Békési Élet, 1969 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 3. szám - Kósa László: Nagy György köztársasági mozgalma Békés megyében
NAGY GYÖRGY KÖZTÁRSASÁGI MOZGALMA BÉKÉS MEGYÉBEN Az első világháborút közvetlenül megelőző években a Nagy György-féle köztársasági mozgalom különös színfoltja volt Magyarország politikai életének. Az 1906-ban kormányra jutott, de hamarosan tehetetlennek bizonyult parlamenti ellenzék egyik képviselője, Nagy György, látván az egy helyben topogást, köztársasági államformáért küzdő mozgalmat szervezett. Ez a mozgalom nem volt nagy horderejű, nem mozgatott meg nagy tömegeket. Az ellenzéki beállítottságú és politikai változásokat követelő kispolgárság, többnyire vidéki értelmiség (elsősorban ügyvédek és protestáns lelkészek), iparosok, vállalkozók, részben a birtokos parasztok mozgalma volt. A történetírás alig egy évtizede kezdett foglalkozni Nagy György és társai szervezkedésével. Hamarosan vita is kerekedett értékelésük körül és egy hosszabb tanulmány született, mely egész történetüket bemutatta. Jelen esetben nem kívánunk sem a vitához, sem a tanulmányhoz csatlakozni, kiegészítő vagy eltérő értékelést adni. Célunk csupán az, hogy helytörténeti szempontból földolgozzuk a köztársasági mozgalom Békés megyei vonatkozásait. Igyekszünk részletekre figyelve rekonstruálni az eseményeket, azzal a meggondolással, hogy ilyenformán fény derül a szervezkedés mindennapjaira, kibontakozására, sikertelenségének eredőire egyaránt. Egyben úgy véljük, hogy a mozgalom Békés megyei kapcsolatait föltárva a megye különben gazdag demokratikus hagyományainak ismeretét is gazdagítjuk. A helyi események többnyire országos eseményekhez kapcsolódtak, ezért szükséges egészen röviden fölidézni a Nagy György-féle köztársasági mozgalom fontosabb állomásait. A fiatal Nagy György parlamenti beszédeit erős ellenzékiség és 49-es szellem jellemezte. Már ezzel híressé tette magát, méginkább nevet szerzett, mint a királysértési perek eredményes védőügyvédje. 1910-ben elvesztette székelyföldi mandátumát és az egyik felmentéssel végződött királysértési per színhelyére, Hódmezővásárhelyre helyezte át Sepsiszentgyörgyről irodáját. Itt indította meg néhány budapesti barátjának segítségével 1911 októberében a republikánus mozgalom első folyóiratát, a Magyar Köztársaságot. A Magyar Köztársaságnak toborzó szerepe volt, köréje gyülekeztek az ország minden tájáról a köztársasági érzelmű polgárok. Egy esztendő sem telt el az első szám megjelenése után, s 1912. szeptember 7-én Budapesten a lelkes párthívek megalakították az Országos Köztársasági Pártot. Ha nem is gombamódra, de hónapról hónapra szaporodtak a vidéki pártszervezetek és egyre több helységből jelentkeztek új párttagok. A mozgalom terjeszkedésével párhuzamosan azon '449