Kárpátalja, 1934 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1934-10-29 / 1. szám

2. oldaL KÁRPÁTALJA Ortutay Jenő Beregszász város főbírája nyilatkozik Beregszászról Hivatalában felkerestük a napokban Ortutay Jenő elöljárót, hogy felvilágosításokat kérjünk tőle a Beregszászt érintő és érdeklő dolgok felől. Délelőtt tíz óra van. Az elöljáró szobája tele van szegény, fázós, az élettől meghajszolt, elgyötört munkásemberekkel. Szorongó áhítattal lesik az ajtót: mikor kerülhet rájuk a sor ? Alig várják, hogy a jó bírójuknak előadhassák panaszaikat, kéréseiket. Ezen az ajtón mindenki bebocsájtást nyer és a kijövők arcán meglátszik, hogy a bíró igazságot tett, kéré­süket jól intézte el. Végre mi is bejutunk. Beregszász elöljárója a legnagyobb készséggel áll rendelkezésünkre, mi kér­dezünk és ő felel. Mi igaz abból, hogy főtisztelendő úr el­elköltözik Beregszászból? Ámbár állandóan előtérben lebeg, hogy egyház­­megyei fölöttes hatóságom áthelyez, azonban ez egyelőre még nem aktuális és hiszem, hogy még sokáig fogom szerény munkásságommal Beregszászt szolgálni tudni. Városfejlesztés szempontjából mik a ter­­vei az elöljáróságnak, mi lesz a csatorná­­zással, vízvezetékkel ? Talán nincs nagyobb szívügyem, mint az, hogy Beregszász csatornázást és vízvezetéket kapjon. Ezt a kérdést állandóan felszínen tartjuk, gondolkoz­zunk, keressük a lehetőségeket, melyekkel ezeket a nagy horderejű dolgokat meg lehetne valósítani. És talán nincs nagyon messze az idő, mikor a tervből tény lesz, mert az állam az ilyen munkához több, mint 75 százalékkal anyagilag is hozzájárul. Igaz-e az főbíró úr, hogy az 1935. évi költségvetést előkészítő* bizottság a csator­­ná­s és vízvezeték előmunkálataira — a felügyeleti hatóság által óhajtott — 50.000 Kg-t törölte a költségvetésből ? Ez a bölcs határozat nem igen segíti előre a meg­valósulást, hanem még hátráltatja is azt. Nem értjük a pénzügyi bizottság és a tanács intencióit és különö­sen nem értjük a munkáspártok hozzájárulását e határozathoz, mert hiszen ebből a pénzből is mun­kaalkalom lett volna. Igaz, tényleg törölték ezt a tételt a költségve­tésből, hogy miért történt ez , én sem értem. Remé­lem azonban, hogy a képviselőtestület más álláspontra fog helyezkedni és engedélyezni fogja az előmunká­latokat. Mikor lesz már felállítva a szegényház ? Mikor elöljárónak megválasztottak, már akkor azonnal programomba vettem egy szegényház fel­állítását. Azóta is mindig kitartóan dolgozom ebben az ügyben és hiszem, hogy még az én főbíróságom­ alatt meg fogjuk tudni nyitni a szegények házának kapuit. A kérdés megoldását erősen hátráltatja a kórház építés. U. i. mikor a kórház céljaira átengedtük a város tulajdonát képező területeket, kikötöttük, hogy a kórház helyet ad a szegényház épületének is. A kórház építése nehezen halad előre és így ez hátrál­tatja a szegényház létesítését. Szó van arról is, hogy ideiglenesen a régi vá­góhíd épületét használnánk fel erre a célra. Az épít­kezéshez pedig a társadalmat is segítségül hívjuk, a téglagyárak már fel is kínálták ingyen a szükséges mennyiségű téglát. Mi lesz az idén a népkonyhával ? Mint minden évben, az idén is felállítjuk a városi népkonyhát, ennek kiadásai máris biztosítva vannak, de sajnos csak a beregszászi illetőségűek és a munkaképtelenek részére. U. e. a törvény köte­lez bennünket arra, hogy a népkonyhán csakis be­­regszászi illetőségűeknek adjunk enni, a munkanél­­külieket az előirányzott pénzből nem szabad élel­meznünk. Ezek részére a szükséges kiadásokat köz­­atlakozásból szeretnénk előteremteni, mert hiszen enni mindenkinek kell! Hogyan áll a dolog a villanyáram-díjak leszállítása körül? A város állandóan sürgeti a kérdés megoldását. Sajnos a P.R.E. nem nagyon siet a leszállítással. A minisztériumból legközelebb a bizottság fog le­érkezni és vizsgálat tárgyává teszi az áramdíjakat. Mikor fogják egyszer már közmegelége­­désre megoldani a városi boltbérlők ügyét? Az 1935. évi költségvetésbe 30 százalékkal kevesebb összeggel lettek a bolti bérlők felvéve. A képviselő testülethez tartozik, hogy ezt a 30 száza­­lékot igazságosan elossza a bérlők között. Mikor lesz beaszfaltozva a »Grand«*szálló és az úgynevezett »tyúkpiac« előtti tér ? Az ügyet állandóan sürgetem. Az Országos Hivatal okt. 19-én terjesztette fel a minisztériumhoz a város azon kérését, hogy ezek a városrészek ne kis kockakövekkel, hanem aszfalttal legyenek burkol­va. Reméljük, hogy a minisztérium teljesíteni fogja kívánságunkat és néhány hónapon belül hozzá­kezd­­hetünk a munkálatokhoz. Milyen stádiumban van a Vérke szabá­­lyozása ? A munka halad, a város mindenben igyekszik segíteni kő és földhordással a gyors befejezést. Egész télen dolgoztatni fogunk és ha valami külö­nösebb akadály közbe nem jön, 1935 tavaszán ezzel is készen leszünk. Beszélgetésünk közben bejön PODOLCSÁK fő­jegyző és mikor meghallja, hogy interjúról van szó, ott marad és ő is szívesen ad felvilágosítást, úgy, hogy következő kérdéseinkre most már ketten felelnek : a város elöljárója és főjegyzője. Van-e remény arra, hogy 1935 tavaszán végre nekünk is legyen parkunk ? A város legsürgősebben megoldandó feladatai közzé tartozik az is, hogy a lakosok számára egy sétateret létesítsünk. A költségvetésbe fel із vettünk ennek megvalósítására 25,0Ф0 koronát és úgy gon­­doljuk, hogy ha egyelőre kicsiben is, de megcsi­náljuk a parkot, még­pedig a szabályozott Vérkepart mentén.­­ Dolgozik-e a város abban, az irányban, hogy a magyar nyelvű iskoláknak megfe­lelő számú helyiségek á­ljanak renelkezésre és ne legyenek kénytelenek a gyerekek összezsúfoltani a délelőtt — délutáni ta­­nítás miatt elégtelenül szellőztetett tanter­mekben órák hosszat ülni ? Égetően fontos lenne az iskola­helyiségek meg­oldása, mert a város látja és tudja, hogy a magyar­­nyelvű iskoláknak kevés tantermük van s emiatt az iskolák több, iskola céljaira nem alkalmas helyen, van­nak elhelyezve. Igyekszünk törvényes keretek között a felettes hatóságokat meggyőzni arról, hogy a cseh és ruszin tagozatoknak új épületeket szükséges emelni. Ha ez megtörténik, a magyarnyelvű iskoláknak megfelelő és elegendő számú helyiségük lesz. A törvény világosan rendelkezik, hogy a kissebbségi iskolákról az állam­nak kell gondoskodnia. Hogyan működik házikezdésben a vásárvám ? Dacára a határzárnak, a gyenge gazdasági élet­nek és legújabban a terménymonopóliumnak, (mely úgyszólván megszüntette a termény­piacot) amióta a vásárvám házi kezelésben van, a lehető legszebb eredményeket tudjuk felmutatni. A vásárvám kezelése teljes rendben működik, az ellenőrző munkákkal sok embernek adunk kenyeret , ámbár kiadásaink vannak, hasonlíthatatlanul jobb eredményünk van, mint mi­kor a vám bérletbe volt kiadva. Éppen most állítottuk össze a számadásokat, amelyek világosan megmu­tatják, hogy 1933 okt. 10-től 1934 okt. 10-ig, tehát egy év alatt, 261.314 korona bruttó bevételünk volt, míg kiadásaink csak 86.500 koronát emésztettek föl. Tehát a tiszta bevétel 174.814 korona. Ezzel szem­ben a legutóbbi bérlő, Hrabec József, csak 17.600 korona évi bért fizetett. Mi lesz a régi Oroszlán-épülettel ? Sajnos, a mai gazdasági viszonyok mellett nem­ igen gondolhatunk új épület emelésére. A régit igyek­szünk hasznosítani, az alsó helyiségekre nov. Bére árverést tűztünk ki, míg az emeleti helyiségeket a Munkásakadémia bérli. Ha csak egy kicsit megjavul a gazdasági helyzet és a hitelélet, azonnal megra­gadjuk az első adandó alkalmat az építkezéshez. Van-e sok munkanélküli Beregszászon? Nyilvántartásban kevés, de ténylegesen rengeteg munkanélküli van. Nem tudjuk megérteni miért hú­zódoznak ezek az önhibájukon kívül bajba jutott em­berek a hatósági munkaközvetítőnél való jelentke­zéstől. Például jelenleg alig van tíz munkanélküli nyilvántartva s igy megtörtént az ,a csoda, hogy Beregszász talán az egyetlen a Republikában, ahol hivatalos kimutatás szerint, nincs munkanélküli ! Ez a furcsa, ferde helyzet nagyon árt a városnak, mert ha kérünk valamit, azonnal szemünkbe vágják­, „hiszen a maguk városában nincs is munkanélküli“ A munkáspártoknak kellene odahatni, hogy min­denki jelentkezzék a városi munkaközvetítő hivatalá­ban, akinek nincs munkája. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy az emberek nem is nagyon jelentkez­nek munkára. Például a városi szőlőgazdaságba most, az őszi munkálatokhoz naponta 35—4® emberre van szükségünk. A beregszászi munkásokból alig jelent­kezik 10 naponta és így — bár nem szívesen — kénytelenek vagyunk idegen munkásokat alkalmazni. A mostani napszám férfiaknak 12 kor, nőknek 9 kor. Hogyan működik a városi adminisztráció ? Tisztviselőinkkel szemben való fizetési kötele­­zettségünknek mindenkor pontosan eleget teszünk. A tisztviselőknek sok munkájuk van, ami leginkább annak tudható be, hogy a lakosság — nemtörődöm­ség folytán — rengeteg írásbeli munkára ad okot. Például az adózás és más közterhek megfizetésére kibocsájtott intéseket semmibe sem veszik, így kény­telenek vagyunk az intések után végrehajtást vezetni, nyilvántartásokat felfektetni, később árverést kitűzni. A megintettek csak az árverés kitűzése után, akkor is csak az utolsó percben jelentkeznek, amikor már megtörtént a sok adminisztrációs munka és akkor is fizetés helyett halasztást kérnek. Mi mindenkor igyekezünk eleget tenni a rész­letfizetési és halasztási kérelmeknek, de ezúton is kérjük a város lakosait, ne várják az árverést, ha­nem igyekezzenek - -ha részletekben is be­fizetni. Foglalkozik-e elöljáró úr azzal a gondolattal, hogy Beregszászban is fel kellene állítani egy „Hősök Emlékét“ ? Bizony igazán itt volna az ideje, hogy Bereg­­szász is adózzon valamivel a világháborúban elesett hősök emlékének. Az 1935. évi költségvetésben kel­­lene erről gondoskodásnak történni és ha nem is egy, de több év alatt, e célra bankbetétileg biztosított összegből kellene felállítani az emlékművet. Igyekezni fogunk a költségvetés tárgyalásnál erre is figyelem­mel lenni. Mik a tervei az elöljáróságnak Be­regszász jövőjét illetőleg ? Először is a „Kisbazár“ melletti részre a men­­tessorra szeretnénk áthelyezni a baromfi és zöldség­­piacot, míg ezeknek mostani helyére az autó-és bér­kocsi standot telepítenénk. A Masaryk­ téren csinos parkot létesítenénk és ennek a parknak a közepére állítanánk fel a „Hősök Emlékét“. Sétateret is aka­runk teremteni, egyelőre a gimnázium környékén, később, valahol egy nagyobbat. A város külsejét, szépészeti szempontból, fák és virágok ültetésével akarjuk emeln­i. Fentiekben tudtuk nagy körvonalak­­ban vázolni a város elöljárójától és főjegyzőjétől nyert felvilágosításokat. Nekünk ezekhez még csak annyi hozzáfűzni valónk van, láttuk és érez­tük, hogy Beregszász elöljárója és főjegyzője szívükön viselik a város érdekeit és igazán óhajtják Beregi­szász boldogulását. Kérjük az Elöljáró és főjegyző urakat, hogy ve­gyék tekintetbe a nehéz gazdasági helyzetet és minden­­kor igyekezzenek megértéssel és méltányosan elintéz­ni a város polgárainak ügyeit. V. ■A

Next