Kárpátalja, 1934 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1934-10-29 / 1. szám
2. oldaL KÁRPÁTALJA Ortutay Jenő Beregszász város főbírája nyilatkozik Beregszászról Hivatalában felkerestük a napokban Ortutay Jenő elöljárót, hogy felvilágosításokat kérjünk tőle a Beregszászt érintő és érdeklő dolgok felől. Délelőtt tíz óra van. Az elöljáró szobája tele van szegény, fázós, az élettől meghajszolt, elgyötört munkásemberekkel. Szorongó áhítattal lesik az ajtót: mikor kerülhet rájuk a sor ? Alig várják, hogy a jó bírójuknak előadhassák panaszaikat, kéréseiket. Ezen az ajtón mindenki bebocsájtást nyer és a kijövők arcán meglátszik, hogy a bíró igazságot tett, kérésüket jól intézte el. Végre mi is bejutunk. Beregszász elöljárója a legnagyobb készséggel áll rendelkezésünkre, mi kérdezünk és ő felel. Mi igaz abból, hogy főtisztelendő úr elelköltözik Beregszászból? Ámbár állandóan előtérben lebeg, hogy egyházmegyei fölöttes hatóságom áthelyez, azonban ez egyelőre még nem aktuális és hiszem, hogy még sokáig fogom szerény munkásságommal Beregszászt szolgálni tudni. Városfejlesztés szempontjából mik a tervei az elöljáróságnak, mi lesz a csatornázással, vízvezetékkel ? Talán nincs nagyobb szívügyem, mint az, hogy Beregszász csatornázást és vízvezetéket kapjon. Ezt a kérdést állandóan felszínen tartjuk, gondolkozzunk, keressük a lehetőségeket, melyekkel ezeket a nagy horderejű dolgokat meg lehetne valósítani. És talán nincs nagyon messze az idő, mikor a tervből tény lesz, mert az állam az ilyen munkához több, mint 75 százalékkal anyagilag is hozzájárul. Igaz-e az főbíró úr, hogy az 1935. évi költségvetést előkészítő* bizottság a csatornás és vízvezeték előmunkálataira — a felügyeleti hatóság által óhajtott — 50.000 Kg-t törölte a költségvetésből ? Ez a bölcs határozat nem igen segíti előre a megvalósulást, hanem még hátráltatja is azt. Nem értjük a pénzügyi bizottság és a tanács intencióit és különösen nem értjük a munkáspártok hozzájárulását e határozathoz, mert hiszen ebből a pénzből is munkaalkalom lett volna. Igaz, tényleg törölték ezt a tételt a költségvetésből, hogy miért történt ez , én sem értem. Remélem azonban, hogy a képviselőtestület más álláspontra fog helyezkedni és engedélyezni fogja az előmunkálatokat. Mikor lesz már felállítva a szegényház ? Mikor elöljárónak megválasztottak, már akkor azonnal programomba vettem egy szegényház felállítását. Azóta is mindig kitartóan dolgozom ebben az ügyben és hiszem, hogy még az én főbíróságom alatt meg fogjuk tudni nyitni a szegények házának kapuit. A kérdés megoldását erősen hátráltatja a kórház építés. U. i. mikor a kórház céljaira átengedtük a város tulajdonát képező területeket, kikötöttük, hogy a kórház helyet ad a szegényház épületének is. A kórház építése nehezen halad előre és így ez hátráltatja a szegényház létesítését. Szó van arról is, hogy ideiglenesen a régi vágóhíd épületét használnánk fel erre a célra. Az építkezéshez pedig a társadalmat is segítségül hívjuk, a téglagyárak már fel is kínálták ingyen a szükséges mennyiségű téglát. Mi lesz az idén a népkonyhával ? Mint minden évben, az idén is felállítjuk a városi népkonyhát, ennek kiadásai máris biztosítva vannak, de sajnos csak a beregszászi illetőségűek és a munkaképtelenek részére. U. e. a törvény kötelez bennünket arra, hogy a népkonyhán csakis beregszászi illetőségűeknek adjunk enni, a munkanélkülieket az előirányzott pénzből nem szabad élelmeznünk. Ezek részére a szükséges kiadásokat közatlakozásból szeretnénk előteremteni, mert hiszen enni mindenkinek kell! Hogyan áll a dolog a villanyáram-díjak leszállítása körül? A város állandóan sürgeti a kérdés megoldását. Sajnos a P.R.E. nem nagyon siet a leszállítással. A minisztériumból legközelebb a bizottság fog leérkezni és vizsgálat tárgyává teszi az áramdíjakat. Mikor fogják egyszer már közmegelégedésre megoldani a városi boltbérlők ügyét? Az 1935. évi költségvetésbe 30 százalékkal kevesebb összeggel lettek a bolti bérlők felvéve. A képviselő testülethez tartozik, hogy ezt a 30 százalékot igazságosan elossza a bérlők között. Mikor lesz beaszfaltozva a »Grand«*szálló és az úgynevezett »tyúkpiac« előtti tér ? Az ügyet állandóan sürgetem. Az Országos Hivatal okt. 19-én terjesztette fel a minisztériumhoz a város azon kérését, hogy ezek a városrészek ne kis kockakövekkel, hanem aszfalttal legyenek burkolva. Reméljük, hogy a minisztérium teljesíteni fogja kívánságunkat és néhány hónapon belül hozzákezdhetünk a munkálatokhoz. Milyen stádiumban van a Vérke szabályozása ? A munka halad, a város mindenben igyekszik segíteni kő és földhordással a gyors befejezést. Egész télen dolgoztatni fogunk és ha valami különösebb akadály közbe nem jön, 1935 tavaszán ezzel is készen leszünk. Beszélgetésünk közben bejön PODOLCSÁK főjegyző és mikor meghallja, hogy interjúról van szó, ott marad és ő is szívesen ad felvilágosítást, úgy, hogy következő kérdéseinkre most már ketten felelnek : a város elöljárója és főjegyzője. Van-e remény arra, hogy 1935 tavaszán végre nekünk is legyen parkunk ? A város legsürgősebben megoldandó feladatai közzé tartozik az is, hogy a lakosok számára egy sétateret létesítsünk. A költségvetésbe fel із vettünk ennek megvalósítására 25,0Ф0 koronát és úgy gondoljuk, hogy ha egyelőre kicsiben is, de megcsináljuk a parkot, mégpedig a szabályozott Vérkepart mentén. Dolgozik-e a város abban, az irányban, hogy a magyar nyelvű iskoláknak megfelelő számú helyiségek áljanak renelkezésre és ne legyenek kénytelenek a gyerekek összezsúfoltani a délelőtt — délutáni tanítás miatt elégtelenül szellőztetett tantermekben órák hosszat ülni ? Égetően fontos lenne az iskolahelyiségek megoldása, mert a város látja és tudja, hogy a magyarnyelvű iskoláknak kevés tantermük van s emiatt az iskolák több, iskola céljaira nem alkalmas helyen, vannak elhelyezve. Igyekszünk törvényes keretek között a felettes hatóságokat meggyőzni arról, hogy a cseh és ruszin tagozatoknak új épületeket szükséges emelni. Ha ez megtörténik, a magyarnyelvű iskoláknak megfelelő és elegendő számú helyiségük lesz. A törvény világosan rendelkezik, hogy a kissebbségi iskolákról az államnak kell gondoskodnia. Hogyan működik házikezdésben a vásárvám ? Dacára a határzárnak, a gyenge gazdasági életnek és legújabban a terménymonopóliumnak, (mely úgyszólván megszüntette a terménypiacot) amióta a vásárvám házi kezelésben van, a lehető legszebb eredményeket tudjuk felmutatni. A vásárvám kezelése teljes rendben működik, az ellenőrző munkákkal sok embernek adunk kenyeret , ámbár kiadásaink vannak, hasonlíthatatlanul jobb eredményünk van, mint mikor a vám bérletbe volt kiadva. Éppen most állítottuk össze a számadásokat, amelyek világosan megmutatják, hogy 1933 okt. 10-től 1934 okt. 10-ig, tehát egy év alatt, 261.314 korona bruttó bevételünk volt, míg kiadásaink csak 86.500 koronát emésztettek föl. Tehát a tiszta bevétel 174.814 korona. Ezzel szemben a legutóbbi bérlő, Hrabec József, csak 17.600 korona évi bért fizetett. Mi lesz a régi Oroszlán-épülettel ? Sajnos, a mai gazdasági viszonyok mellett nem igen gondolhatunk új épület emelésére. A régit igyekszünk hasznosítani, az alsó helyiségekre nov. Bére árverést tűztünk ki, míg az emeleti helyiségeket a Munkásakadémia bérli. Ha csak egy kicsit megjavul a gazdasági helyzet és a hitelélet, azonnal megragadjuk az első adandó alkalmat az építkezéshez. Van-e sok munkanélküli Beregszászon? Nyilvántartásban kevés, de ténylegesen rengeteg munkanélküli van. Nem tudjuk megérteni miért húzódoznak ezek az önhibájukon kívül bajba jutott emberek a hatósági munkaközvetítőnél való jelentkezéstől. Például jelenleg alig van tíz munkanélküli nyilvántartva s igy megtörtént az ,a csoda, hogy Beregszász talán az egyetlen a Republikában, ahol hivatalos kimutatás szerint, nincs munkanélküli ! Ez a furcsa, ferde helyzet nagyon árt a városnak, mert ha kérünk valamit, azonnal szemünkbe vágják, „hiszen a maguk városában nincs is munkanélküli“ A munkáspártoknak kellene odahatni, hogy mindenki jelentkezzék a városi munkaközvetítő hivatalában, akinek nincs munkája. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy az emberek nem is nagyon jelentkeznek munkára. Például a városi szőlőgazdaságba most, az őszi munkálatokhoz naponta 35—4® emberre van szükségünk. A beregszászi munkásokból alig jelentkezik 10 naponta és így — bár nem szívesen — kénytelenek vagyunk idegen munkásokat alkalmazni. A mostani napszám férfiaknak 12 kor, nőknek 9 kor. Hogyan működik a városi adminisztráció ? Tisztviselőinkkel szemben való fizetési kötelezettségünknek mindenkor pontosan eleget teszünk. A tisztviselőknek sok munkájuk van, ami leginkább annak tudható be, hogy a lakosság — nemtörődömség folytán — rengeteg írásbeli munkára ad okot. Például az adózás és más közterhek megfizetésére kibocsájtott intéseket semmibe sem veszik, így kénytelenek vagyunk az intések után végrehajtást vezetni, nyilvántartásokat felfektetni, később árverést kitűzni. A megintettek csak az árverés kitűzése után, akkor is csak az utolsó percben jelentkeznek, amikor már megtörtént a sok adminisztrációs munka és akkor is fizetés helyett halasztást kérnek. Mi mindenkor igyekezünk eleget tenni a részletfizetési és halasztási kérelmeknek, de ezúton is kérjük a város lakosait, ne várják az árverést, hanem igyekezzenek - -ha részletekben is befizetni. Foglalkozik-e elöljáró úr azzal a gondolattal, hogy Beregszászban is fel kellene állítani egy „Hősök Emlékét“ ? Bizony igazán itt volna az ideje, hogy Beregszász is adózzon valamivel a világháborúban elesett hősök emlékének. Az 1935. évi költségvetésben kellene erről gondoskodásnak történni és ha nem is egy, de több év alatt, e célra bankbetétileg biztosított összegből kellene felállítani az emlékművet. Igyekezni fogunk a költségvetés tárgyalásnál erre is figyelemmel lenni. Mik a tervei az elöljáróságnak Beregszász jövőjét illetőleg ? Először is a „Kisbazár“ melletti részre a mentessorra szeretnénk áthelyezni a baromfi és zöldségpiacot, míg ezeknek mostani helyére az autó-és bérkocsi standot telepítenénk. A Masaryk téren csinos parkot létesítenénk és ennek a parknak a közepére állítanánk fel a „Hősök Emlékét“. Sétateret is akarunk teremteni, egyelőre a gimnázium környékén, később, valahol egy nagyobbat. A város külsejét, szépészeti szempontból, fák és virágok ültetésével akarjuk emelni. Fentiekben tudtuk nagy körvonalakban vázolni a város elöljárójától és főjegyzőjétől nyert felvilágosításokat. Nekünk ezekhez még csak annyi hozzáfűzni valónk van, láttuk és éreztük, hogy Beregszász elöljárója és főjegyzője szívükön viselik a város érdekeit és igazán óhajtják Beregiszász boldogulását. Kérjük az Elöljáró és főjegyző urakat, hogy vegyék tekintetbe a nehéz gazdasági helyzetet és mindenkor igyekezzenek megértéssel és méltányosan elintézni a város polgárainak ügyeit. V. ■A