Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
1946 — híd a Dunán Budapest nem lehet hidak nélkül. Így jajdult fel a költő, Illyés Gyula, az iszonyat napjaiban: „A legszomorúbb látvány ez volt: a betörött gerincű néma hidak a két város között, ahogy feküdtek sorban, mint leölt állatok a bűnben és mocsokban, ők, az ártatlanok.” Óriási mészárszéknek nevezte a napokat, amikor a fasiszta düh sorra megsemmisítette a budapesti hidakat. 13s ünnep lett 1946 tele, január tizennyolcadika. Ekkor nyitották meg ünnepélyes keretek között a forgalom számára Budapest felszabadulás utáni első állandó Duna-hídját a Kossuthhidat. Huszonöt évvel ezelőtt. A felszabadult magyar nép hősi krónikájának szép fejezete az, amelyik a hídépítésekről ad számot. Különösen a budapesti hidak újraszületéséről. A jubileum megkívánja a történelmi visszapillantást: bizonyára leszmajd vállalkozó, aki megírja a pesti hidak regényét is, mert a hidak történelme valamiféleképpen Budapest történelme. A Gellért-hegy lábánál igen jelentős átkelési hely alakult egykoron. Írásos okirat emlékezik meg a pesti révről, a Portus Pestről 1148. évi keltezéssel. De már korábban is voltak e tájékon ideiglenes, partokat kötő építmények. A Budát és Pestet összekötő állandó híd gondolatával Zsigmond király uralkodása idején találkozunk. Egy erre járt francia lovag, bizonyos Bertrandon de la Broquiére úr útifeljegyzéseiben olvashatjuk, hogy a király tornyot építtet a pesti parton, szemben a várral és ez a torony az állandó híd pesti hídfője lesz. Az építmény már hat lándzsányi magas volt. Maradványai még a XIX. század elején is láthatók voltak — de a híd akkor nem épült meg. Hosszú századokig csak hajóhidak kötötték össze a két partot. Az eszme Széchenyi István gondolatában érett meg neki köszönhetjük a Lánchíd felépítését Az építkezés előmunkálatai 1839-ben kezdődtek Clark Thierney William angol mérnök tervei alapján. A hidat 1849. november 20-án nyitották meg ünnepélyes keretek között. Már az építés során sok viszontagságot kellett megérnie, sokszor került veszélybe. A szabadságharc idején többször akarták levegőbe röpíteni félig kész szerekezeteit az osztrákok. A hidak legújabbkori történelmének szintén hősi nyitánya van. 1945 tavaszától 1946 januárjáig a szovjet hadsereg által épített ideiglenes híd jelentett egyetlen összeköttetési lehetőséget a partok között. Január 18: Kossuth-híd. 1946. augusztus 20: Szabadság-híd. 1947. november 16: Margit-híd. 1949. november 20: Lánchíd. 1964 november 20: Erzsébet-híd. A hősi munkával megépített Kossuth-híd 1955-ig szolgálta a közúti járművek forgalmát, később csak gyalogos forgalmat engedélyeztek rajta és 1960-ban lebontották. A Kossuth-híd már nem áll. De emlékezünk rá. Új hídjaink büszkén feszülő íveiben tovább él, és ahányszor rágondolunk, emléke felszabadult népünk alkotó erejét idézi. S. I. A televízió jövő heti műsorából ILLÉS ENDRE: FESTETT EGER. (Kedd, 20.00) A háromfelvonásos színmű közvetítése a Madách Színházból, felvételről. Alig egy éve múlt, hogy Illés Endre drámáját bemutatta a Madách társulata. A főszereplő egy fiatal gépészmérnök, Szűcs Ádám (Huszti Péter alakítja), aki egy népbetegségben szenved, az önértékelési túlzás kórokozója fertőzte meg, ezért hamis illúziókat tekint reálisnak, időnként — nyugodtan mondhatjuk — szenveteg, s a társadalmi értékű teljesítmények helyett csak kézzelfogható eredményei, az autó, a villa és az egyéb státusszimbólumok érdeklik. A cím Vörösmarty ra utal, aki Merengőhöz című versében írta le a felejthetetlen sorokat: „Ábrándozás az élet megrontója, mely, kancsaiul, festett egekbe néz” a dráma bizonyítja, hogy sokakban még ma is fellelhető ez a tulajdonság. KARRIER. (Csütörtök, 18.35) Magyarul beszélő NSZK rövidjátékfilm. Milyen módjai vannak a karriernek? A film ennek egyik változatát mutatja be, s ez a változat a pókeren alapszik. A póker lényege a blöff, s a főszereplő fiatal színésznő ezt az utat választja: megrendezteti búcsúestjét, s meghívja erre az egész stábot. Elhíreszteli magáról, hogy Hollywoodból érkezett számára ajánlat, s ezért hagyja el a társulatot. S ez elégnek bizonyul ahhoz, hogy a producer főszerepet ajánljon fel neki— SZÁLLNAK A DARVAK. (Szombat, 17.25) Magyarul beszélő szovjet film. Magyarországon 1958 nyarán mutatták be a V. Rozov írásából Mihail Kalatozov rendezésében készült filmet — akkor, amikor a film már Cannes-i nagydíjas volt. Azóta többször felújították a szovjet filmművészet legrangosabb hagyományait folytató alkotást — s mindig sikerrel. Veronika története a szerelem, a hűség hőskölteménye, ha ennek megjelenítési módja épp a hűtlenségen keresztül történik is. A film őszintén ábrázolja a korszakot, a gyilkos háborút, a hősöket és a kisszerű kufárokat egyaránt. Veronikát Tatjana Szamoljova, Boriszt Alekszej Batalov alakítja. 8 BiKMmmy»U. JANUÁR IX ■umiHímciiBmiaiiiiaiimimiiHiKu Szexi televíziós program A „Chick” című szex-lap szerkesztősége még az év vége előtt át akarja ültetni a gyakorlatba azt a tervét, hogy egy illegális adón keresztül „az első holland szexi televíziós műsort’ sugározza. Amint az a „Chick” sajtóértekezletén elhangzott, a szükséges berendezések már rendelkezésre állnak. Emellett egy illegális angol televíziós program előállítóival is kapcsolatba léptek és már rendelkezésükre áll egy „teljes szexi film, mégpedig a javából”. A lap szerkesztőségének véleménye szerint itt az ideje annak, hogy a félreismert televíziónézőknek a hagyományos „magas szintű” programok helyett valami olyat nyújtsanak, ami igazi kikapcsolódást biztosít a számukra. ea B»B sae 80Bs«nasesiBses»9S388 ea BeaaeiM*WBss* is pénz vonzza a pénzt! Alice Wallis kisasszonyt úgy látszik bensőséges viszony fűzte bankjához. Amikor most 87 éves korában meghalt, 18 264 font (kereken 160 000 márka) összeget , kitevő készpénz vagyonát és az egyik londoni elővárosban levő házát a National Westminsters Bankra, Nagy-Britannia másod»dik legnagyobb bankjára hagy- t ta. William Palmer, az idős hölgy , 82 éves szomszédja így véleke- dett: „Kedves öreg hölgy volt, ő mindenkire mosolygott, de azt hiszem nem sok ismerőse volt.” • A bank a következő vélemé- ■ nyének adott hangot: „Az el- S hunyt a bankot tekintette egyet-len barátjának. Nyilvánvalóan ■ megelégedett ügyfél volt.” A bank azonban még nem ■ hozta nyilvánosságra, miként S jött létre a közte és Wallis kis- , asszony közti barátság és mi történik majd az örökséggel. FARSANGI 7- rejtvény iTartuffe): „Legyen. Nincs több szavam. — De most már fogom tudni, ahhez tartsam magam. Tudom mi kényes jószág a becsület, tehát Miként baráthoz illő — kihúzom a fogát. A pletykának s gyanúnak:eleve kerülöm Nejét és gondom lesz rá: nem lát sem ő, sem ön.” Kérdés: Kinek a művéből idéztük ezeket a sorokat? Általmennék én ... Itt a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója „Általmernék én a Tiszán ladikon ...” Három perccel 18 óra előtt mindennap fölhangzik az ismert népdal első néhány taktusa, a 222 méteres középhullámon. A Magyar Rádió szolnoki stúdiója jelentkezik, és megkezdi egyórás önálló műsorát. Szolnokon, a Kolozsvári utcában még néhány éve is messzire látszott a stúdió egyemeletes sárga épülete a környező földszintes házak fölött. A földszintes házak lassan eltünedeznek a környékről és a sárga épület összezsugorodik, ahogy körülfogják a négy-ötemeletes házak. Megfiatalodik a környék, s mintha lépéstakarna tartani, s stúdió szintén egyre fiatalabb. Nyolc munkatársa közül hét idébb van a harmincon, a stúdióvezető sem régen lépte át a harmadik X-et. Szükség is van a fiatalos mozgékonyságra: négy megye, Szolnok, Békés, Bács-Kiskun, Heves életét kísérik figyelemmel, sőt olykor Csongrád és Pest megye,be is átruccannak a szolnoki rádiósok. Mióta megnövekedett az adó teljesítménye, szinte az egész Alföldön lehet hallgatni a stúdió műsorát, s az emberek csak akkor kapcsolnak át a 222 méteres középhullámra, ha tudják, hogy ott saját életükről, szűkebb hazájuk eseményeiről hallhatnak. A stúdió munkatársait sok tudósító segíti a gyors, pontos tájékoztatásban. A munkatársaknak szinte a rádiós munka minden területén otthonosan kell mozogniuk. Pákóti Ágoston, a kulturális témákkal, Kutas János a zenei műsorokkal, Pfeiffer Júlia és Gyulai György gazdasági kérdésekkel, Kampfer Tibor belpolitikával és sporttal, Bayer Ilona és Szabó Margit a hírszerkesztéssel és levelezéssel foglalkozik, de a valóságban kevésbé éles a határ a munkaterületek között. A munkát Peták István stúdióvezető irányítja. Hogyan készül a műsor? »A körvonalak a heti munkaértekezleten bontakoznak ki. Mindenki elkészíti a saját tervét, ezt összehangolják az értekezleten. A műsortervben rögzített anyagok elkészítéséért már mindenki felelős. Természetesen csak a nagyobb anyagok, úgyszólván a műsor pillérei tervezhetők meg, s köréjük épülnek a napi eseményekről szóló kisebb-nagyobb tudósítások. A műsortervben szereplő anyagokat rendszerint délben , kora délután leadják. A naposszerkesztő ezt vágja, alakítja, s így áll össze a műsor. A szerkesztő 3—4 órakor kezd dolgozni, s az adótekercsre felveszi az aznap hallható műsort A stúdióban azonban nincs „lapzárta”, illetve az adásidő vége jelenti a lapzártát A szerkesztő mindig hagy bizonyos időt a rendkívüli eseményeknek. Este 18 órakor megindítják az adótekercset. Többnyire erről megy a műsor, de nem mindig. Népszerűek a stúdió úgynevezett élő adásai, leggyakrabban sportközvetítések, kerekasztal-beszélgetések. A Szolnoki Stúdió rádiósai nemcsak a napi egyórás műsor, idő kitöltéséért dolgoznak. A reggeli, a déli és az esti krónika és más műsorok hallgatóit gyakran tájékoztatják az alföldi megyék legérdekesebb eseményeiről, öthetenként pedig saját negyedórás műsorukkal jelentkeznek a Petőfi adón. A szolnoki rádiósok a stúdió elsődleges feladatának tartják, hogy ha krónikás legyen, napról napra beszámoljon az Alföld e részében történt eseményekről. Egy-egy nagyobb vállalkozására azonban sokáig emlékeznek a hallgatók. A régebbi időkből a nyolc folytatásból álló „Halálmars” és a hatrészes „Ekhós szekerek” maradt a legemlékezetesebb. Az előbbi a tragikus 1944-es esztendőről, az utóbbi az alföldi színjátszás történetéről szólt. Szolnok megye és Tallin szépen fejlődő testvéri kapcsolatai adták az ötletet a nagy észt népi eposz, a Kalevipoeg keresztmetszetének többrészes bemutatásaira. Rendkívül népszerűek a vasárnap esti sportműsorok, részben azért is, mert a hallgatók gyakran itt értesülhetnek először a totó eredményéről. Az emlékezetesebb műsorszámok között tartják még számon egy tanácsi fogadóóra egyenes adásban való közvetítését. A stúdiónak jó kapcsolatai vannak a környező megyeszékhelyek színházaival, és természetesen a szolnoki Szigligeti Színházzal. Az elmúlt tíz-tizenöt évben rövidebb- hosszabb szolnoki tartózkodásuk alatt többek között Mensáros László, Mádi Szabó Gábor, Somogyvári Rudolf, Keres Emil, Drahota Andrea, Kozák András vett részt a stúdió produkcióiban. Az archívum őrzi Beregovoj űrhajós, Paul Robeson, Marina Vlady és sok más híres ember hangját, akik a stúdió munkatársainak nyilatkoztak magyarországi tartózkodásuk idején. Ristay András A bemondók: Szalóki Judit és Hollósi Frigyes.