Bányászati és Kohászati Lapok, 1928 (61. évfolyam, 1-24. szám)

1928-03-02 / 5. szám

112 Közgazdaság. Közgazdaság. SHS bányaipara.* Szén, vas, réz és ólom Jugoszlávia leg­jelentékenyebb bányászati termékei, ezeken kívül azonban cinket, mangánércet, króm­­érceket, bauxitot, pyritet, antimont, márványt, aszfaltot és sót is nagy mennyiségben juttat lakosságának az SHS királyság gazdag földje. Az ország magánkézben levő bányáinak érté­két még meg sem kísérelték eddig felbecsülni, de csak az a tizennégy szénbánya, két vas­bánya, mangánércbánya, krómércbánya, kohó­telep és sótermelőtelep, amely a Sarajevó­­ban székelő «Állami Bányák Igazgatósága­ alá tartozik, szerény becslés szerint három milliárd dinár értéket képvisel. Egyébként mindennél beszédesebben maguk a számok tanúsítják Jugoszláviának bánya­ipari termékekben való kivételes, sokoldalú gazdagságát. A bánya- és kohóipari termé­kek mennyisége és értéke ugyanis az SHS- királyságban az 1923—25 évek átlagában a következő volt: A bányászat és kohászat termé­keinek összes értéke ... ... ...­­.504,922,923 Ami a bányászatot illeti, Jugoszlávia az előforduló szén fajtáit illetően szenének túlnyomó része 3500—5700 kalóriájú barna­szén s csak jóval kisebb része 6500—7500 kalóriájú kőszén. A nagy mennyiségben elő­forduló lignit kalóriája átlagban 3400—3600 * A «Jugoszláv Közgazdasági Értesítő» 3. sz.-ból­ körül mozog­, egyes vidékeken azonban fel­megy 4000-ig is. Az ország széntermelése, amely mintegy 30.000 munkást foglalkoztat, egyelőre még nem fedezi az ország teljes szénszüikségletét, így 1925-ben, amely évről már pontos termelési és fogyasztási adatok állanak rendelkezésre, a behozott és kivitt szénmennyiség különbsége 305.121 tonna volt, tehát a 4.152.126 tonna belföldi terme­lést számbavéve az ország szénszükségleté­nek alig 7 százalékát kellett behozatallal fedezni. Egyébként a széntermelés az 1923—25. évek átlagában nettó 584 millió dinárral szaporította a jövedelmet, ami a bányaipar­ból folyó jövedelemnek túlnyomó része,­ 69 2 százaléka. A vasbányászat a háború után roha­mosan fejlődött s az 1925-ben beállott visszaesés csak átmeneti. Hiszen a jugo­szláviai vasbányászat még át sem tekint­hető fejlődési lehetőségek előtt áll, ha számbavesszük, hogy szakemberek az­ ország leggazdagabb vasérctelepének, a boszniai Ljubija-telepnek ércgazdagságát 300 millió tonnára becsülik s az ország évi vasérctermelése eddig még alig haladta meg ennek a mennyiségnek egy ezredrészét.­ Igaz, hogy a fejlődés hatalmas lépésekkel halad, hiszen 1922-ben még csak 61.000, 1924-ben pedig már 330.000 tonna vasércet termeltek Jugoszlávia vasbányáiban. Hason­lóan fejlődik a kohóipar is, amely 1920-ban még csak 5 944, 1923-ban pedig 24.457 tonna nyersvasat termelt. Igaz, hogy a kohóipar az ország vasérctermelésnek még egy harma­dát sem képes egyelőre feldolgozni, az 1923—25. évek átlagában termelt 274.000 tonna vasércből ugyanis átlagban 188.000 tonna került évente kivitelre. Magyarország, amely 1926-ban 167.000 tona vasércet hozott be az SHS királyságból, fővásárlója a jugo­­szláv vasércnek. A vasérc- és nyersvastermelés az ország jövedelme számára mintegy kereken 23 millió dinárt jelent s így messze elmarad nemcsak a széntermelés, hanem a réztermelés mö­gött is. A rézérc- és nyersréztermelés ugyanis kereken 135 millió dinárt képvisel a jövedelemben, a bányaipar jövedelmének 10 százalékát. A háború utáni évek rohamos fejlődése a réztermelésnél még következe­tesebben mutatkozik, mint a vasérces vaster­melésnél. 1919—1925 között ugyanis a réz­érc- és nyersréztermelés a következően alakult: . / • . ,, ,,. „ .. A termelés A bányaipari (kohóipar!) átlagmennyisze termeket megnevezesi tonnákban A termelés átlagos értéke dinárban az 1923—25 évek átlagában kőszén ... ... ... ... ... 143.785 52,433.851 barnaszén ... ... ... ... 3,030.435 735,963.986 lignit ... ............. ... 966.470 136,511.858 vasérc ... ... ...­­.... ... 273.961 25,815.456 rézérc ... ... . . ... ... 147.489 58,995.600 ólomérc........ ... ... ... 66,633 66,531,379 cinkére ... ... .......... ... 567 362.514 mangánérc.............. ... 4,857 3,318.377 bauxit ................ ... ... 41,365 7,289.663 krómércek ... ... . . ... 12.160 8,941,968 pyrit... ... ----------------­antimon......... .. ... ... 30.376 4,648.874 947 2,695.600 márvány ...................... 2.233 1,622­ 866 143460 aszfalt ... .................... 286 sós víz (hektóliter) ... 2,655.087 2,159.743 1.107,445.195 nyers vas ................ ... 14.323 53,076.828 nyers réz ... ............. 7.413 171,527.166 nyers cink ... ... ... ... 2.102 27,183.913 nyers ólom... ... ... ... 10.568 107,928.971 nyers antimon... ... . 97 1,057.892 só (lepárlás útján).......... 48.448 31,502.958 tengeri só ... ... ... ... 8.000 5,200.000 397,477.728

Next