Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-07 / 237. szám

A téliesítési terv 95 millió forint termelés teljesítését írja elő Ülést tartott az építők szakszervezeti tanácsa Nagyon időszerű tennivalók­ról tárgyalt tegnapi, péntek dél­előtti ülésén Regős János szb­­elnök vezetésével a Békés me­gyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti tanácsa. Sipos Zoltán termelési osztályvezető szóbeli kiegészítője után a tes­tület a vállalat —­ írásban elő­terjesztett — téliesítési tervét véleményezte és hagyta jóvá. A terv, amelynek elkészítésé­hez a nyár derekán fogtak hoz­zá, részletesen meghatározza a téli hónapok termelési felada­tait és feltételeit, egyúttal pe­dig az elkövetkező esztendő, 1973 jó megalapozását is szol­gálja. Program, a teljes létazám téli foglalkoztatására Népgazdasági, vállalati és egyéni érde­k is, hogy télen se szüneteljen a munka az épít­kezéseken. Mindez természete­sen csak úgy érhető el, ha a mostohább időjáráshoz alkal­mazkodva előrelátóan rögzítik az intézkedéseket. Nos, az épí­tők téliesítési terve mindezt fi­gyelembe véve készült el. A­ program 95 millió forint termelés teljesítését írja elő, vagyis a teljes építési-szerelési létszám téli foglalkoztatását. Mégpedig úgy, hogy a terv egy­részt az időjárástól független, végleges vagy ideiglenes fűtés­sel megoldott építkezésekből áll. Ez 39,4 millió forint ter­melést jelent. A terv másik ré­sze az időjárástól függő épít­kezéseket, illetve az időjárástól független építési technológiák alkalmazását tartalmazza, ami 55,6 millió forint termelést tesz lehetővé. Mindezt mintegy 220 téliesítési, azaz fűtő- és hő­­szolgáltató-berendezés üzemel­tetésével segítik elő. A terv is és a tanácskozás vitája is fontos feltételként ha­tározta meg a dolgozókról való, a zordabb időjárásnak megfele­lő fokozottabb gondoskodást. Ha azonban — erre is felké­szültek — a hőmérséklet mí­nusz tíz fok alá süllyed, akkor a munkásokat a kollektív szer­ződésben rögzített fagyszüneti díjazás illeti meg a kényszer­­pihenő idején. Szeretnék, ha erre csak végszükség esetén ke­rülne sor, vagyis teljesítenék a kidolgozott programot. Sok a tennivaló a munkavédelemben A szakszervezeti tanács Far­kas Ernő szb-munkavédelmi felügyelő szóbeli tájékoztatója után a munka- és egészségvé­delem helyzetéről írásban elké­szített jelentést vitatta meg. Amint a beszámolóból kitűnt, a vállalat vezetősége és szak­szervezeti bizottsága nagy erő­feszítéseket tett a biztonságos termelés feltételeinek megte­remtésére, a nehéz fizikai mun­kafolyamatok gépesítésére. Az éves intézkedési tervnek meg­felelően a fejlesztési alapból 4 millió 300 ezer forint felhasz­nálását határozták el erre a célra. Többek közt megvalósult a földkitermelés és visszatöltés, valamint a földszállítás gépi lánca, kialakították továbbá az aszfaltmunkálatok komplex gépláncát is. Központi beton­keverő-telepet létesítettek Bé­késcsabán, Gyulán és Oroshá­zán. A megyeszékhelyen üzem­be helyezték a központi m­ész­­oltó-telepet, s folyamatban van a habarcskeverő-telep kialakí­tása is. Ezzel együtt a szociális és egészségügyi ellátás színvo­nalát is fejlesztették, s ma már természetes az építkezésekről, a dolgozók naponkénti haza­­szállítása. És bár ellentmondásnak tű­nik, a balesetek száma még­sem csökkent. Sőt, növekedett. Tavaly az első félévben 40 bal­eset következtében 1074 mun­kanap esett ki a termelésből. Az idei év hasonló időszaká­ban 54 baleset 1188 munkanap­kiesést okozott. Akárcsak a je­lentés, a vitában felszólaló Ba­láss János, az SZMT munkavé­delmi felügyelője is ennek oka­it feszegette. A magyarázat tömören: a helytelen munka- és termelés­­szervezés, gyakran pedig a gondatlanság, az emberi­­köny­­nyelműség és felelőtlenség a balesetek előidézője a munka­helyeken. Ezen kell a leggyor­sabban változtani az építkezé­seken. Ám legalább ennyire in­dokolt a jelzett baleseti for­rások mielőbbi megszüntetése is, valamint az oktatás haté­konyságának növelése. Fejlődött a szakszervezeti és üzemi demokrácia Nem kevésbé izgalmas témá­ról tárgyaltak Szabó Gyula szb-termelési felelős szóbeli ki­egészítője után a tanácsülésen. Nevezetesen a szakszervezeti és üzemi demokrácia helyzetét és fejlődését összegező jelentésről. A tapasztalatok — bár akad­nak kedvezőtlenek is — általá­ban jók. Azaz, a vállalaton be­lüli szakszervezeti demokrácia fejlődése és folyamatos érvé­nyesítése a széles körű aktíva­hálózat érdeme, mert hiszen nagyrészt rajtuk múlik milyen a szervezett dolgozók tájékoz­tatása és aktivitása, gondjuknak­­bajuknak képviselete és jogos kéréseinek orvoslása. Mindez egyáltalán nem azt jelenti azonban, hogy most már minden rendben van. Az üzemi demokrácia, ezen­­ belül a termelési tanácskozá­sok és más fórumok szerepe is növekedett és fejlődött a vál­lalatnál — az értékelés sze­rint Megelégedettségre azonban még sincs ok. Azért sem, mert bőven van még javítanivaló. Csak kettő ezek közül. Az egyik az, hogy a különböző tanács­kozásokat nem mindig készítik elő megfelelőképpen. A másik, az ott elhangzott észrevételeket és javaslatokat nem minden esetben követik intézkedések, vagyis elmarad a válasz, a visz­­szatérés. Ez természetesen visz­­szaveti a dolgozók kezdeménye­zését. Ezért is érdemes meg­fogadni a fenti tanulságokat. P. P. Párdi Imre Moszkvába utazott Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke pénteken Moszkvába utazott, hogy ott N. K. Bajbakovval, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökhe­­lyettesével, az Állami Terv­bizottság elnökével megbeszé­lést folytasson a két ország közötti gazdasági együttműkö­dés időszerű kérdéseiről. (MTI) Hazai gyártmányú vasalógép A Békéscsabai Méretes Szabók és Szűcsök Kis, fáspusztai üzemegységében új, korszerű hazai gyártmányú vasalógépet állítottak munkába. Egy műszakban nyolcvan bársonynadrá­got tudnak vele kivasalni, míg hagyományos módon csak a fe­lét lehetne elvégezni. Képünkön Kovalik János, a vasalógép kezelője munka közben. (Fotó: Demény) TANULSÁGOS STATISZTIKA (3. oldal) • A JÖVŐ HETI RADIO­ÉS TV-MŰSOR (6. oldal) • SZERKESSZEN VELÜNK! (7. oldal) M 1l Szoboravató ünnepség Békésen - Koszorúzás Gyulán, Orosházán és a megye több helységében Megyénket 28 évvel ezelőtt, 1944. október 6-án szabadította fel a Szovjetunió Vörös Hadse­rege. A jubileum alkalmából pénteken felszabadulási emlék­ünnepségeket­­ rendeztek Gyu­lán, Orosházán és megyénk több helységében. Megkoszorúzták a felszabadulási emlékműveket, elhelyezték a hála és a megem­lékezés virágait a szovjet hő­sök sírjaira is. Medgyesegyhá­­zán megkezdődött a Felszaba­dulási Napok ünnepi programja. Legnagyobb községünkben, Békésen a főtéren leleplezték Csikszentmiklósi Róbert szent­endrei szobrászművész BÉKÉT jelképező bronzszobrát. Az anya gyermekével című szobor lelep­lezésénél Mészáros Sándor, az MSZMP Békési Községi Bizott­ságának munkatársa mondott ünnepi beszédet. Ünnepi gyűlést tartott a békéscsabai honvédelmi úttörő zászlóalj Tegnap délután három óra előtt néhány perccel egymás után érkeztek a békéscsabai ál­talános iskolákból az Ifjúsági és Úttörőházba a honvédelmi úttö­rőszakaszok, hogy részt vegye­nek a megyénk felszabadulásá­nak 28. évfordulóján megrende­zett ünnepi honvédelmi úttörő­zászlóalj -gyűlésen. A gyűlésen Hanó Pál honvé­delmi felelős mondott ünnepi beszédet. Szólt azokról a har­cokról, amelyeknek eredménye­ként a Szovjetunió Vörös Hadse­rege 1944. szeptember 23-a és október 6 között felszabadította megyénket. Ezután a pajtások tájékoztatást kaptak az 1972/73- as évek honvédelmi felkészülési feladatairól. Ezt követően a zászlóalj paj­tásai előtt dicsérték meg azokat az úttörőket, akik a néhány napja Pákozdon megrendezett Úttörő Honvédelmi Összetett Versenyen Békés megye színei­ben helytálltak és elhozták az egyik első helyezést. Az ünnepségen jelen voltak a Központi Tiszthelyettes Iskola KISZ-bizottságának, a Magyar Honvédelmi Szövetség Békés­csabai Városi Bizottságának, a városi rendőrkapitányságnak és a polgári védelemnek a képvi­selők Tervtúlteljesítés a békéscsabai Hűtőházban Ülést tartott a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap délelőtt a Békéscsa­bai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén a pénzügyi osztály tevékenységéről szóló beszámoló meghallgatása után az Országos Hűtőipari Vállalat békéscsabai gyáregységének munkájáról szóló tájékoztatót vitatták meg. Márton Pál igaz­gató beszámolójában a gyár lét­rehozása óta végzett munkát értékelte. Megállapította, hogy" a gyorsfagyasztott áruk gyártá­sa az indulástól napjainkig év­ről évre egyenletesen emelke­dett. M­ajd arról beszélt, hogy az új, 1000 vagon kapacitású hűtőtér üzembe helyezése után már ebben az évadban túltelje­sítik a Gazdasági Bizottság ál­tal jóváhagyott beruházási prog­ram szerinti termelés mennyi­ségét. A végrehajtó bizottság a pénz­ügyi osztály tevékenységéről szóló beszámolót elfogadta, a Hűtőház igazgatójának tájékoz­tatóját tudomásul vette.

Next