Békésmegyei Hírlap, 1938. november (1. évfolyam, 22-34. szám)

1938-11-01 / 22. szám

Békésmegyi Hírlap, Mismmamí zmíassfi SPORT Törekvés—GyAC 5:2 (1:1) Szerencsétlen csatát vívott a Gyac Békéscsabán. Igaz, hogy kevés reménnyel kísértük erre a találkozóra, de szerettünk volna­­ csalódni. A Gyac összeállítása a követ­kező volt: Gedó — Gyarmati II., Szabó I. — Gyarmati I., Drapos, Lindenberger, Szabó 11., Schmidt, Horváth II., Góg, Lehóczky. Nehéz talajon folyt le a küzde­lem, amely nem kis részében szerencsejáték is volt, amennyiben az első félidőbeli nagy játék alapján a Gyac komoly vezetésre tehetett volna szert, ha csak egy kicsit is hozzápártol a szerencse. De nem így történt. A mérkőzés elején Góg nagy­szerű lövéssel megszerzi csapa­tának a vezetést, a Törekvésnek azonban — dacára annak, hogy állandóan Gyac lefutások folynak — sikerül kiegyenlítenie súlyos kapushibából. Gedó Gáliknak a kapura tartó labdáját elnézi és begurul a hálóba. A második félidőben mindjárt a kezdet után szerzett gólokkal a Törekvés jön fel és biztosítja be győzelmét. A 4., 7. és 13-ik percben egymásután születnek meg a gólok, amelyekben nem kis része van a Gyac védelemnek, amely ezen a mérkőzésen igen rossz napot fogott ki. A Gyac-ot még a sorozatosan kapott gólok sem törték le, táma­dásba lendül, de sikere nincsen. Ellenben a Gyac-szurkolók újabb jogos bosszúságára Gyarmati II. hazaadott labdáját Gálik eléri és hálóba küldi. A szerencsétlenül kapott gólok után Schmidtnek sikerül szépí­teni, hatalmas bombája ér hálót, mely után már az eredmény nem változik. Szép, erős, mindvégig sima le­folyású mérkőzésen mindkét rész­ről mutatott jó játék után a sze­rencsésebb csapat győzött. A Gyac védelemben csúsztak ki hibák és talán a lelkesedés nagyobb volt a Törekvésnél, e körülmények és a hazai pálya előnye, valamint a második félidőben a Törekvés által gyors egymásutánban elért szerencsés gólok döntötték el a mérkőzés sorsát a Törekvés javára. | Nagy terem Hité­ | ____ || sere alkalmas | 12 csöves Zefir-Rillylm és egy darab szénnel is fűthető vaskályha eladó. Cím a „D­üre­r“­­ nyomdában^^^^J1 Gyermekkonyha nyugtázása. A róm. kat. elemi iskola Szent József gyermekkonyhája hálásan köszöni az alábbi nemes adomá­nyokat : Alföldi Cukorgyár, Sarkad 25, Békés megyei Takarékpénztári Egyesület 15, dr. Schriffert Ferenc 5 pengő, Schneider Mátyás építő­mester 100 kg búza. FIZESSEN ELŐ A BÉKÉS MEGYEI HÍRLAPRA. Oreziszászb­ontás Tótkomlóson A cseh rágalmak hathatós cá­folata volt az a felemelő, haza­fias ünnepség, melynek kereté-­­ben Tótkomlós hazafias, túlnyo­r­mórészt szlovák lakossága vasár­nap délelőtt felszentelte ország­zászlóját. A zászlóavatáson meg­jelent és felszólalt nagy hatást keltve dr. Lányi Márton, a kép­viselőház alelnöke, a kerület­­országgyűlési képviselője, továbbá­ az országos ereklyés országzászló nagybizottság képviseletében dr.­ Jaromitzky Jenő, azonkívül Bakos József járási főszolgabíró és Asz­talos Sándor, a község bírája. Megható látvány volt a szlovák népviseletbe öltözött leányok, legények csoportja, valamint az ugyancsak szlovák népviseletbe megjelent idősebb lakosság nagy­tömege, amint a magyar hazához való hűségükről bizonyságot tet­tek és amint felcsendült ajkaikon a Himnusz. Pénz x&éll&'tíz swcer elleti fel lakását ^villamy vil­ák«| Sz a* f m e 1 y i It ■vtllam-ysaEjeffelövel. A berendezés a:« éin&m­saiámláva! ecjyfit'! is hónap alatt nálunk­­ra villes.ra;ytelepe» itöri esar,i tuet!. ,1 VII2 e. mra oas» tjS 15. T. üizem v­eze­t­ős étcj­e. Kevesebb bort, de több egyéb szeszt ittak Gyulán ez év első háromnegyed részében, mint tavaly ugyanebben az időben A gyulai fogyasztási adóhivatal adatai szerint a gyulai torkokon letöltöttek 478.754 liter borocskát, az idén csak 469.327 litert. 1937 első háromnegyedében 20.476 liter szesz fogyott el, az idén 26.124 liter. 3893 liter likőr volt a ta­valyi, míg 4549 liter az idei fo­gyasztás. A gyulaiak — hiába — inkább borisszák, aminek aligha­nem az az oka, hogy a bor olcsóbb, mint az árpalé. Tavaly ugyanis 37.135 liter sört fogyasztottunk, az idén már jóval több: 53.547 litert. Ez talán azt jelenti, hogy javultak az kereseti viszonyok, több sörre tellett, pedig a sör nem lett olcsóbb és a nyár nem volt tartósan meleg. Mindezekből tavaly 102.493,38 pengő fogyasztási adó folyt be Gyulán, az idén 107.577 pengő. A kevesebb borhoz több szóda fogyott: tavaly szikvíz után 3184’23 pengő adó folyt be, az idén 4107’43 pengő. Ásványvíz után a múlt évben 526­23 pengőt fizettek be a gyulai adópénztárba, az idén 512­61 pengőt. Gyulaváros lakosaira fejenként, átlag több, mint 18 liter bor jutott az idei első 9 hónap alatt, még a csecsemőt is számítva. Termé­szetes, hogy a tényleg ivók fej­kvótája jóval nagyobb, mert hiszen aki csak két decit iszik naponta, az 73 litert fogyaszt egy év alatt, tehát háromnegyed év alatt 55 litert. Pedig sok ember bizony többet is lenyel. Akinek kedve és ráérő ideje van, kiszámíthatja az egyéb tütüféleségek hánya­dát is. I DI IJ R E. Üt M Y O M DA I Telefon : iso! Gyula, Corvina u. 4. Készít: modern, ízléses nyomtatványokat Felvesz: előfizetéseket és hirdetéseket a Békés megyei Hírlap részére Kedvezményes szilvaoltvány-akció A Gyümölcstermelők Egyesü­lete faiskolájában folyó hó 31-től, hétfőtől kezdve kedvezményes áron (30 fill.) kapható nagyszemű­ besztercei és olasz kék szilva oltvány. A faiskola az Epreskert­ben az egyházi földek mellett van. Kint a helyszínen is lehet vá­sárolni, de csak az egyesület igazolt tagjainak. Nem tag nem vásárolhat. Az 1938. évi tagdíj nyugta felmutatandó. I Kötőgyár melletti, Megyeház­a I 7. számú emeletes bérházi nov.17-én árverésre került Bővebbet az Első Gyulavárosi Takarék­­­pénztárnál. 1928" MŰVEM­LEK 1 Brexesturén Passautól Paud­ap­estig dr. Pásztory Tibor tanügyi s. fog. (Folytatás.) Mindennek dacára micsoda he­lyiismeretekkel, sok-sok éves tapasztalattal kell bírniük a hajó­­kormányosoknak, hogy éjszaka valami zátonynak vagy kőgátnak neki ne vezessék a hajót, mikor még nappal is kell ügyelnünk, hogy el ne tévedjünk a labirin­tusban! Idegen hajó nem is jön erre anélkül, hogy kormányosa mellé ne adnának egy kipróbált öreg „tengeri medvét“, aki jól ismeri itt a víz minden zegét­­zugát. A természetbarát és a vadász­ember számára igazi paradicsom ez a vidék. A partokat mindenütt sürű­ erdők borítják, melyekben az apróvad, fogoly, fácán és nyúl nagy tömegben található. Lejön­nek csapatostól a Dunához és kortyolgatják a hű­sítő cseppeket. A duvadak közül a borz, róka egyáltalán nem ritkaság, a nagy­vadakat pedig az őz képviseli. Busa fejüket ki-kidugják a parti füzesből és nagy szemekkel bá­mulnak a tovasikl­ó csónak után. De a vizimadarak is óriási csa­patokban lepik el a nádasokat, zátonyokat: sirályok vijjognak, kacsák hápognak s szürke gémek bámészkodnak mozdulatlanul a sekély viz fenekére. A bölömbika is hallatja valahol böfögő, mély hangját s a kárókatonák fekete seregei lomha nekirugaszkdással lendülnek a levegőbe, ha köze­lükbe érünk. Gönyübe érkezve megtudjuk, hogy a Duna a nagy esőzés kö­vetkeztében erősen árad és reg­gelig egy méterrel fog emelkedni. Valóban, augusztus 25-én szem­mel is láthatóan magasabb vízben indulunk tovább, hogy Esztergo­mig 73 kilométeres utat tegyünk meg. Zuhog az eső. Alig meg­száradt evezősruháink az első órákban teljesen átáznak. A vihar­kabát felmondja a szolgálatot s mint a páncél, ránkmerevedik, alig bírunk evezni benne. Tetőtől talpig priznicben ülünk. Csak meg­­ússzuk nátha és rheuma nélkül! A tájék egyhangú és unalmas, a Duna igen széles, a partokat is alig látjuk a sűrű esőben, folyása teljesen meglassult, erősen kell dolgozni. Ez már akarat és ide­gek kérdése, hogy hat és fél órán keresztül, cseppnyi kis ülésünkre görnyedve, mint a gépek, robo­tolva, kibírjuk Esztergomig! Fár­sultan hagyjuk el Komáromot, Klapka György híres városát. A Szent András templom két karcsú tornya szomorúan ásit bele az ólomszinű semmibe. Az ószőnyi római erőd maradványainál meg­állunk: itt állott hajdan a hires Brigecio. De nem erre vagyunk kiváncsiak, ki kell rakodnunk a csónakból s kifordítanunk, annyi már az esővíz benne! Baloldalon még a Kisalföld, jobbra már a Gerecse hegység lábainál huzunk. Dunaalmásnál járunk, Csokonai Lillájának kútja az emlő esőben a költő halhatatlanságáról elmél­kedik a Dunaparton. Neszmély, Süttó, Piszke, Lábatlan, Nyerges­­újfalu, Tát ólomlábakon marad­nak el mellettünk. (Vége következik.) Nyomatott a „Párer“ Nyomda és Lapkiadóvállalat nyomdájában Gyulán, Corv­in-utca 4. Cégtulajdonos: Nagy P. István

Next