Békésmegyei Hirlap, 1926. július-szeptember (6. évfolyam, 52-78. szám)

1926-07-01 / 52. szám

2 BÉKES MEGYEI HÍRLAP Vasárnap, 1926. junius hó 30. Városi közgyűlés. Izgalmas vita a fegyelmi ügyek felett. Lindenberger János sürgeti az agglegény adót. A nagyközönség körében viharos­nak jelzett nyári közgyűlés hétfőn — csendesen, nyugodtan ment végbe. Az érdeklődés a rendes volt és bár sokan mozgalmas ülésre számítottak, igen sok szék maradt üresen. A közgyűlést 9 óra után néhány perccel nyitotta meg dr. Csete Jó­zsef polgármester, aki a megjelent tagok üdvözlése után rátér a múlt ülés óta történt nevezetesebb esemé­nyek ismertetésére. Bejelenti, hogy napirend előtti felszólalásra Palmann Péter dr. kapott engedélyt, aki be­szédében a város közepén, házakban udvarokon és kertekben feltörő és annyiszor panaszolt vadvizek leve­zetését sürgeti, kijelentve, hogy a vadvizek miatt a város közepe valóságos malária fészek. Dr. Csete polgármester válaszá­ban beismeri a helyzet tarthatatlan­ságát, azonban a pénzhiány az oka annak, hogy azon eddig segíteni nem lehetett. Jelzi, hogy a jövő évi költségvetésben erre is gondolni fog­nak. Lindenberger János a Sittye­­utca hasonló állapotát teszi szóvá. Dr. Csete polgármester ezután az árvíz okozta rombolások helyreállí­tásáról számol be és zászlót hajtva a kormánybiztos-főispán, dr. Kova­­csics Dezső hatalmas és miden te­kintetben céltudatos munkássága előtt kijelenti, hogy az árterületen szorgos építési munka folyik és az árvíz­károsultak nemcsak pénzbeli segélyt, de kamatmentes kölcsönt is kaptak. Ezután tesz említést a tisztviselő fegyelmi ügyéiről, melyekről az utóbbi időben oly sok suttogás, gyanúsítás hallat­szik. Kijelenti, hogy aki részletesen akar ezen ügyekről tájékozódni for­duljon hozzá és a felvilágosítást meg­adja, mert csak azt cselekszi amire esküt tett és a törvényeket szabá­lyokat nemcsak megtartja, de má­sokkal is megtartatja. (Helyeslés és éljenzés.) A harmadik kérdés — mondotta a polgármester — az uj kataszteri felmérés kérdése. A nemrégiben eszközölt uj kataszteri felmérések (földkostolás) során a földbirtok tulajdonosait sú­lyos teher érte, mert az osztályozás­nál több földet magasabb osztályba soroltak és ez a földadó kivetésnél évtizedeken keresztül keservesen fogja éreztetni hatását. Felhívja ezekre a gazdaközönség figyelmét most ami­kor még nem kérő és a bajt orvo­solni lehet. A polgármester ügybuzgalmáért K. Schriffert József mond érdekelt földtulajdonosok nevében köszönetet, mely után a polgármesteri jelentést tudomásul veszik. A különböző alapok és pénztárak múlt évi zárszámadásának elfoga­dása után név szerinti szavazással jó­váhagyják azt az ajándékozási szer­ződést, mely az evangélikusoknak templom telket adományozott. A tűzoltó laktanyára jövőre tata­rozásra 25 milliót szavaznak meg, majd a tűzrendészetről és a jégki­termelésről alkotott szabályrendeletek elfogadása után a hirdetési jog bér­beadásáról úgy határoznak, hogy a beadott szerződés alapján széleskörű pályázatot hirdetnek. Elhatározzák a vásári szabályren­delet elrendelt módosítását és a köz­gyűlés utasítja a tanácsot, hogy az állatvásároknál a vásártéren 3 kaput nyisson és igy a torlódásokat meg­szüntessék. Ennél a kérdésnél hosszú heves vita indult meg. Báró Apor Vilmos és dr. Pallmann Péter rámu­tattak arra, hogy a vasárnap az Isten törvényei szerint a megszentelés napja és az embereknek nincs ahoz joguk, hogy ezt a napot rendelteté­sétől megfosszák és ezen a napokon vásárokat tartsanak. Kempf József a gazdaközönség felfogását ismerteti, melynek minden tekintetben megfe­lelő a vásároknak vasárnapi tartása. Kiss László dr. és többek felszóla­lása után végül is 42 szóval 31 elle­nében a gazdák álláspontja győzött és a vásárokat továbbra is va­sárnap tartják. Hosszabb vitát provokált a vigalmi adó bevezetése ügyében alkotott szabályrendeletter­­vezet tárgyalása. Góg András a ter­vezetben visszafejlődést lát, most az amellett, hogy a legártatlanabb egy­szerű szórakozást is megadóztatja, az állattenyésztést is érzékenyen sújtja, miután a lóversenyek is sú­lyos vigalmi adó alá esnek. A ja­vaslatot elvetni kéri. Fejes Bertalan a hazárdírozók megadóztatását sür­geti. Lindenberger János felszólalása hangos kacajt vált ki a jelenlevőkből. Lindenberger János, mint az agglegények ellensége nemzetvédelmi szempontokra gon­dolva (de csak gondolva) azt indít­ványozza, hogy keményen adóztassanak meg minden olyan férfit, aki 28 éves életkoráig nem nősül meg. (Hangos derültség az egész te­remben. — Tán eladó keresztlányod van ? — kiáltják feléje.) Dr. Csete József: Ez nem tartozik a tárgyhoz! Tessék a tárgyhoz szólni . . . Lindenberger: Igazam van azért és az úgy jó is volna (leül). ’Balogh Endre a kártyázást kívánja meg­adóztatni, a többit azonaban nem, de alig jut szóhoz, miről az egész terem szinte kórusban kiáltja: Le­venni a napirendről — levenni! . . . És úgy is történik. Kráhm László nyugdíjazása ügyé­ben ismét elutasító határozatot hoz­nak és a törvényhatóság döntését megfelebbezik a közigazgatási bíró­sághoz. A rendőrpalota ügye. A póttárgysorozat első pontjaként a rendőrség elhelyezésére szolgáló épület lapunk legutóbbi számában részletesen ismertetett ügye volt. A jelenleg elfoglalva tartott iskolaépü­letet egy milliárd értékűre becsülték és 750 millióért javasolja átengedni a belügyminisztériumnak az állandó választmány, vagy pedig a Népkert sarkán a Schriffert-ház mellett haj­landó 400 négyszögöles portát 500 kocsi homokot és 500 fuvart adni hozzájárulás címén 526 millió ko­rona értékben. Dr. Cs. Varga Antal indítványára pontos árral nem kö­tötték meg a polgármester kezét, akit az adás-vétel lebonyolításával bíztak meg. Németi József gimnáziumi igaz­gató csodálkozásának ad kifejezést, hogy a miniszter jogosnak mondja a város tulajdonát képező épület el­foglalását és ez ügyben felvilágosítást kér. Dr. Csete József polgármester ki­jelenti, hogy a Békésmegyei Hírlap­ban megjelent cikk adta meg az el­határozó lépést ebben az ügyben mely egy képviselő kijelentése nyo­mán „kultur­botrány" nak nevezte a mostani állapotot és ezért igazoló jelentésre hívta fel a miniszter. Most az ügy biztató, jó úton halad és hiszi is, hogy a tárgyalások ered­ményre vezetnek. Az ügy lebonyo­lítására a közgyűlés a polgármester­nek felhatalmazást ad. A közgyűlés a gazda, a mérnök, a közigazgatási fogalmazó és a szál­lásmesterek képviselőtestületi tagsá­gát megadja, majd a város házigaz­dálkodásának felülvizsgálására kikül­dött bizottság jelentését olvassa fel Heilinger Károly főjegyző. A jelentés szerint a házigazdálkodás csak a folyó évvel lett kiszélesítve és így teljesen tiszta kép még nem alkot­ható, azonban a részleteredmények szép sikerrel biztatnak. Lindenberger János: Hány tehene van a gazdaságnak? Heilinger Károly: — 10. Lindenberger: Csak azért kérde­zem, hogy hová lesz akkor a tej, mert hát mi azért vagyunk itt, hogy mindent megtudjunk. .. Felkiáltások: Elszopják a borjuk ! Dr. Csete polgármester: A tejet mindennap a tejszövetkezetbe szál­lítják be és erről a tejkönyv tanús­kodik, mely a képviselő úrnak be­tekintésre rendelkezésére áll. Kiss András és társainak a sitkai földek haszonbérének részbeni elen­gedését kérő beadványát a közgyű­lés elutasítja. A Horthy-akció zár­számadásának bemutatása és elfo­gadása után került sorra vitéz Ördög Konrád lemondási ügye. Dr. Oláh Imre tanácsnok bejelenti, hogy vitéz Ördög Konrád folyó hó 18-án állásáról lemondott és súlyo­san megrongált idegeinek reperálása céljából zárt intézetbe vonult. Fele­sége azt kéri, hogy fizetése 3 hóna­pon át az ő kezeihez kiutaltassék segély­képpen. A vihar előtt jellegzetes nyomasztó csend ült a közgyűlési termen a ja­vaslat előterjesztésekor. Dr. Kiss László a szerencsétlen asszony két­ségbeejtő helyzetét tolmácsolja és emberiességből 6 havi fizetést kéri kiutalni segély címén. G. Kneifel József: (Izgatottan.) Nem adunk semmit. Mert aki bűnt követett el, annak bűnhődnie kell. Máshol van az olyannak a helye. Kímélésről beszélni sem kell. Báró Apor Vilmos: Az állásom­­ sem engedi feltételezni rólam, hogy­­ én talán kéjelegni tudnék a kegyet­lenségben, mégis azért szólalok fel, hogy végre tiszta képet láthas­sunk ebben az ügyben, mert a város tele van gyanúsítások­kal. Felszólítja a polgármestert, hogy adjon ez ügyben a közgyűlésnek részletes felvilágosítást. Steigerwald István hasonló szel­lemben szólalt fel és kijelenti, hogy azért, mert a polgármester jó ember senkinek sem szabad vétkezni. A közgyűlés feszült figyelme kö­zött adja meg a választ dr. Csete József polgármester, aki kijelenti, hogy miután fegyelmi ügyekről van szó, az nem tartozik a közgyűlés elé, de mivel egyenesen felszólítot­ták, nem akar takarni vagy elhall­gatni semmmit. Krizsán Béla városi főszám­vevő törvénytelen dolgot követett el és ezért felfüg­gesztettem. Mint városi tisztviselő províziót fogadott el több ízben ezt pedig a törvény kifejezetten tiltja. Ügyében jelentést tettem az alispánnak is. A másik kérdés vitéz Ördög Konrád városit tanácsnok ügye, aki a város részéről egy bizonyos ügynök elintézésével volt megbízva, azonban azzal későn számolt be. A városnak kára megtérült. Az ese­tet bejelentette az alispánnak. Ördög tanácsnok megrongált idegeivel ideg­gyógyintézetbe vonult, ahol most is kezelés alatt áll. Legjobban szeret­tem volna — mondotta — ezt az ügyet nem ide hozni, de ha felszó­lítottak rá megteszem, mert itt a városházán csak törvényes és sza­bályos dolgot lehet cselekedni mig én itt vagyok. (Éljenzés.) Hosszabb vita indult meg ezután a lemondás elfogadása körül, végül is azt elfogadták dr. Cs. Varga Antal indítványára azzal, hogy feleségének 3 havi fizetését segély címén utal­ják ki. Több kisebb tárgy lótárgyalása után a gyürkehelyieknek 3 millió építési segélyt adtak s a közgyűlés délután 2 órakor véget ért. 1927 novemberében szabadulnak fel a lakások. A kormány újabb rendelete. A lakásügyek átmeneti szabályo­zása tárgyában a kormány újabb rendeletet adott ki, amely kimondja, hogy a városokban a lakások bér­beadását és átruházását korlátozó kivételes sza­bályok ez évi szep­tember hó­t én hatályukat vesztik és ezzel a nappal a lakásügyi ha­tóságok működése megszűnik. A bérmegállapításra vonatkozóan a rendelet úgy intézkedik, hogy a lakások bérét meghatározott alap­bér után kell kiszámítani, az ese­dékes bér alapjául pedig az alap­bérnek bérnegyedenként fokozato­san emelkedő és százalékszerűen meghatározott hányada szolgál. Ne­vezetesen : 1926. évi novemberi és 1927. évi februári bérnegyedre 55 százaléka, 1927. májusi bérnegyedre 60, augusztusi 65 és az 1927. no­vemberi bérnegyedre az alapbér 70 százaléka fizetendő. Az albérletbe adott lakások bérét ez év augusztus 1-étől kezdve a felek közös meg­egyezéssel szabadon állapít­hatják meg. Ami a befizetés idejét illeti, ki­mondja a rendelet, hogy az ese­dékes bért rendszerint a bérnegyed ötödik napjáig bezáróan kell fi­zetni, de a bérlő más megállapo­dás hiányában havonta is fizethet. A közüzemi költségek megtérítése címén olyan városokban, ahol sem vízvezeték, sem csatornázás nincs — tehát itt Gyulán is — az alapbér 3 százalékának megfelelő és arany­korona értékben számítandó összeg­gel kötelesek megfizetni. A tulajdonos a bérletet 1927 november 1-től kezdve 1928. május 1-re szabadon fel­mondhatja. E felmondási idő alatt a bérlő az 1927 novemberi negyedre meg­állapított bért fizeti. 1928 május 1-től a lakásfelmondás a magán­jog szabályai szerint történik,

Next