Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. MÁJUS 14., VASÁRNAP Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG Ára: 1,80 forint, XXVII. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM A Varsói Szerződés és az európai biztonság A nemzetközi jog történeté­ben soha nem létezett olyan ténylegesen védelmi jellegű politikai-katonai szövetség, mint amilyet 1955. május 14- én a lengyel fővárosban aláírt Varsói Szerződés életre hívott. A tizenhét esztendővel ezelőttit fenyegető európai helyzet pa­rancsokban írta elő a szocialis­ta országok erőfeszítéseinek egyesítését, a hatékony önvé­delem megszervezését. Az az­óta eltelt időszak eseményei minden tekintetben igazolták e lépés megtételének helyes­ségét. A Varsói Szerződés egész eddigi fennállása alatt betöltötte alapvető funkcióját: megbízhatóan garantálta va­lamennyi szerződő fél — köz­tük hazáink — területi sérthe­tetlenségét, nemzeti szuvereni­tását, függetlenségét és sza­badságát. A koalíciónkban tes­tet öltött hatalmas erő — a hatvanas évektől már a világ­­politikában is egyre határozot­tabban jelentkező katonai erőfölényünk — eredményesen visszatartotta a nyugati ag­­g­resszív köröket a kockázatos kalandoktól, biztosította a szo­cializmus építésének legkedve­zőbb nemzetközi feltételeit és az általános biztonságot Több mint másfél évtizeddel a szerződés aláírása, a szocia­lista országok egyesített fegy­veres erőinek létrehozása után a tények meggyőzően igazol­ták, hogy földrészünknek eb­ben a században élvezett vi­szonylag leghosszabb békés időszaka elsősorban az erővi­szonyok javunkra történt el­tolódásának köszönhető! Eb­ből logikusan következik a kérdés miért ne lehetne a még mindig bizonytalan európai bé­kés állapotot tartós és szilárd alapokra helyezni? Emlékez­tetnünk kell arra, hogy a Var­sói Szerződés tagállamai már az alapító okmányban, ki­mondták: „Ha létrejön az eu­rópai kollektív biztonsági rendszer és e célból általános európai kollek­tív biztonsági szerződést kötnek — amire a Szer­ződő Felek állandóan töre­kedni fognak — a jelen szer­ződés az általános európai szer­ződés érvénybelépések napján érvényét veszti’’. A Szovjetunió, a szocialis­ta országok kormányai tehát már közel húsz esztendővel ezelőtt is eszköznek — nem pedig célnak — tekintették a Varsói Szerződés­t. A cél vál­tozatlan: a kollektív európai békerendszer megteremtése. Ha ezt a célt sikerül elérni, nem lesz többé szükség sem a NATO-ra, sem pedig a Var­sói Szerződés szervezetére. A Politikai Tanácskozó Testü­let 1966-os bukaresti, az 1969- es budapesti, az 1970-es ber­lini és az 1972-es prágai ülé­sein mindvé­gig az általános biztonsághoz vezető utak és módok vizsgálata állt a figye­lem középpontjában. A leg­utóbbi prágai ülésszakon már azok az alapelvek is megfo­galmazódtak, amelyek a jö­vő Európájának államközi kapcsolatait, a katonai erő­szaktól mentes békés egymás mellett élést szabályozhat­nák. Minden további előrelé­péshez azonban az szükséges, hogy a két szembenálló koalí­cióban a katonai elemek sú­lyát — a politikai és gazda­sági együttműködés javára — fokozatosan csökkentsék. A népek körében az euró­pai biztonság eszméje mind vonzóbb, a NATO legmaka­csabb erőinek ellenállása, tak­tikázása miatt azonban las­sú az előrehaladás. További kitartó, következetes harcra, a szocialista országok még ak­tívabb fellépésére van szükség ahhoz, hogy vissza lehessen szorítani az európai enyhülés ellenségeit. Ebben az össze­függésben — számolván az­zal, hogy a NATO-t egyelőre nem akarják megszüntetni, sőt növelik katonai erejét — a Varsói Szerződés tagálla­mai sem engedhetik meg ma­guknak közös védelmi poten­ciáljuk gyengítését. Egyesített fegyveres erőink­nek — miként a múltban — a jövőben is teljesítenie kell az európai és a világbékét védelmező szerepét. Ebből becsülettel vállalja a reá eső részt néphadseregünk. A szo­cialista védelmi koalícióban való aktív részvételünk leg­­sajátabb nemzeti ügyünk. Az európai biztonságért vívott harcban azt tekintjük leg­főbb feladatunknak, hogy megfelelő súllyal támasszuk alá a szocialista államunk békepolitikáját, s erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten előbbre vigyük a testvéror­szágokkal együtt vállalt kö­zös ügyünket. Serfőző László alezredes VÖK A FÉSZEKBEN (8. oldal) CSALÁD-OTTHON, TARKA HASÁBOK (18. oldal) • • • LEFIZETÉS (5. oldal) MA£ Nagygyűlés az európai béke és biztonsági hét alkalmából Eleken és Békésszentandráson Az európai biztonsági hét ese­ménysorozatához kapcsolódva a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága május 15-én és 16-án béke- és szolidaritási nagygyű­lést rendez­ Eleken és Békés­szentandráson. A Népfront me­gyei titkársága mindkét nagy­községben tartandó nagygyűlés előadójának Harmati Sándort, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökét, a­z Országos Béketanács alelnök­ét kérte fel, aki a meg­hívást­ elfogadta. Így a program­­maik megfelelően május 15-én Eleik nagyközség vendége lesz, ahol a művelődési házban este fél nyolc órai kezdettel nemde­­alakult elekű nemzetiségi egyű­t­tendő nagygyűlésen előadást tart Európa biztonságának kér­déseiről. A nap ünnepélyessé­gét emeli majd a kultúrműsor, melyet a Szocialista Kultúráért kétszeresen kitüntetett, 26 éve tes mutat be. Másnap, május 16-án este 7 órakor a békésszentandrási mű­velődési otthonban rendeznek nagygyűlést és hallgatják meg Harmati Sándor előadását Euró­pa biztonságáról. Magyar-német barátsági napok Tótkomlóson és Lökösházán zám. A biztonsági hét keretében rendezendő ünnepség-sorozatra a Népfront megyei titkársága a Német Demokratikus Köztársa­ság buda­pesti kulturális köz­pontjától vendégeket hívott meg. Érkezésüket 16-án a dél­előtti órákban várják Békéscsa­bára, ahonnan délután Tótkom­lósra látogatnak, majd 19 óra­,­kor magyar—német barátsági esten találkoznak a nagyközség lakosaival a Vegyesipari Szövet­kezet kultúrtermében. A prog­ram szerint május 17-én Lökös­házán lesz baráti találkozó este fél nyolc órakor a község mű­velődési házában. Ugyancsak május 16-án kez­dődnek és 17-én fejeződnek be a magyar—német barátsági na­pok Tótkomlóson és Lököshán Szovjet katonavendégek megyénkben Tegnap délelőtt az MSZMP­­ megyei bizottságának meghívá­­­­sára az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet hadsereg egyik tábornokát, főtisztjeit és katonáit látta vendégül megyénk. Vendégeinket délelőtt 10 óra­kor Békéscsaba, Gyula, Oroshá­za és Szarvas városok pártbizott­sági titkárainak és a tanácsok vezetőinek jelenlétében a megye határánál Enyedi G. Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Nagy János, a megyei tanácselnökhelyettes, ősi szokás szerint, kenyérrel és sóval fogad­ta. Üdvözlő szavaiban Enyedi G. Sándor a következőket mondta: — Meleg szeretettel köszöntöm ! Önöket Békés megye földjén lá­­­ togatásuk alkalmával. Barátsá­gunk régi keletű. Ez a látogatás a szovjet hadsereg Magyarorszá­gon állomásozó katonái és me­gyénk lakossága között tovább mélyíti ezt a barátságot. Ezután a száztagú szovjet ka­tonai küldöttség három csoport­ban ellátogatott városainkba. Bé­késcsabán a városi pártbizottság és a városi tanács vezetőinek kí­séretében megtekintették a város nevezetességeit, üzemeit, Gyulán a várral, a fürdővel, a város üzemeinek dolgozóival, Oroshá­zán az üveggyárral és a város­­ dolgozóival ismerkedtek. Délután mindhárom csoport Szarvason ta­­l­­álkozott és a művelődési köz­pontban nagy sikerű kultúrmű­sorral kedveskedtek megyénk legifjabb városának. Piacra érett az uborka a méhkeréki fóliaházakban Ebben az esztendőben 60 ezer­­ négyzetméter fólia­területet hasznosítanak a méhkerékiek a­­ Békés megyei MÉK-kel kötött­­ szerződés alapján uborkater­­j­­esztésre. Eddig 80 vagon­­ uborka értékesítésére kötöttek szerződést, melyből előrelátha- t­­óan 35 vagonnal exportra szál­lítanak. A kedvező időjárás ha­tására a fóliaházai fkban levő ■ uborkaültetvények piacképes termést érleltek. A szedést elkezdték, a jövő hét első nap­jaiban útba indítják az első ex- s­port-vagont. j A TIT békéscsabai közgyűlésén: Legyen korszerűbb, maibb az ismeretterjesztés A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat könyves-mik­roszkópos jelvénye s a Tudo­mánnyal a népért! felirat fo­gadta szombaton délelőtt a vá­rosi tanács dísztermében a TIT békéscsabai közgyűlésének rész­vevőit. Dr. Vági József, a városi szervezet elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük a párt, állami és társadalmi szervek képviselőit, méltatta a tudomány­tónunkban egyre növekvő sze­repét, az értelmiség feladatát, az ismeretterjesztő munka fon­tosságát, majd Harsán Pálné városi titkár ismertette a szer­vezet elmúlt négy évi munká­ját elemző beszámolót. 1968—71 között a megyeszék­helyen mintegy háromezer alka­lommal több mint 140 ezren hallgattak meg művészeti és egészségügyi, jogi és pedagó­giai, hadtudományi és műszaki ismeretterjesztő előadásokat, il­letőleg tekintettek meg kiállítá­sokat, tanultak valamilyen tan­folyamon, tevékenykedtek kü­lönböző szakkörökben, vettek részt országjáró túrákon. A beszámoló és az azt követő hozzászólások az eddigi TIT-te­­vékenység továbbfejlesztéseként az előadások időszerű témavá­lasztását, formai gazdagítását, az üzemekben, termelőszövet­kezetekben folyó ismeretterjesz­tés hatékonyságának fokozását, a szervezeti élet erősítését je­lölték meg a következő idősza­kok legfontosabb céljául. A közgyűlés második felében a szervezet legjobb munkát vég­ző tagjainak dr. Kertész Már­ton, a megyei tanács titkára, a TIT megyei elnöke adta át az országos elnökség elismerő ok­levelét s a TIT jubileumi em­­lékplakettjét, majd a résztvevők megválasztották a megyei köz­gyűlés küldötteit s a városi el­nökséget. A békéscsabai szer­vezet új elnöke, Bakó Ignác mondott zárszót.

Next