Bátor, 1997 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1997 / 1. szám
TARTALOMBÓL: Nyírbátorból indultak 2. oldal A befizetett adó 1 százalékáról 3. oldal Éltes Mátyás-díjas 7. oldal A kattogó tenyerű brazil 11. oldal öntések íjakról A képviselő-testület fekete napja ez - így kommentálta városunk egyik képviselője a január 30-án megtartott testületi ülést. Valóban nem kellemes dolog néhány óra leforgása alatt annyi díjemelésről dönteni, amenynyiről Nyírbátor választott vezetői szavaztak ezen a napon. A könnyebbség talán csak az volt, hogy jól előkészített anyagok kerültek a képviselők elé, s egyik téma sem ment újdonságszámba. Többek között szó esett a távhő, a víz- és szennyvíz díjáról, a szemétszállításról, a közterület használatáról és a város oktatási intézményeiben fizetendő térítési díjakról. A részletekről, köztük a február 1 - jétől fizetendő összegekről, lapunk 3-4-5. oldalán olvashatnak. 4380 Nyírbátor, Szabadság tér 24. Nyírbátor Önkormányzatának havilapja XI. évfolyam 1. szám Ára: 20 forint 1997. január - február RÜGYLOBOGÁS- Ahogy a főrendező látja - Alig egy hónap van még hátra, s újra elérkezik nemzeti ünnepünk, március 15-e. Nyírbátorban ez az esemény napjainkra elérte azt a szintet, hogy az ünnep tiszteletére szervezett rendezvényre 6-8 ezer ember kíváncsi. Ennek tudatában döntött úgy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés, hogy kisvárosunk adjon otthont a március 15-ei megyei ünnepségnek. A szervező ez évben is a Szárnyas Sárkány Kulturális Vállalkozás, a műsor szerkesztője és főrendezője pedig Buzogány Béla. Őt kérdeztük a részletekről. Nem ez az első március 15-ei ünnepség, melynek megalkotásában tevékenyen részt vesz. Mit jelent Önnek ha azt mondom, nemzeti ünnep? - Lázadást a mindenkori süket elnyomás ellen. Együttérzést Ratkó Józseffel, Utassy Józseffel, Farkas Árpáddal, Szilágyi Domokossal, Dinnyés Józseffel, Petőfivel, Adyval és nem utolsó sorban a mi örök nyugtalan Magyar Jóskánkkal. Azok közé tartozom, akik megéltek rendesen egy kommunista diktatúrát Most éppen a vadkapitalista világ szorítja torkunkat, amely rendszer elengedhetetlenül szükséges a fejlődéshez, de amelyet - legalábbis jelenleg - alapvetően igazságtalannak tartok. Hiszem, hogy március 15-e, mint ahogyan Petőfi is az egész magyar nemzeté. Nem sajátíthatják ki maguknak ilyen vagy olyan pártok, szervezetek. Egyetlen hatalom uralkodhat fölötte, amelyet néphatalomnak neveznek. Márciust nem szabad és nem is lehet cenzúrázni. Őszinte szívvel, keményen ki kell mondanunk, „a félelmet oldó, áldó emlékezés kevés!”. Nem könnyű egy ilyen jellegű ünnepi műsort megszerkeszteni, hiszen az nemcsak rétegekhez szól. Ennek megfelelően tartalmaznia kell súlyosabb, magvasabb gondolatokat és populáris elemeket is. Azonban ez utóbbiaknál is óvakodom a semmitmondástól, az ürességtől. Megtisztelő számomra, hogy egy ilyen rendezvény főrendezője lehetek, és örömmel tölt el, hogy vannak Nyírbátorban szép számmal olyan magyarok, akik minden március 15-én felöltik kokárdás ünneplőjüket. Hiszem azt, amit egy költő barátom így fogalmazott meg: március és október nem alkuszik. - Miért választotta a Rügylobogás címet? - Számomra a rügy az újjászületéses, ellenállhatatlan tavaszt, a lobogás pedig a bennünk izzó nemzeti akaratot jelképezi. -A műsor elkészítése során milyen nehézségekkel kell megküzdeni? - Nehezíti a helyzetet, hogy az előadást szabadtérre kell tervezni, mely speciális technikát igényel. Ugyanakkor részben számolni kell az időjárás viszontagságaival is. Viszont a nagyszámú közönség kötelez. - Mikor láthatjuk az előadást és mit tartalmaz a program? - Március 15-én szombaton este a római katolikus templom melletti területen tekinthetik meg a megemlékezést. A műsor sokszínű, különböző műfajok, stílusok remélhetőleg értelmes keveredése. Található benne táncszínházi rész, tartalmaz dramatikus prózai elemeket, de nem hiányozhat a népi megnyilatkozás sem. Ugyanakkor helyet kapott a modernebbnek nevezett zenei műfaj is. A Nemzeti dal elhangzása után kezdődik az immár hagyományosnak mondható, közel nyolc perces tűzijáték. -Kik lépnek fel? - Színpadra lép a nyíregyházi Re- Flex Táncstúdió, a Nyírség Táncegyüttes, a Taposó Néptáncegyüttes, a Csürdöngölő népzenekar, a Bátori Színjátszócsoport, Bárdos Ildikó népdalénekes, Nagy Csaba tárogatóművész, Kiss János, Szabó György, Boros Gábor, Csekő Gábor, Usztics Zoltán és Fazekas Attila nyírbátori zenészek, az Afész Kórus néhány énekese valamint minden bizonyára a nyírbátori fúvósok is. Reményeim szerint egy vers elmondásával Sinkovits Imre is megtiszteli rendezvényünket. Az előadás díszletét Krivánik József tervezi. Úgy gondolom, ebben az évben is esélyünk van arra, hogy méltóképpen elevenítsük fel nagy forradalmunk dicső emlékét, nemzeti önbecsülésünket megerősítsük. 1.sz.zs.