Békési Élet, 1969 (4. évfolyam, 1-3. szám)

1969 / 3. szám - Kósa László: Nagy György köztársasági mozgalma Békés megyében

NAGY GYÖRGY KÖZTÁRSASÁGI MOZGALMA BÉKÉS MEGYÉBEN Az első világháborút közvetlenül megelőző években a Nagy György-féle köztársasági mozgalom különös színfoltja volt Magyarország politikai életé­nek. Az 1906-ban kormányra jutott, de hamarosan tehetetlennek bizonyult parlamenti ellenzék egyik képviselője, Nagy György, látván az egy helyben­ topogást, köztársasági államformáért küzdő mozgalmat szervezett. Ez a moz­galom nem volt nagy horderejű, nem mozgatott meg nagy tömegeket. Az el­lenzéki beállítottságú és politikai változásokat követelő kispolgárság, több­nyire vidéki értelmiség (elsősorban ügyvédek és protestáns lelkészek), iparo­sok, vállalkozók, részben a birtokos parasztok mozgalma volt. A történetírás alig egy évtizede kezdett foglalkozni Nagy György és tár­sai szervezkedésével. Hamarosan vita is kerekedett értékelésük körül és egy hosszabb tanulmány született, mely egész történetüket bemutatta. Jelen eset­ben nem kívánunk sem a vitához, sem a tanulmányhoz csatlakozni, kiegészítő vagy eltérő értékelést adni. Célunk csupán az, hogy helytörténeti szempont­ból földolgozzuk a köztársasági mozgalom Békés megyei vonatkozásait. Igyek­szünk részletekre figyelve rekonstruálni az eseményeket, azzal a meggondo­lással, hogy ilyenformán fény derül a szervezkedés mindennapjaira, kibonta­kozására, sikertelenségének eredőire egyaránt. Egyben úgy véljük, hogy a mozgalom Békés megyei kapcsolatait föltárva a megye különben gazdag de­mokratikus hagyományainak ismeretét is gazdagítjuk. A helyi események többnyire országos eseményekhez kapcsolódtak, ezért szükséges egészen röviden fölidézni a Nagy György-féle köztársasági moz­galom fontosabb állomásait.­ A fiatal Nagy György parlamenti beszédeit erős ellenzékiség és 49-es szel­lem jellemezte. Már ezzel híressé tette magát, méginkább nevet szerzett, mint a királysértési perek eredményes védőügyvédje. 1910-ben elvesztette székely­földi mandátumát és az egyik felmentéssel végződött királysértési per színhe­lyére, Hódmezővásárhelyre helyezte át Sepsiszentgyörgyről irodáját. Itt indí­totta meg néhány budapesti barátjának segítségével 1911 októberében a re­publikánus mozgalom első folyóiratát, a Magyar Köztársaság­­ot. A Magyar Köztársaság­nak toborzó szerepe volt, köréje gyülekeztek az ország minden tájáról a köztársasági érzelmű polgárok. Egy esztendő sem telt el az első szám megjelenése után, s 1912. szeptember 7-én Budapesten a lelkes párthívek meg­alakították az Országos Köztársasági Párt­ot. Ha nem is gombamódra, de hó­napról hónapra szaporodtak a vidéki pártszervezetek és egyre több helységből jelentkeztek új párttagok. A mozgalom terjeszkedésével párhuzamosan azon­ '449

Next