Békésvármegye, 1901 (1. évfolyam, 1-36. szám)

1901-05-04 / 2. szám

Gyula, 1901. május 4-én meg lelkét az ihlet és kegyelettel szemlélte azt a helyet, a hol egykoron a magyar nemzetnek örök büszkesége, a festők kirá­lya élt. A beszéd végeztével lehullott a lepel s látható lett az emléktábla. A közönség lel­kes éljenzésbe tört ki, mely perczekig tar­tott. Az orgonavirággal körül díszített em­léktáblán a következő sorok olvashatók : E HÁZBAN TÖLTÖTTE (1855-1858.) ASZTALOS INAS ÉVEI­T A FESTŐ MŰVÉSZETNEK LEGNAGYOBB MAGYAR MESTERE .11 11 X KÁ­­­­L­Y M­I­H­Á­L­Y A KINEK DICSŐ EMLÉKEZETÉRE HÁLÁS KEGYELETTEL ÁLLTTÁ E SZERÉNY EMLÉKTÁBLÁT B­É­K­É­S­C­SABA K­Ö­Z­Ö­N­S­É­G­E. MDCCCCI. A községi elöljáróság nevében Zsíros András bíró jelentette ki, hogy az emlék­táblát átveszi s ígéri, hogy hazafias köteles­ségének fogja ismerni mindenkor, hogy az kellően gondoztassék. Ezután dr. Váradi Antal művészi ihlet­tel szavalta el alkalmi ódáját, melynek szö­vege a következő : Emlékezés Láttátok-e, mikor sötét, zivataros éjjel, Ijesztő homályát hajnal veri széjjel ? Itt, e házban történt, minden magyar lássa, Egy dicső pályának hajnalhasadása. Mikor napkeleten virradatkor indul, Az első fénysugár kelet kapuin­ túl, S diadalmas pírral végig fut az égen, Madárdalt ébresztve ködös messzeségen ügy virradt a­ lelke Munkácsy Mihálynak, A magyar festőnek, a művész királynak, Itt, ebben a házban, melynek szent küszöbén, Vigaszt, lelkesedést merit gazdag, szegény . . . Mert a művész-ihlet Isten adománya, Keveseknek jut, bár annyin, kívánja. De a lángelmével összefér a munka, Szép hazánk üdvére, áldásul magunkra. Munkácsy az ihlet Isten áldott fia, Tudta, hogy e kincset nem eltékozlatia, De hona javára adták az égiek, S szót fogadott szivvel-lélekkel néktek. Munkás lett, iparos, dolgozott napestig, És a kik élete szép futását festik, Följegyzék e munkát nagy dicsőségére, Mert a hü munkának dicsőség a bére. Sohasem restelte, mindig büszke volt rá, És e büszkeséget belénk is átolta, Hogy ő munkás vala s a munka nemesit, Megédesíti a dicsőség perczeit, S babérral körítve fényes nagy világban, Ragyogó dicsőség fényáradatában, Örömmel szoritott a munkással kezet, Tudta, hogy a munka dicsőségre vezet. Ez a kicsi fészek a honnan kirepült, S mikor a magasból vissza-vissza került, úgy tekintett reá, mint egy szent bölcsőre, E ház volt ifjúi reményének őre. Minekünk meg templom, áldjuk e falakat, Melyek közt nagy jövő szép sejtelme fakadt, Mivel a munkában s a hivő lelkekben, Mint örök templomban jelen van az Isten . . . Mert Isten vezette Munkácsyt e helyre, Beöck István házában atyai kebelre, Aki tanulásra munkára vezérli, S áldott jó nejében, anyát adott néki! Élő hittel látjuk, mit tett az Ur keze, Kifejlett a sasszárny, mely benne rejtető. Fölszólít a felhőkig, de fenn a magasban, Vérünkre ismertünk mindenkor a sasban .. . BÉKÉS VÁRMEGYE. Mienk volt, az maradt, őrizzük emlékét, Márványnyal jelöljük az ifjú sas fészkét. De örök emlékét szivünkbe foglalva, Szerettük őt élve, — magasztaljuk halva . . . Ragyogó példakép, munka dicsősége, Munkácsy . . . lebegjen örök áldás, béke Neveden s e házon, emlékén a nagynak, A világhódító asztalos inasnak . . . A remek költeményt a közönség kitörő éljenzéssel fogadta, s szűnni nem akaró tap­saival igyekezett leróni háláját az illusztris szerző iránt. A programm utolsó pontja a gymnasium énekkaráé volt. A „Szózat“-ot énekelte el az ifjúság, mire a közönség a vendégek él­tetésével szétoszlott. Este a szinházban foly­tatódott az ünnepség sikerült díszelőadással. 5 Egyházmegyei közgyűlés. A békési evang. egyházmegye Kondoro­son április 24-én tartotta rendkívüli köz­gyűlését, melynek főtárgya volt az orosházi üresedésbe jött lelkészi hivány módosításá­nak kérdése. Előző napon lelkészi értekezlet volt, melyen az »egyházmegyei elnökség egyház­látogatásáról« alkotott szabályrendelet javas­latot ismertette Keviczky László lelkész s elfogadásra ajánlotta. A lelkészi értekezlet alapos megvitatás után hozzá­járult. Ez azon szabályrendelet, mely tavaly elkeserítő vitákra szolgáltatott alkalmat számos egy­házmegyében s mely bár lényegében meg­maradt, mégis egyes pontjában szelídült. Rédey Károly lelkész a prédikácziók nyom­tatvány utján szükséges terjesztéséről érte­kezett ; a kérdés tanulmányozására az érte­kezlet bizottságot küld ki. Ezen lelkészi értekezlet végeztével köz­gyűlési előértekezlet volt a községháza tanácstermében, hol végleges megállapodás történt a másnapi tárgysorozatot illetőleg. A közgyűlés napján isteni tisztelet volt, melyen a helybeli lelkész mondott alkalmi könyörgést. A közgyűlést Haviár Dániel egyházme­gyei felügyelő nyitotta meg tartalmas szép beszédben, megemlékezve az egyházmegye kiváló lelkészének, Harsányi Sándornak el­hunytéról, kinek érdemei jegyzőkönyvileg méltattatnak. Az orosházi hivány kérdését Gajdács Pál egyházmegyei jegyző ismertette, mint előadó, alapos, lelkiismeretes munkálatban kimutatva, hogy hivány csonkításról van szó, mikor a régi lelkészi fizetés helyett 5000 korona javadalmazást stipulál az egy­ház, javasolja, hogy a munkálat vissza­­adassék az egyháznak újabb megvitatásra. A kifejlődött vita magas szárnyalású, szép és tanulságos vol­t, melyen részt vet­tek Tabak István orosházi kiküldött, Bulla Sándor orosházi felügyelő, Haviár Lajos, dr. Krcsmárik János, dr. Nagy Elemér, dr. Haviár Gyula, Veres József és Haviár Dani s a vita eredménye azon határozat, hogy Orosháza vegye újabb megfontolás alá az ügyet s a hiányokat pótolja s különösen e káplántartás kérdését formulázza másként. A tótkomlósi tanítói hiványok módosí­tása kérdésében előadó Keviczky László egyházmegyei jegyző javasolja, hogy a tárgyban a komlósi közgyűlés határozzon, mert az illetékes az egyházközség szabály­rendelete értelmében és nem az egyház­tanács. A közgyűlés hozzájárul A szarvasi isteni tiszteleti nyelvi kérdés­ben a szarvasi egyházközség azt határozta, hogy az uj templomban felváltva tartassák az isteni tisztelet, magyar és tót nyelven, úgy mint eddig, az ó-templomban azonban tót nyelvű legyen akkor is, mikor az újban ugyan­olyan, mert az uj templom kicsi a tót nyelvű hívek befogadására, a magyar nyelvű isteni tisztelet azután következnék. A közgyűlés a béke érdekében hozzájárul s felkéri Veres esperest, hogy az egyház­megye felebbezését, mely e tárgyban be­adatott, vegye vissza, a ki ezt megígérte. Ezzel a sok háborúságot okozott ügy béke­­séges elintézést nyert. Hosszabb vita volt még a szarvasi lel­készek és tanítók segélyegyletét illető új alapszabály körül Kiadatik az egyház­megye szabályrendeleti bizottságának. Jövő közgyűlés Szarvasra lett kitűzve; hitelesítők kiküldése után a közgyűlés vé­get ért. * * * Következett a csárdában rendezett köz­­ebéd, melyen számos szép felköszöntő hang­zott el. Elsőnek dr. Haviár Gyula kondorosi felügyelő üdvözölte Kondoros vendégeit, Veres József esperes éltette a vendéglátó egyházközséget, Keviczky az elnökséget, Haviár Dani az egyházközségeket és ezek képviselőit, Benka Gyula a fejlődő Kondo­rost érdekes történeti visszapillantásban, Máror József a szarvasi főiskola érdemdús igazgatóját, Benkát,­­ Haviár Lajos az itt megjelent más felekezetbelieket, Suhajda Antal kondorosi jegyző az egyházi ügyekért lelkesedni tudó férfiakat, dr. Krcsmárik János a lelkészi kart, Okály Adolf a fel­ügyelőket s ezek közt dr. Haviár Gyulát, Becskereki István a tanítókat, Benka Gyula az egyházmegye jegyzőit, Keviczky az egy­házmegye lelkészeinek egyik uj tagját — élteté, mire Scholtz Gyula szarvasi lelkész válaszolt, ajánlva magát kartársai jóindula­tába s éltetve a jó ügy munkásait. Az ebéd végeztével a jegyzőkönyv hite­lesíttetett s a közgyűlés így teljes befeje­zést nyert. K. L­ l .1­1>­0 X S­Á <1­0 K. Előfizetési felhívás. A kiadóhivatal az előfizetésre felhí­vást hirdet. A lap előfizetési ára házhoz szállítva, vagy vidéken postán elküldve egész évre 8 korona, fél évre 4 korona, negyedévre 2 korona, egyes szám­ára 20 fillér. Az előfizetőket kérjük arra, hogy a júliusi negyedig tehát május és június hóra terjedő előfizetés fejében mivel ez csak csonka negyed­év csak 1 korona 00 fillért szíveskedjenek beküldeni. Gyulán, 1901. április 26. Tisztelettel: a kiadóhivatal. — Rendkívüli közgyűlés. Kedden dél­előtt 9 órakor Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott Gyula város képviselőtestülete, melyre igen sokan jöttek el, mivel a tárgysorozatba fel volt véve a gyulai színművészet pártoló egy­let ismeretes kérelme is. A gazdasági és pénzügyi szakosztály állásfoglalása után, mel­lyel a villamvilágítás bevezetési és fo­gyasztási költségeinek Gyula városa által

Next