Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-01 / 1. szám

A békeharc újabb feladatairól számoltak be a bécsi kongresszus magyar küldöttei A tiétek bét­si béki jungli*-(»u»ún résztvett magvar) küldöttek kedden «flótán a Sportcsarnokban rende- W­t­t. nagygyűlésen számoltak be a kong­rr­szus tanulságairól, a béke­­luaiv újabb feladatiból­ A Sport csaomk eMail az ídk.dnnd"at ünnepi «liszt eltelt. A naaygyuló­ . ■kiökse-renek t'ig­jai között foglalt helyet többek között:. Rónai Sándor, az ország­gyűlés elnöke, Szabó Iván altá­bornagy, honvédelmi miniszterhe­lyettes, az MDP Politikai Bizott­ságának tagja, Enikő Anna egész­­ségü­­yi miniszter, Audios Erzsé by-4 Ko-~nl-li dijas akadémikus, az Országos Béketaná'.'s elnöke. Meg­jelentek a nagygyűlésen a linda­­i -'t-i) tartózkodó délamerikai béké­ké 100-,ok képviselői is. A termet zsu­jkolásig megtöltötték a budapesti bék­ebarnősek képviselői. Először Ladányi Perenc­, a Ma­gyar Népközt­ársu más érdemes mű­vésze adott elő részletet Psibló Neruda »Ébred­j favágó­­ című kős­tentényéből, amelyet telkes tapssal fogadtak a m­eg­jelentek. Ezután Mekis­­József, a vasas szakszer­vezet elnöke, az Országos Béke­­tfulyos tagja nyitotta meg a nagy­gyűlést, majd Andic-s Erzsébet Kos­­sut­h­-díjas akadémikus, az Orszá­gos Béketanács elnöke, a Rékai Világtanács tagja, a Bécsben járt magyar küldöttség vezetője tar­totta meg beszámolóját. Andic­s Erzsébet beszédét több­ ízben szakí­totta meg­ a jelenlévők lelkes tetszésnyilvánítása. Beszéde után­ hosszan zúgott az ütemes kiál­tás : »Sztálin!; » Bakóci! »Éljen Sztálin!; »Éljen Rákosi!« Ezután Juhász Ferenc Kossuth díjas költő olvasta fel a népek bécsi bébekonarressaneáról írott köl­teményét, majd Szalkozky K­ildó Elemér kétszeres Kossuth dija akadémikus szólalt fel. A nagy tetszéssel fogadott fel­szólalás után Tollas Sándort­. ■ a debreceni Rákosi telepi lészés tagja lépett a mikrofonhoz. Ezután­­Márkó János veszprémi katolikus püspöki nyelvnek szólalt fel. Utána Puskán Ferenc olimpiai bajnok, a Bp. Honvéd válogatott labdarúgója mondott beszédek Puskás Pereme után Méray Ti­bor, a Szabad Nép munkatársa következett szólásra. A beszél­et követő topavihar el­ültével Meiers József, a vas- és fémipari dolgozók szakszervezeté­n­ek elnöke mondott­ zárószavaikat. Zárószavai után So­ztakovics bé­­kedalának hangjaival a nagygyűlés véget ért. Megjelent Lenin művei 28. kötete A Szikin kiaila-áb­an most jelent meg ideeia -művein­ek 28 kötete, in»'; V. I. Leninnek 1918 július 2 t- tol 1919 március elejéig, a pol­gárháború és a külföldi katonai int­e­rveiK'fó­­hő Szakaszában irt m­i'. ci! tartalmazza. Ebb­ől a kötetben van V. I. Le­nin Heszikos munkája »A prele­­t. rioriaduktmvi és a renegát Kant­at v .­­ kötet legnagyobb része azok­ból a 1 »számolókból és beszédek­ből áll. .amelyeket Lenin munikás­­gyűlé­s:¤ ©a, a szovjetek és a ssat­­*■, c v . z­­­ek kongieeeeoeeia, •* 0-szói a­z országi Központi Végre­hajtó Bizottságnak, az­ OK(b)P Moszkva-városi konzerem-fajónak és más szervezeteknek az akW-in mon­dott. E beszédekben ■ melyekben Le­ninnek, mint a párt vezérének Ab a szovjet állam vezetőjének tevé­keny­sé,g© jut kifejezésre, a köz­ponti kérdés a szocialista haza védelmének és a Vörös Hadsereg minden irányú megsegíteteinek a megszervezése, a hátország meg­erősítésének feladata. Számos mű foglalkozik a falu szocialista forradalmának fejlődé­­seév­el és a középparasztságlyra való viszony kérdésével. mini fist­er tanuri határozatai hozott zenei alap létrehozásaira A »mei alapnak, amely 1953 ja­­»«.»*• I- ti k-c/.di meg működését, — i*. irodalmi és képzőművészeti »lap­­hoz ha-polóan. — az a feladata, i míg a /'.-ne-z-. i/.oi alkotó munkát any­agi eszközökkel és szociális jut­tató-okkal segítve. A zenei alap megter­ei­nlése újabb jele annak a jogú fia­ v­elemnek és megbecsülés­nek, amellyel pártunk és kormá­nyunk a művészi alkotómunka felé fordul. Jelentős segítséget fog nyúj­tani ez az intézmény ahh­oz, hogy zeneművészetünk területén is egyre gyorsuló ütemben haladjunk cap­­cialista kultúránk megteremtése felé. ­ Itolap­ó Ifjúság Szövetségének Megyei Bizottsága az 1953. év küszöbén h­arcos üdvözletét küldi alSZ-teóságunknak és megyénk egész dolgozó, tanuló ifjúságának. Kívánjuk, hogy az új esztendőben még nagyobb eredmé­ny­eket érjenek el munkában, tanulásban, hogy ezen keresz­tül Ifjúsági Szövetségünk, pártunk legőiibb segítőjévé,­a szo­cializmus építésének rohamosa­patává váljon. A Die­omo If­júság Szövetségének Békés megy­ei Bizottsága. VLUa’is.awk Hép.?. Petőfi emlékműsorok a rádióban Petőfi Sándor születésének 130 évfordulója alkalmából a magyar rádió több emlékműsort közve­tít. Újév napján délelőtt 11.30- kor a Kossuth-rádió ünnepi hangversenyt sugároz, a Petőfi­­adó pedig­­Az Apostol -t közve­títi. Este 2150-kor a Kossuth­­rádión kórusra írt Petőfi-költe­­­mények hangzanak el Vasárnap este 22 órakor a Pe­­tőfi-adón kerül sor Szervánszky Endre új Petőfi-dalainak bemu­tatójára. A dalokat Sándor Judit énekli,­­a műsor bevezető szövegét pedig Mihály András írta. Vasárnap délután »Egy gooldo­lat bánt, enyemét...« címmel Pe­tőfi politikai és katonai pályájá­ról közvetít a rádió változatos irodalmi műsort. Rendkívül nagy méreteket ölt az­ írástudatlanság J­ugoszlávi­á­ban A «Pod Zastevom Internaciona­­liania», a jugoszláv,forradalmi emi­gránsok Bukarestben megjelenő lapja -írja. Hivtalos­­ítóistea adatok szerint körülbelül egymillió írástudatlan van jelenleg Jugoszláviában. Így például csupán Horvát­országban több mint 450 ezer az analfabéta, ami azt jelenti, hogy az összlakos­ság nyolcad része nem tud írni és olvasni. egyei taná­cst­a­gok január havi fogadóórái A Megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága ezúton is érte­­lti a megye dolgozó népét, hogy a megyei tanácstagok s­ajátos havi fogadóórá­jukat 1053 ja­nuárban az a­dd­ai időpontokban tartják meg, minden esetben ítéleteit 8—12 óra között. JANUÁR 5-éN: Gyula: Szabó Ján­os, Gyulavári: Nagy Mária. Orosháza: Vági József. JANUÁ­R 8-AN: Magyardombegyhháza: Nagy Károly. JANUÁR 12-fiN: Szeghalom Juhász. Ferenc, Doboz: Isar­o­ák Andrásné. Dévavá­lya: Pintér János, Beim.-gyér: Bidli Erzsébet. JANUÁR 13 AN: Családapáca: Szőke Mohlár József, Kondoros: Rotsz László, Etek: Potyák­ Jánosné. JANUÁR H-ÉN: Mezsígyén: Árus Tibor, Kötegyán: Szabó Mártonné, Okány: Farkas Ernő, U.sz:loita: Lipták Mihály, Békéssámson: Balázs Mária, Telekgerendás: Berényi Mihály, Gyom­a:­­Missaák János, Mez«megyer: Polgár Fe­rencné. JANUÁR 15-ÉN: Mezőhegyes: Dorogi Sándorné, Kertészsziget: Pécsi lanjosné, Vészt*: Pardi István, Fü­zesgyarmat: Hegedűs Péter, Sarkad: Lip­ák Jánosné. Kardot kút: Lukács Józsefné. JANUÁR 16-ÁN: Nagyszénás: Nagy­­András, Zsadány: Varjú János, Békésszentandrás: Klimaj Jánosné, Szarvas: Áros Tibor, Békés: Klaukó Mátyás, Mezöberény: Tolnai Ferenc, Battonya: Laszti Pál, Magyarbánhegyes: Lukács Jószsefné­ JANUÁR 17-ÉN: Csabacsű­d: Szurdi Lajos, Medgyesegyháza: Lipták Mihály, Kunágota: Roisz László, Kaszaper: Horváth Lajos, 4 Dombiratos: Urbán Ferenc, Lökösháza: Igricz Péter, Kétegyháza: Pomucz Péter. JANUÁR 19-ÉN: Köröstarcsa: Ladányi Kálmánné, Méhkerék: Bálint ,Mihály, Gyula: Nádházi András. JANUÁR 20 ÁN: Murony: Szűcs István. JANUÁR 21-ÉN: Tótkomlós: Rim­ovszki Mihályné, Gádoros: Major Ferenc. JANUÁR 22-ÉN: Ecsegfalva: Győrffy László. Orosháza: Szentiványi Sándor, Kevermes: Széki József, Kírösladány: Zombori Béla. JANUÁR 23-ÁN: Gerendás: Kovács Lajosné, Kisdombegyháza: Gajdács András, Sarkadkeresztúr: Csepregi Pál. JANUÁR 24-éN: Hustya, Varjú János. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizott­ságának tagjai minden héten szerdán délelőtt 8—12-ig a Megyei Tanács szék­­házában, Békéscsaba, Szt. István­ tér 3 sz. alatt tartanak fogadóórát.­­• Ezúton is közöljük a megye dolgozói­val, hogy a megjelölt időpontban a me­gyei tanácstagok fogadóóráikat minden­kor a községi, illetve városi tanácsházán tartják meg. Kérjük a dolgozókat, hogy javaslataikkal, továbbá a tanács munká­jával kapcsolatos észrevételeikkel a fo­gadóórákat tartó tanácstagokat minél na­gyobb szántban keressék fel. Megyei Tanács VB íSü jin bír 1.. t*sin­ttrt«Sr Ás év végén Indulsz, pályavégzett év. Menj... de várj, ne menj magad. Sittér van a más világban. Jó lesz egy kis égő lámpa, Vidd magaddal dalomat. Megpendítem régi lantom, Megpendítem húrjaid, Már régóta vagy te nálam, Sokat szóltál... megpróbálom, Tudnál-e még valamit? Ha valaha szépen szolid!, Most legyen szép éneked; Légy méltó neved híréhez, Tedd még ünnepibbekké ez íünn­epélyes perceket, és ki tudja? tá?i’ utolsó, Ligii o'jó lei.', e dal; T£n\ ha téged most reteszlek, Tótrt** majd föl sem vehettek, Hangod, életed kihal. A hadistephez szegődtem. Annak népéhez megyek. Esztendőre hallgat a dal. Vagy, ha Írok, véres karddal írok költemény­eket. • Zengj tehát, zengj édes lantom. Zengd ki, ami benned van. Szólj­­ad el és szólj szelíden, Ragyogóan és sötéten, Szomorúan és vígan. Légy vihar, mely haragjáb...­ ősi tölgyeket szakit, Légy szökő, mely mosolyogva, Csendes álomba ringatja A mezők fű­szárait. Légy tükör, melyből reám néz Egész, egész életem­, A mélynek legszebb két virága A múlandó ifjúság s a Mélhatatlan szerelem. Adj ki minden hangot, lan­tom, Adlj benned még maradt... A nap is, midőn lemegy­en, Pazarolva földön, égen Sizétsz­ó­r min­d­e­n su­ga­r­a­t. S­z­ólj erősen, lantom, hogyha Vlér­u­o’ső e dakid, Hittek a ne bal jón ö meg! Zengjék vissza az időnek Bércei, a századok. petőfi Sándor Harcban az 1953. évi tervért Soha annyi áramot nem sz­ol­gáltattak iteom­elliknek és dolgosói­ Mikaafc a Szegedi Erőmű betés­­csabai telepének dolgozói, mint 1952-ben. Ha ö­­sszelncolni csak ekmat évvel, ez a mennyiség az­óta­ is nagyban növekedett. En­nek elteltére na­pi sem dolgozói decepaliei­y­án befejezték éves ter­vüket. Nyáron kevesebb az árutó szol­­gáltató is, miért már ekkor­ m­egtet­­ték az előkészülteteket a téli idő­szakra, ugyanakkor felkészültek az 1953. évi feladatokra .­­ A gépeket és kazánokat sorban kijavították, hogy a kiszállott ter­vet mindenkor teljesíteni tudják. Ezekben a munkákban kiemelkedő eredményeket ért el: Harsán Má­tyás, Vörös László, Bohus K. Já­nos lakatos, Fiifa Sándor villany­­szerelő és Bubáin Tibor ,Csatorgá­nyos. Mihelyt elke­zü­­ek egy-egy géppel, máris indultak, hogy mi­hamarabb hozzákezdhessenek a kö­vetkező gép javításához. Egy-egy gép kijavításánál több napot is meg­takarítottak. Például az I-es turbi­nát öt nappal a kitűzött határidő előtt javították ki. Állandóan javították az üzenv bi/.topság­ot. Most különösen s/.ü­l.­séges, mivel egymásután kapcsol­ják be az üzemeket­, községeket az áran»szo­lgáltatásba. Villanat kapuit Kötegván, Méhkerék és Dombegyháza Által régen tuzeses és lam­pa pislákolt, ott ma esténként ki­gyulladnak a fények és is »»»kor is »immetrendszerint« kell bizto­­sitatni a szükséges áramot. Ez még jobb munkát követel minden egyes dolgozótól. A szénrakóktól, geru­­széktől, d© a­ fűtőktől is. Az­ ud­varon Orvos János szénterakó b­i­gádja mutat­jd: Id át» és járul hozzá az* egyenletes termen­tehez. A fű­tők a gőz egyenletességtk­.© figyel­nek, ami nem kis feladat, mivel a termelés emelkedésekor azonnal biztosítani kell a megfelelő gőz­mennyiséget. Emellett nagy gon­dot kell fordítani a takarékos­ságra is. A takarékosságban Is a jobb eredményt eddig Kesjár Márton fűtőbrigádja érte el. Nem sokkal maradt el mögöttük Kiesjár János fűtőbrigádja, akik­ ugyancsak jó eredményeket értek el az ifap­zén megzsik­arítás­áná­l. Az Erőmű dolgozói most szoros összefogással­ az 19­53. évi terv vég­rehajtásáért harcolnak. Monica Ielton nyilatkozata a Népfők Békek­ongresztZásáról A »Népek közötti béke megszi­lárdításáért« elnevezésű nemzet­közi Sztálin békedíjjal kitüntetett Monica Felton a »TASZSZ« tudósí­tójával folytatott beszélgetésben elmondta, hogy a népek bécsi békekongresszusa jelentős töme­geket vont be a békeharcba, olyan embereket, akik a burzsoá sajtó ellenséges propagandájának befolyása alatt nemrégen még bizalmatlansággal viseltet­tek a Béke Világtanács tevékenysége iránt. A népek békekongresszu­sa — mondta Monica Belton — sokkal szélesebb alapokon zajlott le, mint a megelőző kongresszusok, részvevői pedig az eddiginél is sokkal nagyobb figyelmet szen­teltek annak, hogy megtalálják a világ békéjének megőrzését aka­dályozó nehézségek megoldását. A koreai-kínai népi erők negyven napon át vívott hősi harcai a „háromszög“ magaslat birtokáért koreai arcvonal. Az évi Kínai hírügynökség különtudósítója írja: A hung-anting­ — vagy ahogyan az ellenség nevezi: h­áromszög»­­magaslat — birtokáért vívott har­cok több mint negyven napon át tartottak. Az ellenség több tízezer ember elverztégével borzalmas árat etetett, a magaslat azonban szilár­dan a népi erők kezében maradt. Az ellenségnek az október 1­1-től 29-ig lefolyt elkeseredett harcok után — több mint tízvzer ember elvesztés­ének árán — sikerü­lt a magaslat felszínén húzódó állá­son­kat elfoglalnia. A népi erők október 3­­-án b­an­­támadásra indultak és egyetl­en ro­hammal visszafoglalták az evese­­tett állásokat. Az ezután következő öt nap a ttt az ellenség — öt gyalogezred I vetésével - ismételten támad­ o­kat intézett a magaslat ellen. dt* egyetlen lépést rem jutott­akn­é

Next