Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-01 / 1. szám

Világ proletárjai egyesüljetek!r---------------------- Sikerekben gazdag új esztendőt megyénk minden dolgozójának! V____________________ AZ MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1953 JANUÁR 1., CSÜTÖRTÖK Ara­dC fillér IX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM EGY ESZTENDŐ MÉRLEGE Kilencedik szabad új esztendő köszönt dolgozó népünk)». Nyolc éve, hogy a dicsőséges Szovjet Had­­nosog felszabadította hazánkat a fia­­tazuni­ járma alól és a dolgozó nép számára megteremtette azt a lehetőséget, hogy saját kezébe ve­gye sorsának irányítását. A szovjet nép adta lehetőséget felhasználtuk, a párt vezetésével és irányításával fokozatosan valósítjuk meg a ma­gunk társadalmi rendjé­t. h­etená­­tuoltuk a kapitalista társadalmi módszer átkos velejáróját, a mun­kanélküliséget, megszűnt a szörnyű létté­kony­talan­ság. A múlt társadalmi rendszerben is úgy köszöntötték egymást az em­berek újévkor: boldog újévet kivá­nók. De a felszabadulás előtt az új év a dolgozóknak a még na­gyobb elnyomást, a m­áhetetlan s,«wv®dést és létbizonytalan­ságot jelentette. A felsza­badulás óta minden újabb esztendő közelebb visz ben­nünket ragyogó­ h­olnapuikh­oz, a »zocializmushoz és egyre hatalma­­*ns»b méretekben bontakozik ki a dolgozó nép alkotó ereje. Ezt bi --v-i’-dtvik ar/›»r a hatalmas é.›tt-k--'v­­vé~*é;. amelyek Sztálinvár­ osbwi, (netán, vagy a budapesti Föld- Sértti Gyorsvasút építésénél folyó­m­r­tban vannak. Ilyen hatalmas p­öveket csak­­felszabadult­ nép­ké­pre alkotni, olyan nép, amelyet a kommunisták pártja vezet, amely * szovjet nép útját követi. Mind hatalmasabb eredményeket ér­ink el megválik fejlődésében is. F­ rérkizencszázötvenkettőben újabb há­rom község kapott villanyt, 341 új lakás épült megyénkben. Fel­épült a sarkadi Kendergyár, Oros­­házán új gimnázium épül. A megye­­ é­s iskolai tanulóinak száma 1951- ben 4­110 volt s 1952 ben már 5049. A dolgozók iskolájában 1720 dolgozó tanul esti tanfolyamokon. A kultúra áldása a dolgozó népé lett megyénkben is. De lényegesen emelkedett megyénk dolgozóinak életszínvonala is, amit szemléltető? Ma bizonyitandsk az alábbi szám­­­adatok: például pamutáruból 1950 hoz viszonyítva 1951 ben 17 száza­lékkal, 1952 ben 45 százalékkal vá­sároltak többet dolgozóink. Kon­fekcióban 1950 hez viszonyítva 1951 ben 95 százalékkal, 1952- hen, 177 százalékkal emelkedett a vásárlás. Vagy kerékpárból pél­dául az elmúlt­ évben a dolgozók 110- vel vásároltak több­et, mint 1951 ben. Ezek a számok azt mu­tatják, hogy napról napra javul dol­gozó népünk életszínvonala, amit további jó munkánkkal szakadat­lanul fokoznunk kell és fokozzuk is, mert dolgozó népünk megérti a párt szavát, hogy a termelés fo­kozásával saját, egyéni jólétét is biztosítja. Hogy a dolgozók megér­tik ennek jelentőségét, bizonyítják azok az­ eredmények, melyeket üze­meinkben értünk el a tervteljesí­­tés terén. Például országos jellegű ü­zemeink — mint a békéscsabai Téglagyár, gyulai Harisnyagyár — zömében teljesítették, illetve túltel­­­jesítették évi tervüket, ezzel is hoz­zájárulva dolgozó népünk ételszín­vonalának további emeléséhez. Bé­kénk megvédéséhez. De vannak olyan üzemek, amelyek zemet adtak a terv­teljesítésben, ahol nem har­coltak következetesen a tervteljesí­­tésért, egész népünk nagyszerű ügyéért. Például a helyiipari üze­mek zöme nem teljesítette a ter­vet, nem teljesített© a­­párttal, a hazával szembeni kötelességét. Ez­ért­­elsősorban —­ az üzemek veze­tőin túl — a kommunistákat ter­heli a felelőssé, akik belenyugod­tak eb­be, akik nem tettek meg mindent a párt, a kormány hatá­rozatainak végrehajtásáért. Az 1953-as esztendő, ötéves ter­vünk negyedik éve, még nagyobb feladatok elé állít bennünket. 15 feladatok végr­eh­­ajtásához óriási se­gítséget nyújt a Szovjetunió nagy Kommunista Pártja XIX. kon­gresszusa, mely megvilágította a magyar nép számára i­s a követen­dő utat, a ragyogó holnaphoz ve­zető utat. Sztálin elvtárs ugyan­akkor megjelölte a magyar nép helyét is abban a világméretű küz­delemben, mely a szocializmus és a kapitalizmus erői között folyik. Rákosi elvtárs a Központi Vezető­ség 1952 október 23 i ülésén ezzel kapcsolatban a következőket mon­dotta: Azt nem kell mondanom,­­hogy a mi szívünk is nagyot dob­bant, amikor a magyar népi demo­kráciát Sztálin elvtárs a világfona­dalom rohambrigádjai között emn­­lítette. A mi delegációnk azt­ érez­te, amit az egész magyar dolgozó nép, hogy Sztálin elvtársnak e szavai bennünket még jobb mun­kára, még áldozatosabb, még rang­­ressztettebb és még sikeresebb küz­delemre k­­ö­teleznek a­ szocialista építés és a bók© megvédé­sének frontján.« Rákosi elvtárs szavai azt jelentik, hogy már az év első napjaiban részleteiben is hajtsuk végre a ránk háruló feladatokat. Az 1952-as évi tervünk teljesítésé­ben azok a hullámzások, lemaradá­sok, amelyeket a hónapok utolsó h­eteiben, a negyedévek utolsó he­teiben igyekeztünk behozni, nagy­mértékben zavarták a folyamatos termelést. Okulva az elmúlt év ta­pasztalataiból teljes egészében meg kell szüntetnünk a káros, nagy­mértékű hullámzást és az év első napjától az utolsó napjáig — és azon túl is — állandóan egyenle­tesen emelkedő eredményekre­ tö­rekedjünk. Ez megköveteli,­­hogy az üzemi pártszervezetek követke­zetesen harcoljanak az ellenséges megnyilvánulások ellen, a szociál­­demokratimus ellen, a lógósok, kimaradók ellen, az anyagpazar­­lók ellen, akik az ellenség be­folyására nem tartják állampolgári kötelességüknek a terv teljesíté­sét, a nép vagyonának megbecsü­lését. Nagy feladat, hárul ránk ebben ez évben a mezőgazdaság területén is. A múlt évi fagykárral párosult aszá­lyos hónapok komoly gondot okoz­tak, de ezévi kenyerünk mégis laiz­­tosítva van és a dolgozó parasztok ezrei nem jutottak és a jövőben sem jutnak koldusbotra, mint ahogy az a kapitalista rendszerben tör­tént és történik. Éss azért van, mert a dolgozó nép kormánya a legnagyobb határozottsággal, bölcs intézkedéssel sietett és mindenkor siet a dolgozó parasztság megsegí­tésére. Például megyénkben több mint egy és félmillió forinttal se­gített® a dolgozó parasztságot és 12.315 mázsa vetőmagot bocsátott a szövetkezetek rendelkezésére. Fel­adata a dolgozó parasztságnak, hogy fokozottabb munkával elősegít® a mezőgazdasági kérdések megoldását, hogy teljesítsük a párt és a kor­mány határozatait. Ezen a területen még sok a tennivaló. Lemaradtunk megyénkben az őszibúza­­vetésével, mindössze csak 79 százalékban tel­jesítettük, ami a jövőéri kenyerün­ket veszélyeztetné, ha nem tennénk meg mindent, hogy teljesítsük ve­tést­árók­anyaauinkat. E téren le­gyen példa a dolgozó parasztok előtt az orosházi «Dózsa» tsz, ahol a múlt héten több mint 200 katasztrális hold búzát vetettek el, lemaradtunk továbbá a talajelőkészítő munkában is, az őszi mélyszántást mindösz­­sze 44,3 százalékban végeztük el. A lemaradást itt is a legrövidebb időn­ belül be kell hoznunk. Ezért a nagyarányú lemara­dásért felelősség terheli tanácsain­kat, de pártszervezeteinket is. A ta­nácsok nem hajtották mindenhol következetesen végre a párt- és kor­mány határozatait, a pártszerveze­tek pedig nem ellenőrizték, bírála­taikkal nem segítették kelő mér­tékben a tanácsszer­veket.. Ezért ér­­vényesül egyes helyeken az ellen­ség, a kulákok hangja, hogy «rá­érünk meg». Holott világos min­denki előtt, hogy az ősszel vetett gabona nagyobb termést hoz és ez egyben az egyénnek is nagyobb hasznot jelent. De lamaradt me­gyénk a begyűjtésben is. Márpe­dig a még nagyobb segíts­éget az ipar dolgozóitól, államunktól csak akkor várhatjuk, ha mi is minden­­ben eleget teszünk kötelezettégünk­­nek. Gabonából 93.3 o.o fa, naprafor­góból 56.2 g/o ra, kukoricából 81.9 százalékra, hízott­ ertvélből 95.9 szá­zalokra vall,veltve a megye kötele­zettségét. Persze az, hogy új esz­tendőbe léptünk, semmiképp sem jelenti, hogy most már befejeztük az évet és nem teljesítjük kötele­zettségünket. Minden erővel azon kell lenni, hogy a legrövidebb időn belül 100 százalékig teljesítsük kö­telezettségünket a begyűjtésben is. Amint a tények mutatják, az 1952-es évben úgy a begyűjtés­ből­, mint a mezőgazdasági mun­kákban - megyénk az országos rang­listán az utolsók között kullogott Ez szégyen a Viharsarok­ dolgozói­ra. Nem egyeztethető össze a me­gye hagyományos múltjával, har­cosságával. Más megyékben is volt fagy és aszály, mégis eleget tettek kötelezettségeiknek. Végrehaj­tották feladataikat. A megye minden be­csületes dolgozójának harcolnia kel­l a megalkuvók ellen. Harcolnia kell, hogy ebben a évben l***ü­lettel teljesítsük a párt és a­, állam iránti kötelezettségünket és újra az első megyéit k­özé kerüljünk. Ennek el­érése­ érdekében tanácsainknak fel kell számolni az ellenséggel szoruló« helyenként megnyilvánuló megalku­vó magatartást, fel kell számolni a «szegény kulák» elméletet. .Nem sza­bad előfordulnia, hogy « kulákok helyett, mint ez több esetben meg­­történt, — a dolgozó parasztokra" vetették ki a beadási kötelezett­séget. Mindezen feladatok megoldása döntő mértékben függ pártszerve­zeteink következetes harcától, a dolgozók között végzett jó felvilá­gosító munkától, a helyesen meg­szervezett ellenőrzéstől, segítő bírá­lattól. A feladatok nagyok és nem könnyűek, de megoldhatók, mait népünk élén olyan harcedzett, ki­próbált vezérkar áll,­­ mint a Ma­gyar Dolgozók Pártja, olyan bölcs vezető, mint Rákosi elvtárs. És meg is tudjuk oldani, mert minden tettünk a még szebb és jobb éle­tünket szolgálja s ezért érdemes harcolni, küzdeni. S zvr.P.r 'tv­.­Ry Drága Rákosi Elvtárs! Ali, a békéscsabai 65/4. sz. Építőipari Vállalat dolgozói forró szeretettel kösz­öntjük Rá­kosi elvtársat az 1­953. év, ötéves tervünk negyedik esztendejének küszöbén. Az elmúlt évi mun­kánkra visszatekintve, örömmel és büszkén jelentjük szeretett Rákosi elvtársnak, hogy ez évi ter­vünket, melyet 102,5 százalékra vállaltunk teljesíteni, 106 százalékra teljesítettük. Munkánk nyo­mán új házak és üzemek épültek megyénkben. Sikereink eléréséhez hatalmas lendületet adott a XIX. pártkongresszus. Ennek anyagából merítettünk új erőt sikereink eléréséhez, tervünk túl­teljesítéséhez. Pártszervezetünk nevelő munkája és kom­munistáink fokozott példamutatása volt sikereink egyik forrása. Ígérjük Rákosi elv­társnak, hogy az új esztendőb­en az eddigi tapasztalatok felhasználásá­val újabb eredmények elérésére törekszünk, fokozott szervezéssel a gépek jobb kihasználásával, párttagjaink példamutató munkájával harcolunk békénk további erősítéséért. Kívánjuk­, h­ogy szeretett Rákosi elvtársunk jó egészségben vezesse népünket ötéves ter­vünk negyedik esztendejének sikeres végrehajtásában, a béke megőrzéséért folyó harcban. .Vezes­sen bennünket sokáig az új, a boldog élet útján Harcos kommunista üdvözlettel A ticikéx­.sziriai 65/4. sz. Ipitőip.n ■ Vállalat dolgozói. Harcos új esztendőt! Boldog új évet. Ez a kívánság évszázadok óta ismert hazánk­­ban is. De a valóban boldog új esztendőt csak a felszabadulás óta ismeri dolgozó népünk, mert a párt, Rákosi elvtárs megtaní­totta arra, hogyan kell a b­old­og új esztendőt gyakorlati értelem­ben is valóra váltani. Dolgozó népünk nemcsak szavakban is­meri, mit jelent számára a bol­dog új esztendő, mert állandó, biztos megélhetése van, családja egyetemen, főiskolán tanulhat. Az 1952-es évet gazdag ered­ménnyel zárta le megyénk dol­gozó­ népe. Az elért eredmények­hez nagyban hozzájárult pártunk Megyei­ Bizottságának lapja is, amely hangot adott a dolgozók kívánságainak, leközölte újításai­kat és azok eredményeit. Segít­séget nyújtott a pártdemokrácia megerősítéséhez, a bírálat, önbí­­rálat további megerősítéséhez, éles, de építő, bíráló cikkeivel segítette előbbre megyénk tovább­fejlődését, politikai és­ termelő munkában egyaránt Rámutatott a helyes kezdeményezések ered­ményeire,­­a lazaságok káros kö­vetkezményeire. Mindezt azért tudta lapunk megtenni, mert fi­gyelembe vette a dolgozók kí­vánságát, segített azokat valóra­­v­ál­tani. Ez új esztendőben, hogy még nagyobb segítséget nyújthasson lapunk dolgozó népünk boldog új esztendejének maradéktalan valóraváltásához, hogy m­ég job­ban el tudja végezni a rá váró nagy feladatokat, ki tudja javí­tani munkájában a még fennálló hibákat, arra van szükség, hogy olvasóink bírálják a lap munká­ját, mert közös ügyünket 1953- ban csak akkor tudjuk maradék­talanul győzelemre vinni, ám nemcsak a lap bírál, hanem a la­pot olvasó dolgozók is bírálják annak munkáját Megyénk be­csületes dolgozói kapcsolódjanak be lapunk szerkesztésébe, mond­ják meg, írják meg véleményü­ket, bírálatukat, javaslatukat, hogy százak, ezrek ötlete, véle­ménye, ízlése alapján segíthessük a tömegeket az új esztendő fel­adatainak sikeres megoldásában. Eredményekben gazdag, harcos i­j esztendőt kívánunk lapunk minden olvasójának, megyénk m­i­nden dolgozójának. Viharsarok Népe Szerkesztősége.

Next