A Nap, 1994. május (1. évfolyam, 1-19. szám)

1994-05-09 / 1. szám

1994. MÁJUS 9., HÉTFŐ ÁRA: 14 FORINT ' J - ej KUrf I V i ' BÉKÉS MEGYEI MAP1LAP I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Még egy baloldali lap a megyében? Ez itt a vezércikk helye. Volt. Amikor a sajtó még a „vasököl” papírmasé másaként sújtott oda, ahova „költött”. Később, midőn a létező szocializmus már arra is adni kezdett, hogy a Nyugat előtt jó színben tün­tesse föl magát, az igazságosztó vezércikkek szemérmesen a belső oldalakra húzódtak, de megmaradtak igehirdetőnek, miként az írásoknak helyet adó lapok is gazdájuk szócsövének. A rendszerváltásba vivő de­mokratizálódás folyamatában ezek a belső vezércikkek újfent az újságok zászlóivá váltak azáltal, hogy az emberi jogok szószólóiként, a szólás­­szabadság élharcosaiként a közvéleményt ráhangolták a re­méltnél is gyorsabb változások­ra. Ezzel egy időben ezek az írások - a kor, s ehhez kapcso­lódóan a közönség, az olvasó igényeinek megfelelően - hangvételükben is megújultak. Az elmúlt négy esztendőben a demokrácia - ugyan súlyos feszültségekkel és idegőrlő el­lentmondásokkal kísérten, de - berendezkedett, aminek azzal kellett volna együttjárnia, hogy a sajtó erről a berendezkedés­ről tudomást véve megkeresi, megtalálja a maga új helyét, szerepét az új társadalomban. Ez a megújulás természetesen nem jelenthet egyet a sajtó je­lentőségének elvesztésével, mint azt jó néhány politikus szeretné. Új szerepekről van szó. Igazságosztás helyett tény­feltárásról, igehirdetés helyett elemzésről, okoskodás helyett a vélemények sokszínűségének felmutatásáról, belemagyará­­zások helyett a történések va­lósághű közvetítéséről. Ezek után már fel sem tehető az a kérdés, amellyel megyénk egyik neves politikusa tudako­­zódott.A NAP megjelenésének hírét hallván. Még egy balol­dali lap a Viharsarokban? Rá­adásul A NAP-ot nem politikai szándék, hanem üzleti megfon­tolás hívta életre. Ma, amikor a háztartások nagy része egyre kevesebbet fordít lapvásárlás­ra, olyan megyei lapot kíná­lunk, amelyet a Népszabadság előfizetői az országos lap mellé kiegészítésként kapnak. Azok­nak pedig, akik hiányolják a posta által kézbesített megyei lapot. A NAP-hoz a jól bevált módon juthatnak hozzá: előfi­zetik régi újságosuknál vagy a postán. A NAP hírlap, ami nem attól lesz olyan, amilyen lesz, hogy baloldali vagy jobboldali érzel­mű munkatársakkal dolgozik. Az a döntő kérdés, hogy újság­írói milyen fokon mesterei szakmájuknak, s amikor színt kell vallani - lehet ez egy hír­lapnál is elkerülhetetlen -, hí­vei-e a többpárti parlamenti de­mokráciának, hajlandók-e kiállni a jogállamiság, az alkot­mányosság, az emberi jogok, a piacgazdaság, valamint a nem­zeti értékeink mellett. Európa­iakként. A többi majd elválik. Kőváry E. Péter Az évszázad zsákmánya Kétmilliárd forint tűnt el A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság körözést rendelt el Sza­bó Sándor 23 éves eltűnt férfi ellen - közölte vasárnap az MTI-vel a BRFK sajtóosztálya. Szabó Sándor biztonsági őri feladatot látott el 1994. május 7-én, szombaton reggel 8 órától vasárnap reggel 8 órá­ig a XVIII. kerületi Gyömrői úton lévő Favorit Vagyonvé­delmi Kft­ .értékraktárában. Vasárnap, reggel nyolc óra­kor váltótársa azonban nem találta Szabó Sándort az őrhe­lyén. . Értesítette a vállalat igazgatóját, akivel kinyitva az értékraktárat, mintegy 500 millió és 2 milliárd forint kö­zötti összeg hiányát állapítot­ták meg. A fenti összeg külön­böző címletű valutákban, valamint forint készpénzben volt a széfben elhelyezve! Szabó Sándor személyleírá­sa: 180 centiméter magas, 82 kilogramm súlyú, erős testal­katú, sötétbarna haja hátul fel van nyírva, szeme zöldesbarna. .Utoljára Emánuel márkájú fe­kete farmernadrágot, vajszínű pólót, bordó dzsekit és fekete­­ félcipőt viselt.­­ Szabó Sándor az őrzés ideje alatt egy Parabellum gyártmányú 9 milliméteres pisztollyal is ren­delkezett, amelyet 14 darab lő­szerrel együtt magával vitt. A rendőrség kéri, hogy aki Szabó Sándort felismeri, illet­ve tartózkodási helyéről bár­mit tud, jelentkezzen a 07-es telefonszámon. A helyszíne­lés és a nyomozás nagy erők­­­kel folyik. Éjfélkor az MSZP vezetett Békés megyében a Magyar Szo­cialista Párt vezet - derült ki a megyei szavazatszámláló bizott­ságtól lapzártakor kapott adatok alapján. A szocialisták a leadott voksok 70-80%-ának tükrében jóval népszerűbbek a többi párt­nál, hisz a szavazatok több mint 30%-át szerezték meg. A máso­dik helyen a szabaddemokraták állnak csaknem 20%-kal, harma­dik pedig a Független Kisgazda és Polgári Párt lett mintegy 12%­­kal. Megyénkben 13 párt állított jelöltet. Az FKGP-t követi a Ma­gyar Demokrata Fórum, majd a Fiatal Demokraták Szövetsége. A megyei választópolgárok csu­pán néhány százalékának bizal­mát bírta a Munkáspárt, a Köz­társaság Párt, a KDNP, az EKGP, az Agrárszövetség, az MSZDP, s végül - az egy százalékot sem érve el - következnek a Zöldek és a Konzervatív Párt A 10%-nál több szavazatot ka­pott jelöltek közül Békéscsabán Tóth Károly (MSZP) vezet­­ 26,98%-kal. Mögötte dr. Sarka­­diné dr. Lukovics Éva (SZDSZ) áll 18,74%-kal. Őt követi Hanó Miklós (FKGP) 10,88% kal. Gyulán dr. Tokaji Ferenc (MSZP) vezeti a listát 31,76%­­kal, majd Durkó Károly (SZDSZ) következik 21,74-kal, megelőzve dr. Kovács József De­zsőt (MDF), aki 12,54%-ot ért el. Orosházán az első helyen dr. Vas­­tagh Pál (MSZP) áll 31,13%-kal, őt követi Ujj Éva (SZDSZ) 15,37%-kal, a harmadik Setény János (FKGP) 13,85%-kal, a ne­gyedik pedig dr. Varga István (MDF) 11,22%-kal. Békésen a legtöbb szavazó - 27,12% - Kol­­tay Zsoltné­ra (MSZP) voksolt, a második Kiss Ferenc (SZDSZ) 16,35%-kal, a harmadik Pallag László (FKGP) 14,27%-kal, a negyedik dr. Pásztor Gyula (füg­­getlen) 11,92%-kal. Szarvason ugyancsak MSZP-s jelölt áll az élen Szőllősi Istvánná személyé­ben, aki a szavazatok 26,76-át mondhatja magáénak. A máso­dik Bódi János (SZDSZ- Köztár­saság Párt) 17,11%-kal, a harma­dik pedig dr. Kepenyes János (FKGP) 12,83%-kal. Mezőko­­vácsházán is a szocialisták jelölt­je, Tóth Sándor áll az élen 30,19%-kal. A második Nagy Béla (SZDSZ) 25,57%-kal, a harmadik pedig dr. Szarvas Attila Imre (független) 10,18%-kal. Szeghalomban Matuska Sándor (MSZP) vezet 29,30%-kal, a második dr. Pelcsinszki Bole­­szláv (SZDSZ) 2637%-kal. Az országos eredmények sze­rint is a szocialisták fölényes győzelmével zárul a választások első fordulója, hiszen az MSZP 32,9%-ot ért el a szavazások so­rán. Az SZDSZ 19,6%-kal a második, az MDF­­ pedig 11,7%-kal a harmadik. Az eredmények nem véglegesek, a szavazatok számlálása lap­zártakor még folyik. Gubucz Katalin KISS ZOLTÁN FELVÉTELE Fegyelmezetten választottunk Viszonylag nyugodt légkörű vá­lasztásokat tudhatunk magunk mögött. Az este hét óra után be­érkezett adatok alapján a szava­zásra jogosult állampolgárok 64,1 százaléka jelent meg 18 órá­ig a kijelölt helyiségekben. Az összesítés szerint a budapestiek voltak a legszorgalmasabbak, hi­szen a fővárosban 71 százalékos volt a részvételi arány. A hét Bé­kés megyei körzetben is hasonló eredmények születtek; a lakos­ság több, mint hatvan százaléka élt szavazójogával. A legtöbben (69,4 %) Orosháza körzetében járultak az urnákhoz, míg a leg­­kevesebben Szeghalom körzeté­­ben (60,4%). Összehasonlítás­ként néhány adat a környező megyék lakosságának részvéte­léről :­Bács-Kiskun 59%, Csong­­rád 63%, Hajdú-Bihar 62%. Voltak, akik idős koruk, vagy betegségük ellenére is úgy vél­ték, kötelességük leadni voksu­­­kat, hiszen az ország jövője a tét. Ám most is akadtak, akik nem akartak szavazni. A körzeti választási bizottsá­gok időben leadták az eredmé­nyeket, sőt volt olyan település, ahol némileg elkapkodták a dol­got: már ötkor lezárták az urnát. A legtöbb helyen rendben zajlot­tak az események, de most is akadt némi malőr. Lőkösházán megsértették a kampánycsendet, szombaton egy SZDSZ-es jelölt plakátját ragasztották. A gyulai 2- es választási körzet bizottsága dr. Pintér Miklós elnökletével meg­vizsgálta az ügyet, s megállapí­totta, hogy valóban törvénysértés történt, de ilyen esetben - egy jog­hézag miatt - nem lehet szankciót alkalmazni. A szavazatszámláló bizottsá­gok ellenőrizték a pecsét érintet­lenségét, majd felbontották az ur­nákat. Ezután kezdődött a számlálás, s a­­ szavazatok érvé­nyességének vizsgálata. A Medi­án közvélemény-kutatása szerint az MSZP az első! Erről bővebben lapunk 3. oldalán olvashatnak. G.K. - Ma négy oldal sport: labdarúgó-bajnokságok négy osztályban A NAP híre: továbbra is élen az ELŐRE FC A MAP Mit jelent ma a győzelem napja? Válaszol: Dr. J. Nagy László, egyetemi tanár, a JATE Új- és Legújabb Kori Egyetemes Történeti Tanszék oktatója.­­ Egy demokratikus európaiság születésére emlékeztet. Egy olyan helyzetre, amelyben Európa szerencsésebb orszá­gai tanulni tudtak az általuk is elszenvedett háborús traumá­ból. Új lendületet kapott a demokráciának az a toleranciát, szociális érzékenységet, együttműködési készséget tartalma­zó felfogása, amely az 1945 után következő évtizedekben békét és biztonságot teremtett a világnak azon a részén. .­ A győzelem napja a jaltai rendszer ünnepe volt, amit a veszteseknek is kötelező volt megünnepelni. Az elmúlt évek­ben felbomlott a Jaltában berendezett kétpólusú világ, Né­metország egyesülésével és erősödésével kérdőjelek jelentek meg­­ x európai egyesülési folyamat mellett is. Ugyanazt, jelenti-e még a győzelem napja, mint néhány éve? - Szerintem igen. Egyébként is leszűkítő értelmezése a jaltai rendszernek, ha csak a kettéosztottságot hangsúlyoz­zuk. Igenis felszabadulás volt, egy szélsőséges rendszer és szélsőséges eszmék­ uralma alól. Felszabadulás volt még a németeknek is­, és azok a mai politikusok, akik az ide­genek’ elleni erőszakos akciók idején beállnak a tüntetők közé a Sorba, azt bizonyítják, hogy nem kívánják elfelej­teni, amit a demokráciáról az elmúlt évtizedekben megta­nultak.­­ Mit jelent a győzelem napja ma, Magyarországon? ,-f­ Egy óriási lehetőséget. Azt, hogy van lehetőség a sikeres újrakezdésre. Hogy az átélt szenvedésekből­ nem feltétlenül újabbak következnek, hanem a hatásukra meg lehet tanulni, mit jelent a türelem, mások megbecsülése, tisztelete. El lehet kerülni azt a csapdát, hogy az emberiség mindig a békére vágyik, és mégis mindig háborúzik. . Thk­ács István sír; VilliCsI? w&í

Next