Békésmegyei Hirlap, 1926. július-szeptember (6. évfolyam, 52-78. szám)
1926-07-01 / 52. szám
2 BÉKES MEGYEI HÍRLAP Vasárnap, 1926. junius hó 30. Városi közgyűlés. Izgalmas vita a fegyelmi ügyek felett. Lindenberger János sürgeti az agglegény adót. A nagyközönség körében viharosnak jelzett nyári közgyűlés hétfőn — csendesen, nyugodtan ment végbe. Az érdeklődés a rendes volt és bár sokan mozgalmas ülésre számítottak, igen sok szék maradt üresen. A közgyűlést 9 óra után néhány perccel nyitotta meg dr. Csete József polgármester, aki a megjelent tagok üdvözlése után rátér a múlt ülés óta történt nevezetesebb események ismertetésére. Bejelenti, hogy napirend előtti felszólalásra Palmann Péter dr. kapott engedélyt, aki beszédében a város közepén, házakban udvarokon és kertekben feltörő és annyiszor panaszolt vadvizek levezetését sürgeti, kijelentve, hogy a vadvizek miatt a város közepe valóságos malária fészek. Dr. Csete polgármester válaszában beismeri a helyzet tarthatatlanságát, azonban a pénzhiány az oka annak, hogy azon eddig segíteni nem lehetett. Jelzi, hogy a jövő évi költségvetésben erre is gondolni fognak. Lindenberger János a Sittyeutca hasonló állapotát teszi szóvá. Dr. Csete polgármester ezután az árvíz okozta rombolások helyreállításáról számol be és zászlót hajtva a kormánybiztos-főispán, dr. Kovacsics Dezső hatalmas és miden tekintetben céltudatos munkássága előtt kijelenti, hogy az árterületen szorgos építési munka folyik és az árvízkárosultak nemcsak pénzbeli segélyt, de kamatmentes kölcsönt is kaptak. Ezután tesz említést a tisztviselő fegyelmi ügyéiről, melyekről az utóbbi időben oly sok suttogás, gyanúsítás hallatszik. Kijelenti, hogy aki részletesen akar ezen ügyekről tájékozódni forduljon hozzá és a felvilágosítást megadja, mert csak azt cselekszi amire esküt tett és a törvényeket szabályokat nemcsak megtartja, de másokkal is megtartatja. (Helyeslés és éljenzés.) A harmadik kérdés — mondotta a polgármester — az uj kataszteri felmérés kérdése. A nemrégiben eszközölt uj kataszteri felmérések (földkostolás) során a földbirtok tulajdonosait súlyos teher érte, mert az osztályozásnál több földet magasabb osztályba soroltak és ez a földadó kivetésnél évtizedeken keresztül keservesen fogja éreztetni hatását. Felhívja ezekre a gazdaközönség figyelmét most amikor még nem kérő és a bajt orvosolni lehet. A polgármester ügybuzgalmáért K. Schriffert József mond érdekelt földtulajdonosok nevében köszönetet, mely után a polgármesteri jelentést tudomásul veszik. A különböző alapok és pénztárak múlt évi zárszámadásának elfogadása után név szerinti szavazással jóváhagyják azt az ajándékozási szerződést, mely az evangélikusoknak templom telket adományozott. A tűzoltó laktanyára jövőre tatarozásra 25 milliót szavaznak meg, majd a tűzrendészetről és a jégkitermelésről alkotott szabályrendeletek elfogadása után a hirdetési jog bérbeadásáról úgy határoznak, hogy a beadott szerződés alapján széleskörű pályázatot hirdetnek. Elhatározzák a vásári szabályrendelet elrendelt módosítását és a közgyűlés utasítja a tanácsot, hogy az állatvásároknál a vásártéren 3 kaput nyisson és igy a torlódásokat megszüntessék. Ennél a kérdésnél hosszú heves vita indult meg. Báró Apor Vilmos és dr. Pallmann Péter rámutattak arra, hogy a vasárnap az Isten törvényei szerint a megszentelés napja és az embereknek nincs ahoz joguk, hogy ezt a napot rendeltetésétől megfosszák és ezen a napokon vásárokat tartsanak. Kempf József a gazdaközönség felfogását ismerteti, melynek minden tekintetben megfelelő a vásároknak vasárnapi tartása. Kiss László dr. és többek felszólalása után végül is 42 szóval 31 ellenében a gazdák álláspontja győzött és a vásárokat továbbra is vasárnap tartják. Hosszabb vitát provokált a vigalmi adó bevezetése ügyében alkotott szabályrendelettervezet tárgyalása. Góg András a tervezetben visszafejlődést lát, most az amellett, hogy a legártatlanabb egyszerű szórakozást is megadóztatja, az állattenyésztést is érzékenyen sújtja, miután a lóversenyek is súlyos vigalmi adó alá esnek. A javaslatot elvetni kéri. Fejes Bertalan a hazárdírozók megadóztatását sürgeti. Lindenberger János felszólalása hangos kacajt vált ki a jelenlevőkből. Lindenberger János, mint az agglegények ellensége nemzetvédelmi szempontokra gondolva (de csak gondolva) azt indítványozza, hogy keményen adóztassanak meg minden olyan férfit, aki 28 éves életkoráig nem nősül meg. (Hangos derültség az egész teremben. — Tán eladó keresztlányod van ? — kiáltják feléje.) Dr. Csete József: Ez nem tartozik a tárgyhoz! Tessék a tárgyhoz szólni . . . Lindenberger: Igazam van azért és az úgy jó is volna (leül). ’Balogh Endre a kártyázást kívánja megadóztatni, a többit azonaban nem, de alig jut szóhoz, miről az egész terem szinte kórusban kiáltja: Levenni a napirendről — levenni! . . . És úgy is történik. Kráhm László nyugdíjazása ügyében ismét elutasító határozatot hoznak és a törvényhatóság döntését megfelebbezik a közigazgatási bírósághoz. A rendőrpalota ügye. A póttárgysorozat első pontjaként a rendőrség elhelyezésére szolgáló épület lapunk legutóbbi számában részletesen ismertetett ügye volt. A jelenleg elfoglalva tartott iskolaépületet egy milliárd értékűre becsülték és 750 millióért javasolja átengedni a belügyminisztériumnak az állandó választmány, vagy pedig a Népkert sarkán a Schriffert-ház mellett hajlandó 400 négyszögöles portát 500 kocsi homokot és 500 fuvart adni hozzájárulás címén 526 millió korona értékben. Dr. Cs. Varga Antal indítványára pontos árral nem kötötték meg a polgármester kezét, akit az adás-vétel lebonyolításával bíztak meg. Németi József gimnáziumi igazgató csodálkozásának ad kifejezést, hogy a miniszter jogosnak mondja a város tulajdonát képező épület elfoglalását és ez ügyben felvilágosítást kér. Dr. Csete József polgármester kijelenti, hogy a Békésmegyei Hírlapban megjelent cikk adta meg az elhatározó lépést ebben az ügyben mely egy képviselő kijelentése nyomán „kulturbotrány" nak nevezte a mostani állapotot és ezért igazoló jelentésre hívta fel a miniszter. Most az ügy biztató, jó úton halad és hiszi is, hogy a tárgyalások eredményre vezetnek. Az ügy lebonyolítására a közgyűlés a polgármesternek felhatalmazást ad. A közgyűlés a gazda, a mérnök, a közigazgatási fogalmazó és a szállásmesterek képviselőtestületi tagságát megadja, majd a város házigazdálkodásának felülvizsgálására kiküldött bizottság jelentését olvassa fel Heilinger Károly főjegyző. A jelentés szerint a házigazdálkodás csak a folyó évvel lett kiszélesítve és így teljesen tiszta kép még nem alkotható, azonban a részleteredmények szép sikerrel biztatnak. Lindenberger János: Hány tehene van a gazdaságnak? Heilinger Károly: — 10. Lindenberger: Csak azért kérdezem, hogy hová lesz akkor a tej, mert hát mi azért vagyunk itt, hogy mindent megtudjunk. .. Felkiáltások: Elszopják a borjuk ! Dr. Csete polgármester: A tejet mindennap a tejszövetkezetbe szállítják be és erről a tejkönyv tanúskodik, mely a képviselő úrnak betekintésre rendelkezésére áll. Kiss András és társainak a sitkai földek haszonbérének részbeni elengedését kérő beadványát a közgyűlés elutasítja. A Horthy-akció zárszámadásának bemutatása és elfogadása után került sorra vitéz Ördög Konrád lemondási ügye. Dr. Oláh Imre tanácsnok bejelenti, hogy vitéz Ördög Konrád folyó hó 18-án állásáról lemondott és súlyosan megrongált idegeinek reperálása céljából zárt intézetbe vonult. Felesége azt kéri, hogy fizetése 3 hónapon át az ő kezeihez kiutaltassék segélyképpen. A vihar előtt jellegzetes nyomasztó csend ült a közgyűlési termen a javaslat előterjesztésekor. Dr. Kiss László a szerencsétlen asszony kétségbeejtő helyzetét tolmácsolja és emberiességből 6 havi fizetést kéri kiutalni segély címén. G. Kneifel József: (Izgatottan.) Nem adunk semmit. Mert aki bűnt követett el, annak bűnhődnie kell. Máshol van az olyannak a helye. Kímélésről beszélni sem kell. Báró Apor Vilmos: Az állásom sem engedi feltételezni rólam, hogy én talán kéjelegni tudnék a kegyetlenségben, mégis azért szólalok fel, hogy végre tiszta képet láthassunk ebben az ügyben, mert a város tele van gyanúsításokkal. Felszólítja a polgármestert, hogy adjon ez ügyben a közgyűlésnek részletes felvilágosítást. Steigerwald István hasonló szellemben szólalt fel és kijelenti, hogy azért, mert a polgármester jó ember senkinek sem szabad vétkezni. A közgyűlés feszült figyelme között adja meg a választ dr. Csete József polgármester, aki kijelenti, hogy miután fegyelmi ügyekről van szó, az nem tartozik a közgyűlés elé, de mivel egyenesen felszólították, nem akar takarni vagy elhallgatni semmmit. Krizsán Béla városi főszámvevő törvénytelen dolgot követett el és ezért felfüggesztettem. Mint városi tisztviselő províziót fogadott el több ízben ezt pedig a törvény kifejezetten tiltja. Ügyében jelentést tettem az alispánnak is. A másik kérdés vitéz Ördög Konrád városit tanácsnok ügye, aki a város részéről egy bizonyos ügynök elintézésével volt megbízva, azonban azzal későn számolt be. A városnak kára megtérült. Az esetet bejelentette az alispánnak. Ördög tanácsnok megrongált idegeivel ideggyógyintézetbe vonult, ahol most is kezelés alatt áll. Legjobban szerettem volna — mondotta — ezt az ügyet nem ide hozni, de ha felszólítottak rá megteszem, mert itt a városházán csak törvényes és szabályos dolgot lehet cselekedni mig én itt vagyok. (Éljenzés.) Hosszabb vita indult meg ezután a lemondás elfogadása körül, végül is azt elfogadták dr. Cs. Varga Antal indítványára azzal, hogy feleségének 3 havi fizetését segély címén utalják ki. Több kisebb tárgy lótárgyalása után a gyürkehelyieknek 3 millió építési segélyt adtak s a közgyűlés délután 2 órakor véget ért. 1927 novemberében szabadulnak fel a lakások. A kormány újabb rendelete. A lakásügyek átmeneti szabályozása tárgyában a kormány újabb rendeletet adott ki, amely kimondja, hogy a városokban a lakások bérbeadását és átruházását korlátozó kivételes szabályok ez évi szeptember hót én hatályukat vesztik és ezzel a nappal a lakásügyi hatóságok működése megszűnik. A bérmegállapításra vonatkozóan a rendelet úgy intézkedik, hogy a lakások bérét meghatározott alapbér után kell kiszámítani, az esedékes bér alapjául pedig az alapbérnek bérnegyedenként fokozatosan emelkedő és százalékszerűen meghatározott hányada szolgál. Nevezetesen : 1926. évi novemberi és 1927. évi februári bérnegyedre 55 százaléka, 1927. májusi bérnegyedre 60, augusztusi 65 és az 1927. novemberi bérnegyedre az alapbér 70 százaléka fizetendő. Az albérletbe adott lakások bérét ez év augusztus 1-étől kezdve a felek közös megegyezéssel szabadon állapíthatják meg. Ami a befizetés idejét illeti, kimondja a rendelet, hogy az esedékes bért rendszerint a bérnegyed ötödik napjáig bezáróan kell fizetni, de a bérlő más megállapodás hiányában havonta is fizethet. A közüzemi költségek megtérítése címén olyan városokban, ahol sem vízvezeték, sem csatornázás nincs — tehát itt Gyulán is — az alapbér 3 százalékának megfelelő és aranykorona értékben számítandó összeggel kötelesek megfizetni. A tulajdonos a bérletet 1927 november 1-től kezdve 1928. május 1-re szabadon felmondhatja. E felmondási idő alatt a bérlő az 1927 novemberi negyedre megállapított bért fizeti. 1928 május 1-től a lakásfelmondás a magánjog szabályai szerint történik,