Békésmegyei Hirlap, 1926. október-december (6. évfolyam, 79-105. szám)
1926-10-03 / 79. szám
Gyuía, 1926 október 3. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Báró Wenckheim Béla ucca 9. sz. Telefon sz. 134. óra 1500 korona. VasárnapVI. évfolyam, 79. szám. Békésmegyei Hírlap POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL Kiadja a „Kultúra“ Lapkiadó R.-T. Gyulán. Előfizetési ára negyed évre 35,000 K. Egyes szám ára: csütörtökön 1200 korona, vasárnap 1500 korona. * Heilinger Károly Meggyőződhettek olvasóink arról, hogy mi nem szoktunk személyi kultuszt űzni, s a lapok hasábjain nem egyéni, hanem egyetemes városi és nemzeti érdekeket szoktunk védelmünkbe venni. Amidőn most mégis egy városi főtisztviselő nevét tettük vezércikkünk élére, nem tértünk el régi álláspontunktól, mert Heilinger Károly 25 éves közhivatalnoki működéséről megemlékezve, tulajdonképen csak azokra a közérdekű eseményekre kívánunk visszapillantani, amelyeknek irányításában neki is jelentős része volt. Heilinger Károly most töltötte be városi közszolgálatának huszonötödik esztendejét. Ennek a 25 évnek nagy része csendben, mondhatni a hivatali szoba falai között telt el, mert Heilinger Károly azok közé a köztisztviselők közé tartozik, akik nem teszik le hat órakor a kalapácsot, hanem magasabb ambíciótól fűtve lankadatlan szorgalommal, fáradtságot nem ismerve dolgoznak, mert nekik a dolog nem teher, hanem gyönyörűség. A forradalom után következett el az az idő, mikor tudásának és képességének tágabb és magasabb tér nyílt, s mint a város képviselőtestületének egyhangú bizalmából megválasztott adóügyi tanácsnok, hat hónap alatt hat év mulasztásait hozta rendbe. Sokkal áldatlanabb és szomorúbb korszaka városunk történetének az a szerencsére aránylag rövid idő, mely heves politikai és társadalmi küzdelem zajától hangos, s melynek Heilinger is középpontjába került. A város képviselőtestületének döntésébe sehogysem akarnak egyesek beletörődni, s különféle méltatlan gyanúsításokkal, rágalmakkal illetik azokat, akik a még teljesen békebeli összetételű és erősen konzervatív képviselőtestületnek a bizalmából vezető állásokba kerültek. Nincs rajta mit takargatni, hogy erről a bizonyos oldalról sok méltatlan lekicsinylés és gyűlölet fogadta Heilinger Károlyt is. Ámde a gyűlölködők és fölényeskedők azt tapasztalták, hogy Heilinger Károlyt mindez egy cseppet sem befolyásolja, nyílegyenesen halad előre az ő helyesnek, jónak és becsületesnek tudott útján, lankadatlan buzgalommal dolgozva városa fellendítésén. Valóban rövid néhány év alatt is egész sereg figyelemre méltó alkotás fűződik nevéhez. Mindenekelőtt rendbe hozta a csőd szélére jutott város pénzügyeit. Gondoljuk meg, hogy mikor átvette az adóügyeket, már kölcsönt sem akartak a bankok adni a városnak, hozzálátott a lerongyolódott városi épületek helyreállításához, ahol kellett, újaknak építtetéséhez. Rendbehozatta a Göndöcs-kertet a benne levő pavillonnal, majd rendezteti a bűzös és mocsaras köröspartokat. Általában a lázas alkotni vágyás jellemzi, hosszú évtizedek mulasztásait akarja minél hamarabb helyre hozni. Ennek a komoly, becsületes munkásságnak az elismerése az a társasvacsora is, melyen Heilinger Károly barátai és tisztelői oly impozánsan nagy számban vettek részt. Négy esztendő alatt nagyot fordult a világ szekere, négy év alatt igen sok embernek megváltozott a véleménye, melyet könnyelműen alkotott. Jóleső örömmel állapítjuk meg, hogy ma a város közönsége szinte osztatlan elismeréssel honorálja Heilinger Károlynak, a város főjegyzőjének működését. Október 14-én lesz a megyegyűlés. A közigazgatási bizottság csütörtökön ülésezik. Lapunk legutóbbi számában megírtuk, hogy a vármegye alispánja dr. Kovacsics Dezső főispánnak olyan előterjesztést tett, hogy a vármegye októberi rendes közgyűlését okt. 14-én délelőtt 9 órai kezdettel tartsa meg. Az előterjesztéshez a vármegye főispánja hozzájárult és ilyen értelemben a most készülő tárgysorozattal együtt a holnapi napon adatnak postára a meghívók. Itt említjük meg, hogy a vármegye közigazgatási bizottsága az eredeti tervektől eltérőleg nem a hó második hétfőjén, hanem a főispán más irányú fontos elfoglaltsága miatt e hó 7-én, csütörtökön tartja meg rendes havi ülését, melyre az alispáni jelentés már készül és azt lapunk legközelebbi számában hozzuk. A költségvetésről és a kislakásépítésről tárgyalt a minisztertanács. A kormány tagjai gr. Bethlen István miniszterelnök elnökletével pénteken délután minisztertanácsot tartottak. A minisztertanácson Bod János pénzügyminiszter ismertette azokat az alapterveket, amelyek a pénzügyi kormányt az 1927-28 évi költségvetés felállításában vezetni fogják. Foglalkozott a minisztertanács a kislakás építési akcióval és az erre vonatkozó újabb tervezettel is, melyet beható tárgyalás után a felmerült óhajok figyelembe vétele mellett bizonyos módosításokkal el is fogadtak. Elegődött a hadirokkanta végkielégítése. Eddig 34 gyulai hadirokkant kapott végkielégítést. A népjóléti minisztérium a hadiözvegyek végkielégítése után úgylátszik rátért a hadirokkantak végkielégítésére is. Legalább azt bizonyítja az a 213 nevet tartalmazó lista, amely tegnap érkezett le a vármegyéhez. A listán az alábbi 34 gyulai név szerepel. Zárjelben a lakhely (utca, tanyarész) szerepel, a számok pedig a végkielégítés összegét jelzik ezer koronákban. Nagy Péter (Farkashalom) 448, Perjes Lajos (Sánc) 864, Nagy András (Kulcs) 432, Nyéki József (Farkashalom) 432, Rostás István (Farkashalom) 864, Borbély János (Damjanich) 1080, Fülöp János (Temesvári) 864, Biró György (Csabai) 864, Borbély Mihály (Fecske) 1080, Borbély János (Eperjes) 864, Budai István (Aranyág) 864, Biró Péter (Erdélyi Sándor) 432, Vida Pál (Csatorna) 432, Tamás Péter (Pozsonyi) 432, Takács Ferenc (Szarka) 648, Takács Sándor (Dobai) 648, Kocsis István (Epreskert) 432, Gy. Szabó Mihály (Ernyő) 648, Silberstein Sándor (Toronyi) 864, Nadabán János (Kertész) 864, Máró Gyula (Hajnal) 864, Leiszt Mátyás (Hosszú) 648, Kiss András (Ecsedi) 648, Hódos Tógyer (Tinódi) 432, Harguly György (Fehértó) 648, Kertész Ferenc (Ökörjárás) 648, Grünwald Ferenc (Dobozi) 432, Galbács András (Ajtós) 432, Gála Rudolf (Kossuth tér) 648, Szabó János (Vég) 648, Horváth János (Bicere) 864, Kaisch János (Palló) 648, Kiss István (Galamb) 648 és Szilágyi Gyula Hajnal-utcai lakos 648 ezer korona. A végkielégítés az 1926. évi január 1-én élvezett járulék harminchatszorosában van megállapítva és annak kiutalása iránt illetékes helyen már intézkedtek is. A megyében a legnagyobb végkielégítési összeget Tomanyicka József békésszentandrási rokkant 1,944 000 koronás összeggel kapta. Össi vetőmag kölcsön az árvízkárosultaknak A földmivelésügyi miniszter arról értesítette a vármegyét, hogy a vésztői és a gyula-gyulavári árvízkárosultak részére 800 millió koronás kölcsönt bocsátott rendelkezésre, őszi vetőmag beszerzésére. Az összeget az igénylők között annak megérkezése után a vármegyei gazdasági felügyelőség fogja szétosztani és ez ügyben most folynak az előkészítő tárgyalások. A kölcsön kiutalásának híre az érdekeltek között nagy megnyugvást keltett. Bethlen István hivatalában. Az eredeti tervtől eltérően Bethlen miniszterelnök csak csütörtökön vette át hivatala vezetését. Elsőnek Mayer János földmivelésügyi miniszter jelentéseit hallgatta meg, azután a Ház elnökével tanácskozott. Budapest új polgármestere Sipőcz Jenő lett. Mint ismeretes a nagy izgalmak között lefolyt szerdai polgármesterválasztás nem hozott végleges döntést, mert Sipőcz és Bárczi egyenlő szavazatot kapott, s pótválasztást kellett elrendelni. A pótválasztás pénteken délután ment végbe, s amint előre látható volt, a Ripka párthívei Sipőczhöz csatlakoztak, úgy hogy Sipőczöt 30 szavazattöbbséggel a Bárczi 136 szavazatával szemben 166 szavazattal az ország fővárosának polgármesterévé választották. Hódit a rádió. Legújabb statisztikai kimutatás szerint ez év június végéig 48.958 engedélyezett rádió van Magyarországon. Ha számba vesszük, hogy január elsején még csak 16.927 rádió volt, megállapíthatjuk, hogy a rádió rohamosan terjed.