Bátor, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 1. szám
Vendégünk: Hertay Mária Hertay Mária művésznő a vendége január hónapban a Nyírbátori Alkotóháznak. A Sopronban született művész a Képzőművészeti Főiskola festőszakán és a képgrafikusi tanszakon folytatott tanulmányokat. Több kollektív kiállításon szerepelt alkotásaival. Legrangosabb tárlatát Budapesten a Dürer-teremben rendezték 1968-ban. Munkái megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, megyénkben Fülesd község templomában egy nagyméretű freskója. E. E. felvétele Januártól életbe lépett jogszabályok Adók, illetékek, árak Számos fontos, sokakat érintő magas szintű jogszabály lépett hatályba január 1-jén. Ezek között tallóztunk. Több új törvény vonatkozik a gazdasági élet különböző területeire. Az egyik legjelentősebb a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló. A gazdasági hatékonyságot kikényszerítő piaci verseny alapvető feltétele a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ennek védelme érdekében a törvény többek között meghatározza a fogyasztók megtévesztésének és a tisztességtelen piaci magatartásoknak a tilalmát; ezek közé tartozik például az áruk forgalomból való kivonása, illetőleg visszatartása a tervezett áremelést megelőzően. Érdekeket véd Az új szabályozás megteremti a káros korlátozásoktól mentes piaci gyakorlat jogi kereteit, ennek alapján védi a gazdasági versenyhez fűződő közérdeket, a versenytársak és a fogyasztók érdekeit. A törvényben rögzített versenyfelügyeleti feladatokat a Gazdasági versenyhivatal látja el. Ahol az e törvényben foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására, ott az árak megállapításáról rendelkező törvényben meghatározott keretek között a kormányzat közvetlenül beavatkozhat az árak alakításába. Ez a szabályozás azonban — ellentétben a korábbi széles körű állami beavatkozással szemben, az árliberalizálásnak megfelelően — a minimálisan szükséges mértékre korlátozza a közvetlen állami beavatkozás lehetőségét. A törvény szerint a kormány a hatósági ármegállapítás körébe nem tartozó termékek árának tervezett emelésére jogszabályban előzetes bejelentési kötelezettséget írhat elő. Ebben az esetben a vállalkozó köteles a Gazdasági Versenyhivatalhoz bejelentést tenni. A nem saját gyártású, vagyis vásárolt termékek értékesítésére az előzetes bejelentési kötelezettség nem vonatkozik. Az adózás rendje Az Országgyűlés december elején fogadta el az adózás rendjéről szóló törvényt. Ez egységes rend szerint szabályozza az államháztartást megillető adók, illetékek, egyéb pénzügyi kötelezettségek és a törvényben meghatározott költségvetési juttatások teljesítésével kapcsolatos állami feladatokat, az adózókat és az adóhatóságokat megillető jogokat és kötelezettségeket, valamint az adóigazgatási eljárást. A törvény hatálybalépésével feleslegessé válnak az adózás rendjét a korábbiakban szétszórtan, különböző szinten meghatározott jogszabályok. Fontos tudni, hogy az adózónak az 1990. évről adóbevallást a december 31-én hatályos jogszabályok szerint kell megtennie, s ezek alapján kell adóit és a költségvetési támogatásait is elszámolnia. Új törvény rendelkezik a vagyonszerzési illetékekről és az igazgatási, valamint a bírósági szolgáltatások díjairól. Ez a jogszabály a lakosságot és a gazdálkodó szervezeteket egyaránt érintő fizetési kötelezettséget állapít meg, egyrészt az állami és önkormányzati feladatok teljesítésének elősegítésére, másrészt pedig arányos és méltányos hozzájárulást biztosít a közterhek viselésében. Polgári perek Közismert, hogy megkezdődött polgári és a büntetőeljárási szabályok felülvizsgálata, és az új eljárási szabályok kidolgozása, ami hosszabb időt vesz igénybe. Első lépésként a polgári perrendtartás január 1-jétől úgy módosul, hogy megszűnik a népi ülnökök közreműködése azokban az ügycsoportokban — például a tulajdonjoggal kapcsolatos, a tartás iránti, a házassági vagyonjogi perekben —, ahol az ülnökbíráskodás formális jellegét az ítélkezési gyakorlat igazolta. Hatályát veszti a társadalombiztosításról szóló törvény azon rendelkezése, mely szerint nem szerezhetnek nyugdíjjogosultságot azok, akiknek bár van 20 év munkaviszonyuk, de azt öt évnél hosszabb időre megszakították. Ez a változás főként azokat a nőket, családanyákat érinti, akik gyermekeik nevelése, idős családtagjaik gondozása miatt szakították meg munkaviszonyukat, és elérik a nyugdíjra jogosító 55 éves korhatárt. Új bíróságok A kormány — az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján — rendeletben intézkedett az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalom és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, továbbá az egyes személyi szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről. Ennek alapján a jogosultságot szerzett személyek társadalombiztosítási nyugellátása, illetve nyugdíjszerű szociális ellátásának havi összege 250—1000 forinttal emelkedik. Január 1-jétől az országban 13 új helyi bíróság és 12 új helyi ügyészség kezdte meg működését. Megszűnt több községegyesítés, illetve néhány új község alakult. a Javaslatok a nyírbátori utcanevekről A legutóbbi képviselő-testületi ülés sajnálatos módon nem tárgyalta (levette napirendről) a város utcaneveinek felülvizsgálatát. Városunkban az eredeti utcanevek visszaállításának a kérdését, még a parlamenti választások előtt az akkor még ellenzéki MDF és Lázár Miklós is szóvá tette, de a városi tanács testülete azzal az indokkal seperte le az asztalról (a címer üggyel együtt), most nem ez a legfontosabb kérdés. A rendszerváltozással országszerte párhuzamosan együttjárt a gyűlölt jelképektől való megszabadulás és a településeken a hagyományos utcanevek visszaállítása. A kommunista hatalom ránk erőszakolta a néptől és hagyományainktól idegen utcaneveket, amelyeket sohasem éreztük sajátunknak és igazán el sem fogadtunk, s most impotensen toporgunk, tétovázunk visszaállítani a régieket. A Szentvér (Rózsa F.) a Pécsi (Mártírok), az Eduard (Fürst S.) a Dezső utcáknak (Sallai), hogy csak a legfontosabbakat említsem, úgy hiszem haladéktalanul vissza kell kapniuk eredeti nevüket. Különösebb indoklást a fentiek nem is kívánnak, hiszen köztudomású a Szentvér utcai legenda, miszerint az utolsó Báthorynak a lányát elrabolták az úgynevezett ,,vörös barátok”. Amikor kiderült, hogy fogva tartják, Báthory úgy bosszulta meg, hogy a barátokat felkoncoltatta. Ezen az utcán folyt a vérük, azóta nevezik Szentvér utcának. Az Eduárd utca Mandel Eduard, a BDNI megalapítója, a város első díszpolgára után kapta a nevét. A Dezső utca pedig Mandel Dezsőről (Eduárd fia), aki a gyárat felvirágoztatta és országhatáron túl ismertté tette. Városunk egyik specifikuma, hogy díszpolgárairól nem a családi-, hanem keresztneveiről nevezett el utcákat. Kár lenne ezt az egyedülállóságot nem megőrizni! A Pécsi utca pedig magáról beszél. Ez is úgynevezett ,,beszélő” utca, mint a Császári u., Derzsi u., Gyulaji u. stb. Természetesen felmerülhet — mint a Múzeum Baráti Kör nevében előterjesztett javaslat fogalmaz — új közterület névadása is, pl. Lódy tér lehetne a Dohánybeváltó előtti most névtelen tér. Dr. Lódy László gyermekorvos a csecsemőotthon megalapítója. A közeljövőben felavatandó rendelőintézetet pedig javaslom nevezzük el Dr. Bella Imréről. Bella doktor, aki létrehozta a tüdőszanatóriumot (most tüdőgondozó), aki a szegények orvosa volt, nagy tudású, humanista voltáról a várost meghaladó híres emberként ismerték. 1944-ben a városból minden orvos elmenekült, egyedül látta el a város és környéke sok sebesültjét, nőket, gyermekeket — ingyen! Jellemzi igaz nemességét az a tény is, hogy telente a birtokáról (Nyíres-tanya) saját autóján hordta be a béresei gyerekeit az iskolába! Felvetődött dr. Szalontai Barnabás utca elnevezés is... Ezeket az önkormányzati képviselő-testület részletesen megvitatná és a lakosság véleményét, egyéb javaslatát is figyelembe venné. Amit azonban haladéktalannak tartok, azok a történelmi utcanevek visszaadása! Ne legyünk a legutolsók, ha már az elsők között nem lehettünk! Városunk szeretete nyilvánul meg abban is, ha megőrizzük hagyományainkat. PAPP JÁNOS képviselő Kovács István hagyatéka Hosszú, súlyos betegség után november 29-én, életének 70. évében elhunyt Kovács István akadémikus, az MTA Elnökségének tagja, egyetemi tanár, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatója, a Nemzetközi Összehasonlító Jogi Akadémia és a Nemzetközi Alkotmányjogi Akadémia rendes tagja, a Nemzetközi Közigazgatástudományi Intézet volt alelnöke, a Nemzetközi Alkotmányjogi Társaság végrehajtó bizottságának tagja, több magas tudományos és felsőoktatási kitüntetés birtokosa. Kovács István 1921. szeptember 21-én született Nyírbátorban, államtudományi doktorátust 1943-ban a Debreceni Tudományegyetemen szerzett. Egyetemi évei folyamán egyik szervezője, majd vezetője volt az ott alakult antifasiszta, demokratikus ifjúsági szervezetnek, a DEI-nek. Ez is közrejátszott abban, hogy 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány tisztviselői közé választották, majd Veszprém vármegye alispánja lett. 1950-ben meghívást kapott a szegedi tudományegyetemre, ahol 1954-től kezdődően tanszékvezető egyetemi tanárként tevékenykedett. 1951-től az Állam- és Jogtudományi Intézet igazgatóhelyettese, 1981-től pedig igazgatója. 1954-ben lett az állam- és jogtudományok kandidátusa, 1962-ben az állam- és jogtudományok doktora, 1965-ben az MTA levelező, majd 1976- ban rendes tagja. Tudományos munkássága elsősorban az alkotmányjog területén bontakozott ki, és hozott nemzetközileg is elismert eredményeket. Fő kutatási területei az alkotmányfejlődés törvényszerűségei, a jogforrási rendszer alkotmányos alapjai, a közigazgatás alapintézményei, az állampolgári jogok, az alkotmányjog tudományának fejlődése. Több mint száz, mind magyar, mind idegen nyelven megjelent publikációja is e témakörökben született. Egyik szerzője és szerkesztője volt a magyar állam- és jogtudomány mindmáig legnagyobb vállalkozásának, az Állam- és Jogtudományi Enciklopédiának. Munkásságát a mély történeti megalapozottság, az összehasonlító szemléletmód és a problémák gyökeréig hatoló elemzés jellemzi. Ennek elismerése a számos hazai és külföldi kitüntetés, a magyar és a nemzetközi tudományos életben betöltött tisztségek. Kovács István mint tudományszervező is nagy érdemeket szerzett a magyar tudományos élet fejlesztésében, az érdeklődési köréhez közel eső tudományterületek irányításában. Mint A közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos vizsgálata c. országos kutatási főirány Koordinációs Tanácsának elnöke, döntő szerepet játszott a főirány keretében folyó kutatómunka megszervezésében és vezetésében. Figyelme és gondoskodása kiterjedt a tudományos utánpótlás biztosítására is: mint iskolateremtő tudós, tanítványok egész sorát nevelte fel a magyar állam- és jogtudományi kutatás és felsőoktatás számára, mint oktató, egyetemi hallgatók ezrei számára nyújtott maradandó hatású eligazítást az állam és az alkotmány nagy kérdéseiben. Aktív részt vállalt a tudományos minősítési rendszer megújításában is. Kiemelkedő szerepe volt Kovács Istvánnak a magyar állam- és jogfejlődés alakításában is. Igen korán bekapcsolódott azokba a megalapozó jellegű munkálatokba, amelyek a közjogi intézményrendszer fejlesztését célozták, s aktív részt vállalt az alkotmányjogi kodifikáció elvi-elméleti előkészítésében. Az új magyar alkotmány tudományos megalapozásával foglalkozó akadémiai ülésen tartott előadása a megoldásra váró kérdések széles körű nemzetközi tájékozottságról tanúskodó elemzését nyújtotta; publikációi mellett szakvéleményeivel és nem publikációs célra szánt, nagy igényű feldolgozásaival is egyengette a demokratikus fejlődés útját. Távozása nehezen betölthető űrt hagy maga után. Kovács István személyében a magyar állam- és jogtudomány kiemelkedő művelője, az iskolateremtő tudós és egyetemi oktató, a hazai és nemzetközi tudományos élet nagy tekintélyű részvevője távozott el. Emlékét a Magyar Tudományos Akadémia, Nyírbátor lakossága kegyelettel megőrzi.