Földmunkás, 1937 (1. évfolyam, 1-2. szám)

1937-11-15 / 1. szám

SZABADSÁG Földművesek ! Földmunkások! olvassátok a FÖLDMIVELŐ Iskolaügy Rajnaújfalun című könyvet Rafajnaújfalu községben ezidősze­­rint 150 iskolaköteles gyermek nél­külözi az iskolai tanítást. 150 magyar nemzetiségű iskolaköteles gyermek kénytelen otthon ülni akkor, amikor az iskola padjaiban sajátíthatná el a tudás legelemibb szükségleteit. A jövő generációt sújtja ez az érthe­tetlen állapot. Teszi tönkre a jövő nemzedéket azzal, hogy még elma­radottabb, még lenézettebb legyen a Rafajnaújfalu jövő nemzedéke a mai korban élő lakossággal szemben. Ki, vagy mi ennek az oka ? Hogy történhetik ez meg egy demokratikus államban, hogy a régi korokat is megszégyenítő állapot állandósuljon azzal, hogy iskolaköteles gyermekek az iskolát legyenek kénytelenek nél­külözni? Ezekre a kérdésekre felelünk. Ennek a fő oka a rafajnaújfalui ref. egyház vezetősége és vele együtt Rafajnaujfalu tehetetlen községi elöl­járósága. Rafajnaujfaluban egyházi iskola volt csupán. 1935-ben egy cseh iskola létesült a faluban, bár a lakosság színtiszta magyar. A cseh iskolát a­ lakosság körében élő felekezeten kí­vüliek kívánták felállítani azért, mert a ref. egyház vezetősége, élén Szilá­gyi Endre lelkésszel kitiltották az iskolából a felekezethez nem tartozó szülök iskolaköteles gyermekeit. Ezek a szülök ennek következtében kér­ték a cseh tannyelvű iskola felállí­ і tását. Ennek a cseh iskolának ezidő-­­ szerint 38 tanulója van és már a і második tanerőt kapják a közeljö­­­vőben. Ez a kísérlet nagyszerűen bevált­­ a csehesítés szempontjából — gon­­­­dolja az érdemes egyház vezetője.­ Miért ne legyen az egész község is-­­kolaköteles gyermekei arra kénysze-­­ rítve, hogy kivétel nélkül cseh tan­­nyelvű iskolában járjon? Ezért to­vább folytatja az egyház vezetősége megkezdett elcsehesítő magatartá­sát. Egyenesen megtagadja az érde­mes presbitérium, hogy átadja fele­kezeti iskoláját az államnak, vagy a községnek. S mert a felekezeti iskola csak kivételes esetben kaphat állami tanerőt, ezért áll üresen az iskola, ezért nem járhat 150 iskolaköteles­ gyermek iskolában. A szülők kétségbe vannak esve gyermekeik elmaradottságán. Azon töprengenek, ne adják-e gyermekei­ket jó magyar létükre szintén cseh tannyelvű iskolában. Hiszen erre épen a legmagyarabb ref. egyház hivatalos vezetősége kényszeríti. En­nél súlyosabb bűne gyermekeivel szemben szülőnek el sem képzelhető. Ki volna tehát más oka az elcse­­hesítésnek, mint az az intézmény, az a párt, mely véres szájjal ordítozik a csehesítés ellen. Tudni kell, hogy csaknem valamennyi ref. lelkész a magyar nemzeti és magyar kér. szoc. párt oszlopa. Ebből a tényből vilá­gos, hogy épen ennek a pártnak a szelleme az, mely elkeseredésre kény­szerítik az itt lakó magyarságot. De tűri ezt az állapotot az egyházi fen­­hatóság­­is. Állítólagos jogainak a biztosítása érdekében áldozza fel az ittlakó magyar nép magyar nyelvi kul­túráját, s egész jövőjét. Ezt tudni kell nemcsak Rarajnaúj­falu lakosságának, de tudni kell az egész magyar közvéleménynek. El kell venni valamennyi felekezeti is­kolát azon egyházaktól, amelyek nem teljesítik a tanításra vonatkozó törvényes előírásokat, melyek a ra­fajnaújfalui esethez hasonlóan a jö­vő generációt teszik tönkre. BALLA JÓZSEF, szenátor. Meddig tart a gyűléstilalom ? A teplici henleri provokáció után a kormány két irányú intézkedésre határozta el magát a rend és nyu­galom érdekében. Visszavonta a köz­ségi választások kiírását és betiltotta a nyilvános politikai gyűléseket. Vár­juk azonban, hogyan fognak eljárni a teplici rendbontókkal, illetve ho­gyan fog végződni a hivatalos vizs­gálat, amelyről a belügyminiszter a múlt héten kijelentette hogy még fo­lyamatban van. A kormány két rendelkezését a lakosság többsége helyeselte, azon­ban senki sem tagadhatja, hogy a gyűléstilalom nem szabad, hogy hosz­­szabb ideig tartson, mivel a henleriék provokációjának következményei az összlakosságot sújtják, amennyiben a gyülekezési szabadság hosszabb ideig lesz korlátozva. Sőt nemcsak ez. A gyűlések betiltásával lehetet­lenné van téve a német aktivista pártok működése, amelyek épen a kritikus időkben rendezték gyűlései­ket, figyelmeztetve a német lakos­ságot Henlein ártalmas és felelőtlen politikájára. A gyűléstilalom a német aktivista pártokat súlyosan érinti működésük­en, de maga az állam is kárát vallja, mivel azok épen az állam érdekében fejtenek ki éles és elkeseredett har­cot a hazaáruló irredenta ellen. A henleinpárt tulajdonképen szívesen fogadja a gyűléstilalmat, mivel »ül­dözéssel« agitálhat, másrészt azért, mivel a nyilvános kritikát is lehetet­lené teszi. Ez az állapot tehát nem tarthat sokáig s már itt az ideje, hogy visz­­sza­vonassák. Az államhatalom egye­dül gondoskodhat az irredentizmus elnyomásáról, anélkül, hogy az össz­lakosság szabad mozgása, illetve gyü­lekezési szabadsága ezzel sújtva vol­na. Megvárjuk, mily eredménnyel zá­rulnak le a teplici események nyo­mozásai, de addig is energikusan kö­veteljük, hogy a nyilvános gyűlések tilalma gyorsan, még e hónapban vis­szavonassék. Nagybirtokosok játéka a munkássággal A nagybirtokosok munkásellenes viselkedéseiről többször megemlé­keztünk lapunk hasábjain. Ez alka­lommal egy égbekiáltó példát köz­lünk le, amely a morvaországi föld­munkásság és a nagybirtokosok kö­zött játszódik le. Szakszervezetünk bérmozgalmat vezet a morvaországi földmunkás­­ság érdekében. A brünni országos hivatal meghívta a tárgyalásokra a Mor­vaországi Nagybirtokosok Szövetsé­gének képviselőit, amelyek azonban viszautasították a meghívást. Ez az elutasítás arculcsapása a mun­kásságnak, de az országos hivatal­nak is, miért is a brünni országos hivatal kénytelen volt »nyomós« eszközökkel tudtára adni a nagybir­tokosok szövetségének, hogy egy hivatalos idézés nem játékból lesz kikézbesítve és hogy a törvényt res­pektálni kell. Az új tárgyalásokat ezért október 18-ára hívták egybe. A komédia azonban —■ ha­ más formában is megismétlődött A tár­gyalásokra eljött ugyan a nagybir­tokosok szövetségének két kikül­dött, azonban nem hoztak magukkal meghatalmazást. Ki is jelentették, hogy nincs jogukban tárgyalni. A nagybirtokosok nemtelen játéka minden demokratikusan gondolkodó embert felháborít. Három héttel az­előtt tett nékik kikézbesítve a kol­lektiv szerződés tervezete s a szakszervezetnek bizonyítékai van-­­­na­k kezei között, hogy azóta tár-­­gyalva lett ez ügyben a nagybírto­­­kosok gyűlésén. A hivatallal és a munkássággal azonban nem hajlan­dók tárgyalni. A munkásság képviselői kijelentették a munkaadóknak, hogy amennyiben nem hajlandók tárgyalásokba bo­­csájtkozni, a munkásság szükség esetén megteszi a legvégső lépése­ket is. A országos hivatal képviselője ismét figyelmeztette az urakat kötel­­­leségükre és az új tárgyalásokat­­ november 12-re hívta egybe, amely­­í­nek eredményéről eddig nem futott be­jelentés. Addig is a munkásság megindítja tárgyalásait az egyes földbirtokosokkal, tekintet nélkül a földesurak szövetségére. Kíméletlenül ki kell pellengérez­­nünk az urak komédiázását, mivel ha az eset most Morvaországban történt meg, holnap Szlovenszkón és holnapután Kárpátalján játszódhat le. Ha az urak a demokrácia vívmá­nyait élvezik, akkor kény­szerít­enünk kell őket arra, hogy tartsák be a demokrácia által hozott törvényeket is. Hogy pedig az eset a mi vidékün­kön ne ismétlődhessék, annak elő­feltétele, hogy szükség esetén a nagyúri társaság a földmunkásság erős és jól kiépített szervezetével­ találja magát szemközt. A földmunkásság kollektív szerződésért 1938-ban Rövid idő múlva bevégződnek a mezei munkálatok és lejárnak a kol­lektív szerződések. Megkezdődnek az 1938-évre vonatkozó tárgyalások. A keletszlovenszkói és kárpátaljai földmunkásságnak igen szomorú ta­pasztalatai vannak az irányban, ho­gyan tartják be a földesurak a kol­lektív szerződéseket. Sok munkaadó egyáltalán nem hajlandó szerződést kötni, mivel nem ismerik el a szak­­szervezeteket. A munkafeltételek rendezése, a bérviszonyok szabályo­zása stb. az­­urak felfogása szerint ma is csak őrájuk és a béresre tar­tozik s abban nem hagynak mást beleszólni. Az elmúlt év tapasztalatai talán most más belátásra késztetik őket. Az erdő és földmunkások számsze­rű apadása felnyitotta a munkásság szemeit, akik ma már ott fogadnak el munkát, ahol magasabb béreket fizetnek. Ezáltal gyakran előfordult, hogy egy-egy szűkmarkú nagybirto­kos munkás nélkül maradt. Ezek a körülmények ma jelentős szerepet fognak játszani a tárgyalások alkal­mával. Október 18-án végződtek a tör­ténelmi országok földmunkásságára vonatkozó tárgyalások s hosszas vi­­tázás után a bérek 10 százalékkal emelve lettek. Szlovenszkó és Kár­pátalja most kerül sorra. A viszo­nyokat itt is javítani kell. Egyforma árakat a terményért és egyforma árakat a földmunkáért minden or­szágrészben. Az adószól és a kisszőllőtermelők Az adótörvények szerint minden kistermelőnek joga van 2 hl. adó­mentes borra, amelyet a maga és családja részére hagy meg. Kárpát­alján néhány ezer olyan földműves van, akik saját földjük hijján a más szől­­lőjén dolgoznak s a termésből része­sednek. Ez egy régi, évszázados szo­kás. Az utóbbi hónapokban azonban az Ungvár járási községek — mint pl. Korláthelmec és vidéke — el let­tek árasztva az adóhivatal utólagos adókivetéseivel, amelyben 140 koro­nát követelnek a bor hektoliterjéért a kistermelőktől. A hivatalok minden szöllőnél csak BÁLLA JÓZSEF: FÖLDMŰVELŐ A kárpátaljai könyvpiac egy gaz­dag művel gyarapodott, Bálla József szenátor: Földművelő — című köny­vével. A szerző évtizedes tapaszta­latai alapján írta meg művét és ala­pos boncolás tárgyává tette a föld­műveléssel foglalkozó összes ágaza­tokat. A földművelő, földmunkás, kis­gazda, szöllőmunkás, dohánykertész minden az anyafölddel dolgozó em­ber megtalálja benne életét, bajait, keserveit, problémáit és magyará­zatát a kiútra. Népies nyelven van minden meg­írva, hogy a népnek készült köny­vet minden földműves és napszámos megérthesse. A szerző kiinduló­pont­ja a dialektikus materializmus. Egy­szerű nyelvezetben, könnyen érthető példákkal magyarázza a földdel dol­gozó ember osztályhelyzetét s szem­be állítja velük a vagyonos osztályt, a földesurak seregét, amely a ter­melőeszközök és a tőkés társadalmi felülépítmények fölött rendelkezvén, gazdasági és szociális ellentétek ez­reit termeli ki a két osztály között. E feszítő ellentétek kényszerítik a földművességet a fejlődésre, ami az osztály öntudat kialakulása, szakmai szervezkedés, szövetkezetek alakítá­sa, önképzés, gazdasági önvédelem stb. alakjában kell, hogy bekövet­kezzék. Részletesen ismerteti a Föld­­művesszövetség célját és jövőjét mint a földműves osztály hathatós fegyverét az elnyomással szemben, jobb és magasabb színvonalú életért Minden földműves és munkás el kell hogy olvassa a könyvet, amely fel­világosit tanít és útbaigazítást ad a dolgozó földművesség elé tornyosult­ problémákkal szemben. Az ízléses kivitelben készült, szá­mos ábrával és diagrammal ellátót könyv Beregszászban jelent meg és megrendelhető a szerzőnél, Bereg­szász-Oroszlán udvar. i. r. З egy esetben ismerik el az adómentes 2 hektoliter jogosságát. Ott, ahol több család dolgozik egy közös szöl­­lön, ami épen testvérek között for­dul elő gyakran, következetesen kö­vetelik a boradót. Ugyanily módon járnak el a feleseknél, akik a meg­dolgozott szöllött kölcsönkért bor­préssel dolgozzák fel. A felesbe és negyedbe dolgozó proletároknak iga­zán nincs módjukban az 500 koronás borprést megvenni és ezért a módo­sabb termelőktől kérik azokat köl­csön. A hivatalok ez esetben nem isme­rik el az adómentességet, mivel a szöllő nem az eredeti borházban, ha­nem más lakáson lett kisajtolva. Az adóhivatalok eljárása súlyosan érin­ti a kisföldművesőket és általános el­keseredést szül. Okvetlenül szüksé­ges, hogy az illetékes tényezők vizs­gálják meg ezt a kérdést és korri­gálják eddigi álláspontjukat. SLOVÁK ÁLTALÁNOS HITELBANK RT ПОШЛ: MUVACEVO ELŐNYÖSEB­­BEN BONYOLÍT BANKÁRI ÜGYLETEKET г›С cQ ‚75 О '‚ZZP2 0 uj(X cu tű e-2 b-1 )_J­UMN UJ SAFES • TELEFON: 2, 302.

Next