Békésvármegye, 1901 (1. évfolyam, 1-36. szám)
1901-05-04 / 2. szám
Gyula, 1901. május 4-én meg lelkét az ihlet és kegyelettel szemlélte azt a helyet, a hol egykoron a magyar nemzetnek örök büszkesége, a festők királya élt. A beszéd végeztével lehullott a lepel s látható lett az emléktábla. A közönség lelkes éljenzésbe tört ki, mely perczekig tartott. Az orgonavirággal körül díszített emléktáblán a következő sorok olvashatók : E HÁZBAN TÖLTÖTTE (1855-1858.) ASZTALOS INAS ÉVEIT A FESTŐ MŰVÉSZETNEK LEGNAGYOBB MAGYAR MESTERE .11 11 X KÁLY MIHÁLY A KINEK DICSŐ EMLÉKEZETÉRE HÁLÁS KEGYELETTEL ÁLLTTÁ E SZERÉNY EMLÉKTÁBLÁT BÉKÉSCSABA KÖZÖNSÉGE. MDCCCCI. A községi elöljáróság nevében Zsíros András bíró jelentette ki, hogy az emléktáblát átveszi s ígéri, hogy hazafias kötelességének fogja ismerni mindenkor, hogy az kellően gondoztassék. Ezután dr. Váradi Antal művészi ihlettel szavalta el alkalmi ódáját, melynek szövege a következő : Emlékezés Láttátok-e, mikor sötét, zivataros éjjel, Ijesztő homályát hajnal veri széjjel ? Itt, e házban történt, minden magyar lássa, Egy dicső pályának hajnalhasadása. Mikor napkeleten virradatkor indul, Az első fénysugár kelet kapuin túl, S diadalmas pírral végig fut az égen, Madárdalt ébresztve ködös messzeségen ügy virradt a lelke Munkácsy Mihálynak, A magyar festőnek, a művész királynak, Itt, ebben a házban, melynek szent küszöbén, Vigaszt, lelkesedést merit gazdag, szegény . . . Mert a művész-ihlet Isten adománya, Keveseknek jut, bár annyin, kívánja. De a lángelmével összefér a munka, Szép hazánk üdvére, áldásul magunkra. Munkácsy az ihlet Isten áldott fia, Tudta, hogy e kincset nem eltékozlatia, De hona javára adták az égiek, S szót fogadott szivvel-lélekkel néktek. Munkás lett, iparos, dolgozott napestig, És a kik élete szép futását festik, Följegyzék e munkát nagy dicsőségére, Mert a hü munkának dicsőség a bére. Sohasem restelte, mindig büszke volt rá, És e büszkeséget belénk is átolta, Hogy ő munkás vala s a munka nemesit, Megédesíti a dicsőség perczeit, S babérral körítve fényes nagy világban, Ragyogó dicsőség fényáradatában, Örömmel szoritott a munkással kezet, Tudta, hogy a munka dicsőségre vezet. Ez a kicsi fészek a honnan kirepült, S mikor a magasból vissza-vissza került, úgy tekintett reá, mint egy szent bölcsőre, E ház volt ifjúi reményének őre. Minekünk meg templom, áldjuk e falakat, Melyek közt nagy jövő szép sejtelme fakadt, Mivel a munkában s a hivő lelkekben, Mint örök templomban jelen van az Isten . . . Mert Isten vezette Munkácsyt e helyre, Beöck István házában atyai kebelre, Aki tanulásra munkára vezérli, S áldott jó nejében, anyát adott néki! Élő hittel látjuk, mit tett az Ur keze, Kifejlett a sasszárny, mely benne rejtető. Fölszólít a felhőkig, de fenn a magasban, Vérünkre ismertünk mindenkor a sasban .. . BÉKÉS VÁRMEGYE. Mienk volt, az maradt, őrizzük emlékét, Márványnyal jelöljük az ifjú sas fészkét. De örök emlékét szivünkbe foglalva, Szerettük őt élve, — magasztaljuk halva . . . Ragyogó példakép, munka dicsősége, Munkácsy . . . lebegjen örök áldás, béke Neveden s e házon, emlékén a nagynak, A világhódító asztalos inasnak . . . A remek költeményt a közönség kitörő éljenzéssel fogadta, s szűnni nem akaró tapsaival igyekezett leróni háláját az illusztris szerző iránt. A programm utolsó pontja a gymnasium énekkaráé volt. A „Szózat“-ot énekelte el az ifjúság, mire a közönség a vendégek éltetésével szétoszlott. Este a szinházban folytatódott az ünnepség sikerült díszelőadással. 5 Egyházmegyei közgyűlés. A békési evang. egyházmegye Kondoroson április 24-én tartotta rendkívüli közgyűlését, melynek főtárgya volt az orosházi üresedésbe jött lelkészi hivány módosításának kérdése. Előző napon lelkészi értekezlet volt, melyen az »egyházmegyei elnökség egyházlátogatásáról« alkotott szabályrendelet javaslatot ismertette Keviczky László lelkész s elfogadásra ajánlotta. A lelkészi értekezlet alapos megvitatás után hozzájárult. Ez azon szabályrendelet, mely tavaly elkeserítő vitákra szolgáltatott alkalmat számos egyházmegyében s mely bár lényegében megmaradt, mégis egyes pontjában szelídült. Rédey Károly lelkész a prédikácziók nyomtatvány utján szükséges terjesztéséről értekezett ; a kérdés tanulmányozására az értekezlet bizottságot küld ki. Ezen lelkészi értekezlet végeztével közgyűlési előértekezlet volt a községháza tanácstermében, hol végleges megállapodás történt a másnapi tárgysorozatot illetőleg. A közgyűlés napján isteni tisztelet volt, melyen a helybeli lelkész mondott alkalmi könyörgést. A közgyűlést Haviár Dániel egyházmegyei felügyelő nyitotta meg tartalmas szép beszédben, megemlékezve az egyházmegye kiváló lelkészének, Harsányi Sándornak elhunytéról, kinek érdemei jegyzőkönyvileg méltattatnak. Az orosházi hivány kérdését Gajdács Pál egyházmegyei jegyző ismertette, mint előadó, alapos, lelkiismeretes munkálatban kimutatva, hogy hivány csonkításról van szó, mikor a régi lelkészi fizetés helyett 5000 korona javadalmazást stipulál az egyház, javasolja, hogy a munkálat visszaadassék az egyháznak újabb megvitatásra. A kifejlődött vita magas szárnyalású, szép és tanulságos volt, melyen részt vettek Tabak István orosházi kiküldött, Bulla Sándor orosházi felügyelő, Haviár Lajos, dr. Krcsmárik János, dr. Nagy Elemér, dr. Haviár Gyula, Veres József és Haviár Dani s a vita eredménye azon határozat, hogy Orosháza vegye újabb megfontolás alá az ügyet s a hiányokat pótolja s különösen e káplántartás kérdését formulázza másként. A tótkomlósi tanítói hiványok módosítása kérdésében előadó Keviczky László egyházmegyei jegyző javasolja, hogy a tárgyban a komlósi közgyűlés határozzon, mert az illetékes az egyházközség szabályrendelete értelmében és nem az egyháztanács. A közgyűlés hozzájárul A szarvasi isteni tiszteleti nyelvi kérdésben a szarvasi egyházközség azt határozta, hogy az uj templomban felváltva tartassák az isteni tisztelet, magyar és tót nyelven, úgy mint eddig, az ó-templomban azonban tót nyelvű legyen akkor is, mikor az újban ugyanolyan, mert az uj templom kicsi a tót nyelvű hívek befogadására, a magyar nyelvű isteni tisztelet azután következnék. A közgyűlés a béke érdekében hozzájárul s felkéri Veres esperest, hogy az egyházmegye felebbezését, mely e tárgyban beadatott, vegye vissza, a ki ezt megígérte. Ezzel a sok háborúságot okozott ügy békeséges elintézést nyert. Hosszabb vita volt még a szarvasi lelkészek és tanítók segélyegyletét illető új alapszabály körül Kiadatik az egyházmegye szabályrendeleti bizottságának. Jövő közgyűlés Szarvasra lett kitűzve; hitelesítők kiküldése után a közgyűlés véget ért. * * * Következett a csárdában rendezett közebéd, melyen számos szép felköszöntő hangzott el. Elsőnek dr. Haviár Gyula kondorosi felügyelő üdvözölte Kondoros vendégeit, Veres József esperes éltette a vendéglátó egyházközséget, Keviczky az elnökséget, Haviár Dani az egyházközségeket és ezek képviselőit, Benka Gyula a fejlődő Kondorost érdekes történeti visszapillantásban, Máror József a szarvasi főiskola érdemdús igazgatóját, Benkát, Haviár Lajos az itt megjelent más felekezetbelieket, Suhajda Antal kondorosi jegyző az egyházi ügyekért lelkesedni tudó férfiakat, dr. Krcsmárik János a lelkészi kart, Okály Adolf a felügyelőket s ezek közt dr. Haviár Gyulát, Becskereki István a tanítókat, Benka Gyula az egyházmegye jegyzőit, Keviczky az egyházmegye lelkészeinek egyik uj tagját — élteté, mire Scholtz Gyula szarvasi lelkész válaszolt, ajánlva magát kartársai jóindulatába s éltetve a jó ügy munkásait. Az ebéd végeztével a jegyzőkönyv hitelesíttetett s a közgyűlés így teljes befejezést nyert. K. L l .11>0 X SÁ <10 K. Előfizetési felhívás. A kiadóhivatal az előfizetésre felhívást hirdet. A lap előfizetési ára házhoz szállítva, vagy vidéken postán elküldve egész évre 8 korona, fél évre 4 korona, negyedévre 2 korona, egyes számára 20 fillér. Az előfizetőket kérjük arra, hogy a júliusi negyedig tehát május és június hóra terjedő előfizetés fejében mivel ez csak csonka negyedév csak 1 korona 00 fillért szíveskedjenek beküldeni. Gyulán, 1901. április 26. Tisztelettel: a kiadóhivatal. — Rendkívüli közgyűlés. Kedden délelőtt 9 órakor Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott Gyula város képviselőtestülete, melyre igen sokan jöttek el, mivel a tárgysorozatba fel volt véve a gyulai színművészet pártoló egylet ismeretes kérelme is. A gazdasági és pénzügyi szakosztály állásfoglalása után, mellyel a villamvilágítás bevezetési és fogyasztási költségeinek Gyula városa által