Kárpátalja, 1940 (8. évfolyam, 1-51. szám)

1940-01-07 / 1. szám

Szerkesztőség és kiadni­való!: Beregszász, Hunyadi u. 2. Telefon: 109. NÁDAS ANNA : Akik nem születnek meg Minden ország népesedési statisztikájának legkényesebb pontja az, hogy milyen arányban állanak egymással azok, akik megszülettek és a­­zok, akik­­ nem születtek meg, magyarán mond­va, akiket beavatkozás mentett meg attól, hogy megismerjék ezen a földön a rájuk váró sorsot. A mi statisztikánk ebből a szempontból igen szo­morú eredményt mutat és nem kevesebbet árul el, mint azt, hogy éppen annyian jöttek a világ­ra, mint amennyien — mondjuk így — elkerülték az ide való bebocsáttatást. A statisztika tükör. Megmutatja mi a jó és mi a nem kívánatos. Lehet harcolni ellene és le­het megdöbbenni rajta, csak éppen csodálkozni nem kell. Nem akarjuk itt most azt ecsetelni, mennyivel jobb azoknak, akik nem élnek, mert éppen ebben a kérdésben sok téves feleletet szoktak adni és ráfogják ezt a szomorú körül­ményt a legdivatosabb okokra: háborúsak az idők, rosszak a gazdasági viszonyok, luxuscikk lett a gyermek és a többi. Pedig háború volt már egynéhány a történelemben, látott ez a világ már nem egy gazdasági krízist, sőt a családi élet la­zasága, az erkölcs romlása sem úl a nap alatt. A mi korunk azonban sajnos, valami újat produ­kált: a céltalanságot, még helyesebben: a vélt céltalanságot, mert ugyan ki meri mondani, hogy abban, amit mi céltalannak látunk, nincs-e vala­mi rejtett, nagy cél, melyet megérteni mi még nem tudunk. Mi csak azt látjuk, hogy elvesztet­tük évszázados illúzióinkat, melyeket pedig nél­külözhetetlennek tartottunk és nem jött helyébe valami más, ami pótolni tudná, illetve azt, ami az illúziók helyébe lépett, mi nem értjük, tőlünk idegen és nem kívánunk ennek a sivár életnek részeseivé tenni egy születendő gyermeket. Ó igen, van háború és rosszak a gazdasági viszo­nyok. Meglazult a családi élet és új erkölcsök virulnak. De ez csak nekünk rossz. Akik még a „régi" világban voltunk gyermekek és akik az életbe kiverteknek érezzük magunkat azért, mert az életet élnünk is kell, annak minden vonatko­zásában s felelősségével. A háború előtti nőknek akik most érett asszonyok, májusfás, éjjelizenés fiatalságuk volt stafirunggal, befőttel és évtize­dekre kiszámítható életkörülményekkel. A köz­vetlen háború utáni nőnek volt egy vidám, kon­­juktúrás fiatalsága, amit szintén szépnek lehe­tett találni. Abban, amiben most élünk és ami hihetőleg a jövő egyszerűbb életformája lesz, mi idegenek vagyunk. Végletes felfogások között esettünk, botlunk és nem vagyunk hajlandók el­ismerni, hogy ezek a „mai idők" csak nekünk idegenek. Akik ebben születni fognak, minden békebeli érzelemcaffang nélkül, azok egészen bizonyosan meg fogják találni ennek az életfor­mának is a szépségeit, amit mi most úgy hívunk, hogy „mai viszonyok" és célt fognak találni ott, ahol mi csak ürességet látunk azért, mert nem akarjuk elismerni, hogy új és más napokra vir­radt az emberiség, amely napok tele küzdelem­mel, de egész bizonyosan egy szebb — habár a mi felfogásunktól különböző — jövőbe visznek. Azért hát nem kell félni világrahozni ennek az új kornak a gyermekét. Ez edzett lesz és bá­tor, uj lesz és erős és az illúziók romvázán ke­resztül a haladás és fejlődés felé fog vinni az út­ja, bármennyire is dörögjenek bölcsője körül az ágyuk. Megjelenik minden hétfőn. ІІІЇ Cm, 3 Fiókszerkesztőségek: Ungvár, Nagyszőllős és Huszt. Évi előfizetési díj 12 Pengő. Miért esett vissza a borkereslet ? Mindenütt élénk a vételkedv és jól tartottak az árak. Beregszászban minden csendes Ha olvassuk a Budapesten megjelenő borá­szati lapokat, valamint azokat az újságokat, me­lyek az ország egyéb bortermelő vidékein me­­lyek az ország egyéb bortermelő vidékein je­lennek meg, azt látjuk, hogy végig az országban mindenütt — kivéve a beregszászi borvidéket — jól tartott árak mellett állandóan pezseg a borkereskedelem és élénk a kereslet. Például a „Felső Bácska" című, Jánoshal­mán megjelenő lap január 5-i számában adato­kat közöl, amelyekből látható, hogy az ottani hegyvidékről, Bácsalmásról és Jánoshalmáról 4 hónap alatt nem kevesebb, mint 800 vagon bort — írd és mond: nyolcszáz ! — szállítottak el és ebből a mennyiségből december hóra 218 vagon esett. Tehát négy hónap alatt 800 vagon és most még csak januárban vagyunk. De a „Felső Bácska" nincsen ám megelé­gedve ezzel az eredménnyel és további, foko­zott akciókat, erősebb propagandát és borvásá­rokat sürget. Nem ismerjük e vidék borának minőségét, de egészen bizonyosan nyugodtan állíthatjuk, hogy a mi boraink vannak legalább olyan jó mi­nőségűek. De nem csak Jánoshalma vidékén é­­lénk a kereslet, hanem nagy üzleteket bonyolí­tanak el homoki borokban is, nem beszélve ar­ról, hogy a dunántúli és egri minőségi borokért literenként 50—60 fillért is fizetnek. A mi boreladásunk körül valami hibának kell lenni. Elsősorban lehet, sőt valószínű, hogy a mi borvidékünket csak akkor keresik fel a ke­reskedők, ha itt lényegesen olcsóbban juthatnak borhoz. Másodsorban mi még úgy látszik nem kapcsolódtunk bele teljesen az anyaországbeli borkereskedelembe és a mi borunkat nem igen ismerik, legfeljebb csak hallomásból. Mint lapunkban már annyiszor leírtuk, ismét hangoztatjuk, hogy tenni kell valamit. Ennek a vidéknek legnagyobb gazdasági tényezője a bor­termelés és közvetve, vagy közvetlenül ezer és ezer embernek ad kenyeret. Vigyáznunk kell ar­ra, hogy ez a termelési ág mindenképpen rentá­bilis legyen és minden eszközzel állandóan ezen kell dolgoznunk. A másutt olyan jól bevált „bor­vásárok" a minden bizonnyal nálunk is eredmé­nyesek lennének, először az újszerűség, a meg­ismerés kívánsága hozná ide az embereket, az­tán pedig az igazán kitűnő millőségű bor, amely állandó kereskedelmi kapcsolatokat hozna létre. A meglevő szállítási kedvezményeket erre az év­­az évre is meg kell kérni, azonfelül ügyes­­és fő­leg idejében kezdett propagandával kell részt venni az általános versenyben, amelyben a hí­res Beregszász vezető helyet kell, hogy kivívjon magának. Kisipari és kiskereskedői hitelakció a kassai kerületi kereskedelmi és iparkamara területén Beregszászon 10.000 pengő hitelkeret lesz A kormányzatnak valamint az ipari és ke­reskedelmi érdekképviseleteknek az évek során át megnyilvánult törekvése, hogy a bankszerű fedezettel nem rendelkező kisiparosok és kiske­reskedők hitelellátása a pusztán karitatív se­gélynyújtás határain túl nyersen rendezést, ked­vező és gyakorlati értékű formában realizáló­dott a kishitelakciónak ma már az egész ország­ban megindult megszervezésével. A kormányzat ezirányú gondoskodásának bizonyítéka, hogy a hitelellátás céljaira az ak­ció megindításakor nyújtott 200.000 pengős álla­mi támogatási keretet időközben egyre emelte, a legutóbb további 1.500.000 pengős dotálással a községenként megszervezett akció hitelalapjai részére megállapított és folyósított állami hozzá­járulások révén a kölcsönnyújtások kiszélesíté­sét tette lehetővé. A visszacsatolt terület bekapcsolására irá­nyuló kormányzati intézkedéseknek a különösen a m. kir. iparügyi minisztériumnak minden elis­merést megérdemlő, az átmenet nehézségeit megértő támogatásának, de nem utolsó sorban a kassai Kerületi Kereskedelmi Iparkamara sze­­rező munkájának eredménye, hogy az új év kezdetén 26 városban és községben 150.000 pengőt meg­haladó keretben megindulhat a kisiparosok részére a kisebb termelési és kiskereskedők ré­szére a kisebb árubeszerzési kölcsönök folyó­sítása az erre érdemes és az akció támogatá­sában részesülés feltételeinek megfelelő hitel­­re szorulók eseteiben. A Kamara kerületében: Kassa 20.000, Akna­­szlatina 2400, Beregszász 10.000, Csap 2400, Huszt 10.000, Királyháza 1800, Királyhelmec 2400 Kőrösmező 5600, Munkács 10.000, Nagyberezna 1800, Nagybocskó 6000, Nagyszőllős 6000, Ökör­mező 1800, Radvánc 2400, Rahó 3000, Szepsi 2400 Szolyva 1800, Técső 3000, Tiszaújlak 2400, Ung­vár 10.000, Visk 2400, Gyertyánliget 1800, Sátor­aljaújhely 30.000, Sárospatak 3600, Szerencs 5500 Szikszón 6200 pengő összegű hitelalappal indul meg, illetve az utóbb említett négy helységben folytatódik az akció során a kölcsönök kihelye­zése. A hitelakció kamarai intézőbizottsága f. hó 3-án tartott alakuló ülése letárgyalta a kölcsön­­ügyek intézésével kapcsolatos kérdéseket s mindazokban a városokban és községekben, a­­melyekben az akció pénzügyi lebonyolítására a helyi pénzintézet közreműködése már biztosítha-

Next