Barátság, 1998 (5. évfolyam, 1-2. szám)

1998 / 1. szám

BARÁTSÁG Magyarország népei kölcsönös megismerkedését szolgáló folyóirat Megjelenik hatszor egy évben Kiadó: Filantróp Társaság Budapest XI., Tas vezér utca 17. IV. 4. A szerkesztőség vezetője: Ember Mária A kiadásért felel: Mayer Éva A szerkesztőség postacíme: 1519 Budapest. P­. 452. Telefonszáma: 185-6297 és 203-2858 Fax: 203-2858 Fogadóórák munkanapokon délután 3 és 5 között XI., Tas vezér u. 17. IV. 4. Telefon: 185-6297 ISSN 1218-0149 Egyes szám ára: 100 Ft Előfizetési díjak: félévre 300 Ft egy évre 600 Ft Előfizethető a Barátság csekkszámláján: 11711034-20813402 OTP Budapest XI., Szent Gellért tér 3. Terjeszti a szerkesztőség, a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Nyomdai munkálatok: Comp-Press Kft. http:www.deltasoft.hu/compress E-mail: compress@mail.deltasoft.hu. Felelős vezető: I­dős Ferenc ügyvezető igazgató A BARÁTSÁG megtalálható az alábbi Internet-honlapon: www.deltasoft.hu/compress Címlapunkhoz Finom felületek - kemény konstrukciók Adva van egy szabályos geometrikus forma, a négyzet, és adva van egyetlen szín, a sárga. Négyzet, mint szabályosság és stabilitás, valami, amire alapozni lehet, maga a nyugvó matéria. Sárga, mint pergő méz, napsugaras elmúlás, beérett termések és jóízű nedvek, sugárzó fiatalos életenergiák. Haász István festőművész négyzete nem csupán egy sárga négyzet: bel­ső történésekkel gazdag forma, különleges „szellemi aromájú lény". E falra akasztható objekt (tárgykép) fából készült alapján kartonból ragasztott mértani testek emelkednek, mintha a négyzet belsejét szigorú barázdák, vagy inkább geometrikus rögök szántották volna fel. Az alapsíkból külön­böző szögben és különböző irányokban kiemelkedő ferde síkok a dülön­­gélés bizonytalanságát idézik, ám a végső rendező elvet a négyzet­befog­laló formája adja, tervszerű, stabil rendbe fogva az egymásnak feszülő, egymást taszigáló, lökdöső belső formákat. A megvilágítási viszonyok függvényében a különböző ferde síkok kö­zött fény-árnyék játékok, egymásnak való felelgetések alakulnak ki, így a tárgy homogén sárga színe számtalan tónusban kezd vibrálni. A festékré­teg alól alig észrevehetően sestenek át az objekt felületére ragasztott pa­pírcsíkok, amelyek a felületi hatások további gazdagítását szolgálják. A geometrikus struktúrájú reliefhez tehát hallatlanul árnyalt és érzékeny, festői felületkialakítás társul, de olyan finom megfogalmazásban, hogy sokszor csak a szemlélődő tárlatnézésre hajlandó látogató számára tűnik fel. Haász művei egyébként is efféle csöndes szemlélődésre késztetőek. Más műfajokban, vásznain és pasztellképein, továbbá hatalmas méretű objektjein is hasonló problémák foglalkoztatják: a geometrikus szerkezet logikus rendszerének társítása és szigorúságának feloldása a felü­letkidolgozás változatosságával, homogén síkfelületek finoman sokrétű faktúrájával. Haász István a nyolcvanas évek derekán döntött végleg a művészpálya mellett, addig vezető művészeti tanárként dolgozott a Fazekas Mihály Gim­náziumban. Azóta, minden szellemi energiáját művészetének szentelve, pályája felívelőben van. 1988 óta tanít az Iparművészeti Főiskolán, tagja a Szentendrei Művésztelepeknek. 1992-ben kilenc hónapot töltött a híres Worpswede-i Művésztelepen Észak-Németországban, hazai és külföldi tárlatok si­keres kiállítója. Bátorfi Andrea Címlapunkon: Haász István: „Objekt" című munkája, (1996, 40x40x6 cm, akril, kollázs, fa) Sulyok Miklós felvétele LAPUNK TÁMOGATÓI a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a „Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért" Közalapítvány, és a Nemzeti Kulturális Alap

Next