 School­ Computer. Kezelése kön­­­nyen elsajátítható és állja az ál­landó, olykor nem éppen kíméle­tes igénybevételt. Programnyelve a BASIC, gyorsan megtanulható, központi memóriája mintegy ti­zenhatezer számot, betűt és írás­jelet tárolhat. A komplett dis­­playből és terminálból álló­­ be­rendezés modulrendszerű, tehát az oktatás követelményeinek emel­kedésével tovább bővíthető, fej­­leszthető és­ nem utolsósorban ol­­csó. A gépek iskolákhoz való eljut­tatását a művelődési tárca szer­vezi meg és központi keretből áll­ja az anyagi fedezetet is. Bács- Kiskun megye 48 darab HT— 10807-t kap, ebből 44 a gimnáziu­moknak és szakközépiskoláknak, négy pedig a Neumann János Szá­mítógéptudományi Társaságnak jut. Az utóbbiakat a Szalvay Mi­hály Úttörő- és Ifjúsági Otthon­ban szerelik fel, hogy minden számítástechnika iránt érdeklődő részére hozzáférhető legyen. Ezen­kívül plusz három komputert kap a Katona József Gimnázium, ju­talmul az INTERCOMPUTO ’82 számítástechnikai versenyen elért harmadik helyezéséért.­­ Várhatóan áprilisban már Kecs­keméten lesznek a berendezések, ekkor — a helyszínre szállítás előtt — a Híradástechnika Szövet­kezet szakembere ismerteti az ok­tatási intézmények képviselőivel a gép műszaki leírását, működési elvét. Minden iskolából két peda­gógus felkészítéséről gondoskodik megyénkben a Szegedi József At­tila Tudományegyetem és a Tudo­mányszervezési és Informatikai Intézet: az előbbi a programozás­sal, az utóbbi pedig a kezeléssel foglalkozó stúdiumokat vezeti. Ezenkívül még egy-egy közép- és általános iskolai tanárt képez a Pedagógus Továbbképző Inté­zet, a SZÜV KISZ-eseinek prog­ramja alapján. A legjobban sze­replő gimnáziumi és szakközépis­kolai pedagógusok nyáron számí­tástechnikai táborban vehetnek részt Baján, az általános iskolai tanároknak pedig Tiszakécskén szerveznek hasonló programot. H. K. E.

Next