Békés Megyei Nap, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

NAP-világ 6. oldal Figyelje hétfői lapszámunkat! Újabb szenzációs lehetőséget kínálunk előfizetőinknek! Sarlós Boldogasszony napja A kereszténység a XIII. századtól július 2-án a „nehézkes” Máriának, a Jézussal várandós Szűznek Erzsébetnél, Keresztelő Szent János jövendő anyjánál tett látogatását ünnepelte. Az ünnepnap megválasztásába egy kis hiba csúszott. A szóban forgó esemény idején, az evangélium szerint Erzsébet szülés előtt állt, fia születését azonban már az ősegyház nyolc nappal korábban, június 24-én megünnepelte. Ez lehet az oka, hogy a XVII. század derekától az ünnepet törölték a hivatalos római naptárból, de mivel a nap az aratás kezdetére esik, a közelmúltig jelentős dátum maradt, persze nem eredeti tartalma szerint, hanem aratóünnepként. Nálunk, hogy a többi Boldogasszony ünneptől megkülönböztessék, a sarlós Boldogasszony nevet kapta. Népünk nem Péter-Pálkor kezdte az aratást, ahogy a kalendárium előírta volt, hanem e Boldogasszony ünnep másnapján. Az ünnep hiedelem- és hagyománykincse nagyon gazdag. Virágszentelés, szegények istápolása, anyaság, de legfőbbképp az aratás a tárgya. Az ezen a napon szedett fűszernövények és gabonafélék szentnek számítottak, varázserőt tulajdonítottak nekik. E napon csak jelképesen dolgoztak, a szerszámokat megáldanák a pappal, a búzából koszorúnak, szentelménynek, szobadísznek valót szedtek. Az aratást másnap szent rítushoz illő áhítattal kezdték. Tiszta fehér gyolcsruhában, levett kalappal a búza elé térdepeltek és imát mondtak. A munkát a föld szent, keleti sarkában kezdték, az első két kévét keresztbe rakták. Mindez az „életet ”jelentő új kenyérnek szólt, és benne a sarló, kasza alatt elhulló gabonaistennek, akinek kultusza Jézus Krisztus testének, a szent ostyánnak tiszteletében napjainkig tovább él. Régi hagyomány szerint sarlóval az asszonynép aratott, és nyomukban járva a férfiak kötözték a kévét. Közvetlenül ebből ered, hogy a nép szimbolikus szemléletében a Szűzanya arat, és fiára hagyja, hogy gyűjtsön, és a búzát a konkolytól elválassza. (Mt 13,26-30.) Az aratás a parasztember életében és munkájában nagy esemény, amelyre még napjainkban, a gépesített munkatechnika korszakában is bizonyos áhítattal és komolysággal készül. Az élet, vagyis a mindennapi kenyér régi parasztok szemében Isten ajándéka, valamiképpen Krisztus teste - oltári szentség-, illetőleg jelképe - úrvacsora. A Miatyánkban is ezért könyörögnek a hívek. Molnár Lajos Pénzsirató Hosszú szenvedés, türelemmel viselt betegség után elhunyt a régi fémpénzérme Annyi fagyi, cigaretta, kenyér, tej, a gyereknek adott apró után maradnak a filléres emlékeink az alui-forintosról, a bélásról, a telefon-ötösről, az arany tízesről Drága halottunktól június 30-án búcsúztunk, országszerte, valamennyien. Emléke örökké él? Nem kérdés többé B.P. Szülői értekezletet tartottak pénteken este hat órakor a békéscsabai 3-as Sz. Általános Iskolában, ahol Duna Jánosné igazgató, Vozár Márton, a szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke és Szilvássy Ferenc, a településrész önkormányzati képviselője köszöntötte a megjelent szülőket. A kisebbségi önkormányzat törvényes jogával élve június 22-én elutasította az áttelepítés gondolatát. Az igazgató asszony felolvasta a testületi határozat idevonatkozó részét, ami szerint „az intézmény áttelepítése nem hajtható végre.” Szilvássy Ferenc megfogalmazásában: „A kérdés egyszer s mindenkorra lekerült a napirendről.” Boldog késő délután volt ez a 3-as udvarán. Kórház, gyógyszertár, telefon Gubucz Katalin A nyári szünet előtti utolsó ülését tartotta tegnap Békés megye képviselő-testülete Békéscsabán. Jó néhány halaszthatatlan ügyben kellett dönteniük a képviselőknek. Állást foglaltak például a Sanopharma átalakítása ügyében, módosították költségvetési rendeletüket, döntöttek a „Békés megyéért” díjak odaítéléséről, s szóba került a csabai és a gyulai kórház közti rivalizálás, valamint a telefonfejlesztés kérdésköre is. Elsőként személyi ügyekben hoztak döntést. (Folytatás a 3. oldalon) Micheller Magdolna és Szabados Lajos a jövőről A békéscsabai Körösi Csoma Sándor Főiskola két oktatója, Dr. Micheller Magdolna tudományos referens és dr. Szabados Lajos főigazgató-helyettes, a neveléstudományi tanszék vezetője szerdán vehette át Horn Gyula miniszterelnöktől főiskolai tanári besorolását. E rangot szakmai életút, két idegen nyelv ismerete, legalább tízéves felsőoktatási gyakorlat és az adott tudományterületen legalább kandidátusi fokozatot elért szakemberek nyerhetik el nyilvános pályázat útján. A két friss besorolással a főiskola immár az új akkreditációnak is megfelel, lévén az egyetemi mellett öt főiskolai tanár az oktatói gárdában. Micheler Magdolnát és Szabados Lajost terveiről kérdeztük. (Folytatás a 3. oldalon) Megfestené a honfoglalást ________G. K. Corvus-Kora Róbert mindössze 25 éves, s már komoly ízületi panaszai vannak. Ez szakmai ártalom, hiszen a lökösházi fiatalember kőfaragómester, de ősztől tavaszig a festés szenvedélyének hódol. Már általános iskolás korában felfigyeltek nem mindennapi rajzkészségére, de a szegedi képzőművészeti középiskolába mégse kerülhetett be - nem túl fényes bizonyítványa miatt. (Folytatás a 3. oldalon) ,A föld és a víz szövetsége” című festmény, előtte az alkotó NYÁRI ATTILA FELVÉTELE A NAP kérdése Mi a szövetkezetek jövője? M.: Ma ünnepeljük a 73. nemzetközi szövetkezeti napot, ez alkalomból Győrfi Károllyal, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség titkárával beszélgettünk. Az ezt megelőző négy évben a politika bár szövetkezetbarátnak nevezte magát, a szövetkezetek ellenségének bizonyult. Az utóbbi egy évről elmondhatjuk, ez az öszefogási forma ismét kezdi jogait visszanyerni. Megyénk mezőgazdaságában az 1992-es átalakulás előtt 81 szövetkezet és öt szakszövetkezet működött. Az átalakulás során, illetve azt követően 16 jutott a felszámolás sorsára. Mivel nemcsak átalakulás zajlott le, hanem kiválás is, illetve új szövetkezetek is alakultak, ezért megyénkben jelenleg mintegy 85-90 szövetkezet működik. Ezek közül 74 tagja a szövetségünknek. - Hogyan látja a szövetkezeti összefogás jövőjét a mezőgazdaság területén? - Bár a rendszerváltást követő években a szövetkezeti formát sikerült megutáltatni a gazdákkal, ennek ellenére úgy látom, hogy számukra nincs más lehetőség. Egyrészt néhány hektáron termelni nem kifizetődő, és kis mennyiségű terméket sem lehet a piacon előnyös feltételek mellett értékesíteni. A kistermelők csakis összefogva képesek hatékonyan megjelenni a piacon. Másrészt a mezőgazdaságban magas jövedelem nem érhető el, ezért a nyugati befektetőknek nem célpontja, tehát a termelőknek kell anyagi erejüket megsokszorozni, így például a gépkör is a összefogás egy példája. - Hogyan ünneplk meg a 73. nemzetközi szövetkezeti napot? - A napokban megtartandó elnökségi ülésen emlékezünk meg, de az ünnepséghez tartozik az is, hogy a mezőgazdaság területéről a megye hat szövetkezeti vezetője vehette át tegnap a budapesti rendezvényen a „Szövetkezeti emlékérmet”.