Békés Megyei Nap, 1999. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

HA MINDENT TUDNI AKAR A MEGYÉRŐL, ára: 44 Ft, előfizetve 33 Ft Partra vetett test Bizonyossá vált A szer­dán eltűnt, s nagy erőkkel keresett fiatalember bele­fulladt Szanazugnál a Körösbe. Pénteken este - miután megtudtuk, hogy találtak egy holttestet - nem tudhattuk, hogy ugyanarról a személyről van-e szó, bár valószínű­nek tűnt Már tudjuk. A román állampolgárságú, 25 esztendős Jámbor Zol­tán a dobozi oldalról elin­dult, úszott, úszott, úszott, majd valami történt vele. Sohasem érkezett meg a gyulai oldalra... A víz pénteken este dobta fel­színre. Sz. Cs. Bartók Béla népzenei verseny Vésztőn Hagyományteremtő szándék­kal rendezte meg a Vésztői Nép­dalkör az első Bartók Béla nép­zenei versenyt július 31-én a he­lyi művelődési központban. A versenyt megnyitó beszédében Takács Józsefné, Vésztő alpol­gármestere örömét fejezte ki, hogy a népművészet területén elkötelezett embereket köszönt­het. Olyan művészeti ág képvi­selőit, akik a népművészeti ha­gyományok őrzői. A megnyitót követően az általános iskolás kisművész, Csüllög Ildikó hege­dűjátéka vezette be a közel 200 főre tehető fellépők sorát. A há­romtagú zsűri - Takács Józsefné alpolgármester, Rázga József karnagy és Kávási Sándor kó­rusvezető - a kitűnő produkciók láttán az értékeléskor valóban gondban volt. (Folytatás a 3. oldalon) 5] [Ló Itü Ltg Uj 11=3 U=3 ü=9 li=D U=D UrS Ltü U=S ItS Q? ♦ ♦ ♦♦ CO ROC NAPOK A SZULTÁN-UDVARBAN 1999. AUGUSZTUS 5-, 6-, 7-ÉN. RÉSZLETES PROGRAM LAPUNK 10. OLDALÁN! E lran=gfi=an=airii|paíf=gn=iilriifrgfrairiifra E Egyelőre munka nélkül A Békés Megyei Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ mezőgazdasági szektora és a Vésztői Cigány Kisebbségi Önkormányzat szervezte azt a szántóföldi növénytermesztő szakképesítést nyújtó képzést, melynek többségében cigány származású hallgatói az elmúlt héten eredményes vizsgát tettek. Rátkai József szektorvezetőtől megtudtuk, hogy az , Agro Start" elnevezésű felnőttképzési prog­ramba szervesen illeszkedik a vésztői képzés, melyet a Cigá­nyokért Közalapítvány, a Békés Megyei FVM Hivatal, a Békés Megyei Munkaügyi Központ Szeghalmi Kirendeltsége, vala­mint a vésztői önkormányzat tá­mogatott. (Folytatás a 3. oldalon) Sikeres Végvári esték ’99 Folytatódnak a várszínházi előadások Amikor - tegnap kora délután - Juhász Jánostól, a Végvári es­ték ’99 szervezőjétől-rendezőjé­­től gyorsértékelést kértünk a ren­dezvénysorozatról, a programok sora még nem ért véget, hiszen lapzártánk után, vasárnap este Orsi-, Tourmix-, Unisex- és He­vesi Tamás-koncertekkel, illetve tűzijátékkal zárult az idei gyulai nyári vigasság. (Folytatás a 2. oldalon) Több ezren vettek részt a rendezvényen nyári attila felvétele Gól és pont nélküli csabai kiesés ♦ Művésztábor a Bethlenben Világpolgárként is magyar Sápi Lajossal, az orosházi Guardian Hungarad és a németor­szági Flachglas ügyvezető igazga­tójával, az üvegipari világcég egyik vezető munkatársával nem könnyű találkozni, hiszen munka­helye ma már a világ több pontján van és egyik helyen, így Oroshá­zán sem tartózkodik túl hosszú ide­ig. A Békés Megyei Napban leg­utóbb akkor ír­tunk róla a Guar­dian lapjának cikke alapján, amikor a multi­nacionális cég­nél megkapta az „Év embere” címet. Személyes ta­lálkozásunkkor erről faggattuk. (Folytatás a 6. oldalon) Egy nap, egy éjszaka Orosházán Péntek óta emléktábla hirdeti Orosházán, a Kend utca 22. számú ház falán, hogy százötven eszten­deje, 1849 júliusának végén ebben az épületben töltött egy napot Kos­suth Lajos három kiskorú gyerme­ke. Az emléktábla-állítást a helyi honismereti csoport szervezte. Kiss Horváth Sándor titkár lapunknak elmondta, hogy különböző levéltá­ri források alapján rekonstruálták a három kis Kossuth-csemete rövid orosházi tartózkodását, majd az év­forduló kapcsán kezdeményezték az esemény méltó felidézését. A péntek délutáni ünnepségen dr. Ko­vács István, a honismereti csoport elnöke mondott avatóbeszédet. Eb­ben részletesen felidézte az esemé­nyeket, illetve megvilágította azok történelmi hátterét is: a gyermekek eredetileg Sárbogárdra igyekeztek kíséretükkel, előzőleg azonban édesapjuk Debrecenből Szegedre kérette őket, onnan ugyanis Aradra készült a nemrég ide kényszerült kormány. A találkozó sikeres volt, nem úgy a folytatás: Kossuth Lajos történetét ismerjük, ő az aradi le­mondás után inkognitóban külföld­re menekült, míg a gyermekek elju­tottak Sárbogárdra, majd Lókútra vitték őket. Itt árulás áldozatai let­tek, több mint egy évig túszként őrizték őket Pozsonyban, mígnem az angol királynő diplomáciai nyo­mására 1850 augusztusában ismét együtt lehetett a család, a gyerme­keket ugyanis nevelőik Törökor­szágba emigrált szüleikhez kísér­hették. K. Gy. A NAP kérdése Szeretne ön a középkorban élni? A hétvégi gyulai Végvári esték ’99 népi és iparművészeti vásár­nak sok ezer látogatója volt A kétnapos programsorozat rendez­vényei között nem egy olyan akadt, amely a középkori hangula­tot idézte meg. Az 1405 és 1445 között épült vár­­ ma Közép-Eu­rópa egyetlen épen maradt téglaváza - szinte kínálta-kínálja is erre a lehetőséget A középkort idéző rendezvényeket is sokan megnézték. De élnének-e ebben az általában „sötét" jelzővel ille­tett korban? Erre voltunk kíváncsiak. Egy fiatal tanárnő: - Én, ha tehetem, megnézem a középkort idéző kosztümös filmeket. Szerettem volna akkor élni, a roman­tika, a férfiak udvarlási szokásai, az öltözködés tetszenek. Ma már ezekre a dolgokra nem fordítunk kellő figyelmet. A társas élet, az udvari bálák, a szerelmi költészet mind olyan jellemzői a komák, ami ma hiányzik, legalábbis nekem. Egy középkorú villanyszerelő: - Irigylem azt a nyugalmat, a tiszta környezetet, ami akkor lehetett. Nem volt rohanás, sötéte­déssel feküdtek, s a nappal keltek az emberek. Ha akkor születek, az alkímiában éltem volna ki magam. Egy kétgyermekes fizikai munkás: - Minden korban érdemes szeretni az életet. A legsötétebb középkorban udvari bolond szí­vesen lettem volna, de udvari költő nem. Fiatal nő, étkeztetési munkatárs: - Szívesen élnék abban a kor­ban, de csak a felsőbb rétegben. A családfakutatásból kiderült, őseim bárók voltak. Nagy udvartartást tudnék elképzelni renge­teg művésszel, akiket a család támogatna. Fiatal menedzser: - Gazdag főúr szerettem volna lenni, sok lo­vat és rengeteg nőt tartottam volna hatalmas vidéki kastélyom­ban, és egész nap aktokat festettem volna. A konyhaművészetre is nagy hangsúlyt fektettem volna, hogy kiélvezzem az élet min­den ízét. K. O.

Next