Békésmegyei Hirlap, 1927. július-szeptember (7. évfolyam, 53-78. szám)
1927-07-03 / 53. szám
Gyula, 1927 július 3 óra 12 filer, Vasárnap VII. évfolyam, 53. szám BÉKÉSMEGYEI HÍRLAP POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8 Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL Báró Wenckheim Béla utca 9. sz. 10 Telefonsz. 134. i Kiadja a „Kultúra“ Lapkiadó R.-T. Gyulán. 1 vasárnap 6 oldalas 12 fillér, 8 oldalas 16 fillér Előfizetési ára negyed évre 3 Pengő. Egyes szám ára: csütörtökön 10 fillér, Egy újságíró síkra szált a magyar igazságért, s ennek az újságírónak a szava ágyúdörgés erejével hasított bele abba a hazugságba, amely a Trianonban készített békeparancsok folytán egész Európára ráfeküdt. Csodálatos jelenség az, hogy egy újságcikk nyomán olyan nagy kavarodás támadjon, mely vihart keltsen a legkülönbözőbb nemzetek parlamentjeiben és sajtójában. Igaz, hogy az illető újságíró mellékesen angol lord, s egy igen nagy súlyú angol lap kiadótulajdonosa, akinek a nevét érdemes és illő megtanulnunk: Rothermere. Kis ellenségeink eleinte agyon akarták hallgatni, de nem bírták idegekkel, hiszen az egész világ sajtója foglalkozott ezzel a cikkel. Angol, olasz, németlapok, s természetesen a magyar sajtó megértő helyesléssel fogadta a nagy jelentőségű cikket, melynek nyomán nagy lendülettel haladt előre annak a tudata, hogy a trianoni szerződés sokáig érvényben nem maradhat. Erre hördült fel a francia és az úgynevezett kisantant sajtó. Persze fenyegetőznek. Szerintük a trianoni béke szent és sérthetetlen, melyet soha megváltoztatni nem lehet. Ne is merjünk ilyesmiről álmodni, mert különben rettenetes megtorlás vár reánk. Annyira felocsúdtunk már a forradalom és megszállás szörnyűségeiből, hogy nem ijedünk meg mérges szomszédaink fenyegetéseitől, mégis jó emlékezetünkben tartani ezeket a kirohanásokat. Ők kölcsönös megértésről, békéről szónokolnak, de állandóan vitriolos üveget tartanak a kezükben, minden pillanatban készen arra, hogy szemünk közzé öntsék. Lehet-e így békéről, megértésről, nyugalomról beszélni ? Ilyen vak gyűlöletet látván körülöttünk, mi lehetne más kötelességünk, mint a legszorosabb belső összetartás. Legyenek bármily elvi ellentétek közöttünk, fájjon bármennyire is sok igazságtalanság és ferdeség, el kell ezeket az érzelmeket fojtanunk annyira, hogy ne tudjanak azokról a mi ellenségeink. Mert minden ilyen érzés egy oly kis rés, sőt talán szakadék a nemzet törzsén, s ellenségeink mohó sietséggel akarnának minden ilyen kis résbe, szakadékba éket verni, hogy azzal széjjel hasítsák, majd pozdorjává zúzzák a megfogyatkozva is egységes magyar nemzetet. Mikor azonban egyfelől a legnagyobb önmegtagadást kívánjuk az egyes polgároktól, ugyanakkor a kormánytól megköveteljük másfelől azt, hogy fáradhatatlan buzgósággal igyekezzék a közjólétet előmozdítani. Márpedig ebben a tekintetben még nagyon sok a tennivaló. Azok a szép ígéretek — közigazgatás egyszerűsítése, adóreform és adócsökkentés, munkásjóléti intézmények stb., amelyek oly harsányan hangzottak a választások idején, még mindig beváltatlanok. Ezek helyett látunk egy kísérletet a sajtó megrendszabályozására, amelynek tárgyalását ugyan egyelőre elhalasztották a közvélemény nyomása alatt, de amelynek réme az őszre ott fenyeget. A Rothermere lord cikke intő memento lehetne a tervezett sajtóreform híveinek. Vannak a sajtónak bűnei, amelyeket szigorú kézzel büntetni kell, de vannak erényei, van hivatása is, mely a nemzet sorsába, jövőjébe vág. Sőt vigyázzunk, hogy nagy buzgóságunkban olyasvalamit ne cselekedjünk, ami a sajtót magasztos, nagy hivatásában is megakadályozná. Mert a sajtó módot ad ugyan a zugfirkászoknak és becsületrablóknak is, de lehetőséget nyújt a Rothermereknek is arra, hogy általa szóljanak a korlátozhatatlan nagy nyilvánossághoz. Készül a megyegyűlés tárgysorozata. Eddig 50 tárgy van. Békés vármegye törvényhatósági bizottságát rendkívüli közgyűlésre hívta össze e hó 16-ára, szombatra dr. Kovacsics Dezső főispán. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozatát dr. Daimel Sándor alispán már elkészítette és az csütörtökön kerül postázásra. A tárgysorozat főbb pontjai között Szentetornya község határozata az Orosháza—nagyszénási vicinális útnak a törvényhatósági utak sorába való felvétele, a vármegyei pénzintézetek beadványa a pénzek gyümölcsöző elhelyezése ügyében, az orosházi ipartestület kérelme az ottani vásárokon a csongrádi iparosoknak adandó kedvezményes árusítási hely ügyében, a gyulai vágóhídi díjak csökkentése ellen hozott városi határozat Démusz Ferenc által történt felebbezése, Békés község 850 ezer pengős külföldi kölcsöne és az ellene beadott felebbezés, az orosházi vigalmi adó és szervezési szabályrendeletek módosítása, Békés község határozata egy motoros tüzifecskendő és egy utcai locsoló beszerzéséről, Ádász János orosházi irodafőtiszt szabadságolása, a pusztaföldvári csendőrség elhelyezésére szolgáló épület megvásárlásának ügyei szerepelnek. A nyár folyamán előreláthatólag már nem lesz rendkívüli közgyűlés és az ezután érkező ügyek mind az októberi rendes közgyűlés elé kerülnek, miután a munka és egyéb felajánlások még csak most kezdődtek meg, nem kívánunk útjába állni az áldozatkészség rohamszerű megindulásának. Értesülésünk szerint az iparosság székházának épitése a legközelebbi napok egyikén megkezdődik és azt olyan tempóban folytatják, hogy az az őszre készen várja az iparosságot. Az épitkezést Titz Reinhard az ácsmunkákat pedig Wiszt József vezeti. A költségek folyószámla kölcsönnel való biztosítása ügyében most folynak a tárgyalások. Az elöljárósági ülés másik tárgya a jegyzőkérdés rendezése volt. A kérdés megoldását ugyanis az ipartestület közgyűlése az elöljáróságra ruházta át és az elöljáróság kedden este tartott ülésében Sál József ipartestületi elnök vezetésével titkos szavazással Károly Józsefet, lapunk felelős szerkesztőjét abszolút szótöbbséggel az Ipartestület jegyzőjévé választotta meg. A jegyzői állásra mellette Erkel Béla és Juhász László 2 szavazatot kapott. Az új jegyző már el is foglalta hivatalát. Szerdán az építkezési bizottság ülése előtt a gyulai építőiparosok tartottak ülést, amelyen 16-an jelentek meg és mindegyikük egykét hétre ingyen kőművest vagy tanoncot ajánlott fel. Ilyen körülmények között az iparosok székházának megteremtése biztosítva van. az iparosság székházának megvalósítása küszöbén. Megindul a munka. — Az őszre teljesen be akarják fejezni. Az áldozatkészség példái. — Előljárósági ülés. — Az uj jegyző: Károly József. A gyulai Általános Ipartestület elöljárósága kedden este tartotta meglehetősen látogatott elöljárósági ülését, melynek első és legfontosabb tárgya a székház építése volt. A felszólalásokból megállapítható, hogy a gyulai iparosság példátlan lelkesedéssel fog hozzá ehez a nagy munkához és szinte a hangyák munkamegosztását viszi bele a munkába és minden egyes iparos erejéhez mérten igyekszik abból kivenni a részét. Módunkban volna részletes számokkal is szolgálni és megmutatni a megye iparosságának, hogy az „alvó város“ nagy múltú iparossága méltó önmagához és méltó őseihez. Hogy ezt ma még nem nem tesszük annak oka az, hogy József főherceg Szeghalmon Szeghalom község a világháborúban a haza védelmében hősi halált halt fiainak emlékét gyönyörű szoborművel örökítette meg, amelynek leleplezése ünnepélyes keretek között ma fog megtörténni. A leleplezésen megjelenik József főherceg is, akit dr. Kovacsics Dezső főispán és dr. Daimel Sándor alispán fogadnak. A leleplezési ünnepség után nagy bankett lesz, amelyen azonban a Fenség családi gyászára való tekintettel részt nem vehet. Biharvármegye új főispánja A kormány előterjesztésére a kormányzó Almásy Sándort Biharvármegye főispánságától felmentette, aki ezentúl csak Szolnokmegye főispánja lesz. Biharvármegye főispánjává ezzel egyidejűleg Feilitsch Berchtold bárót nevezte ki. A Gyulai kicsinyben is naponta reggel Tejszövetkezetben mm?^M1.j Cg 5 és 7 óra között