Kárpátalja, 1941 (9. évfolyam, 1-50. szám)
1941-01-01 / 1. szám
2 oldal Biztosító Intézetet, miszerint elfogadja-e a Beregszász—Nagyszőllősi Járási Hitelszövetkezetnél a számlájára való befizetéseket, vagy más bankot jelöl e célra meg. Elnöklő polgármester és dr. Halmos előadó válaszol dr. Kálmánnak és kifejtik, hogy a város közönségének érdeke, miszerint a befizetett és befizetendő összegeket, amelyek végeredményben százezreket fognak kitenni, betétként beregszászi pénzintézet kezelje. A közgyűlés a polgármester által történt eddigi befizetéseket egyhangúlag tudomásul vette és a további részletek fizetésére is felhatalmazást adott. Abban a kérdésben, hogy hová fizesse a város ezeket az összegeket, a képviselőtestület úgy határozott, hogy egyelőre továbbra is az eddigi intézethez. Ezt azonban közli a hitelezővel azzal, hogy amennyiben nem emel kifogást ez ellen, úgy a befizetések ezentúl is a szóban forgó intézetnél teljesítik.Magunk részéről mindenben osztjuk a polgármester és főjegyző álláspontját. Igenis nagy érdeke fűződik Beregszász lakosságának ahhoz, hogy az említett pénzek beregszászi intézetnél legyenek kezelve. Lehet, hogy ez a nagy összeg évekig itt fog maradni és igy a bank azt a város polgárainál gyümölcsözőleg kihelyezheti.) 3. Krokovay Károly előadó ismerteti a Népkertben katasztrális holdra beültetett fűztelep 1940 évi terméseredményét, összesen 99 métermázsa fűzvessző termett. A fűztelep a termelési költség levonásával 447 pengőt jövedelmezett. A lehántolt fűzkérget — nagyon helyesen — öszszegyűjtötték, megfelelőleg kezelik és azt raffia pótlásra beregszászi kisgazdák között önköltségi áron fogják szétosztani. 4. Benkő számvevőségi főnök előadása után a képviselőtestület a Pénzügyigazgatóság és az „Oroszlán" épületének rendbehozatalánál felmerült és fedezetlen 22.295 pengőt pótköltségvetésileg biztosította. Fedezetül az 1941 évre engedélyezett rendkívüli favágásból befolyó vételárat jelölte meg. 5. A várossal szerződéses viszonyban levő kocsisok kérték, hogy a 7 százalékos fizetésemelésben ők is részesüljenek. A képviselőtestület a kérelmet teljesítette. Dr. Hubay Kálmán polgármester a gyűlést berekesztette és úgy a képviselőtestület tagjainak, mint a város lakosságának boldog újévet kívánt. Halálos verekedőt Váriban Halálos kimenetelű verekedés történt pénteken Mezővári községben. Pólyák Bálint volt postai kihordó régebb idő óta peres viszonyban volt File Sándor, Molnár István, Vas Endre, Torzsás Sándor és File Károly odavaló lakosokkal. Pénteken Pólyák betért a község korcsmájába és mind az öt haragosát ott találta, amint csendesen poharazgattak. A peres felek között hamarosan szóváltás támadt, mely verekedéssé fajult és Pólyák, aki bár hatalmas termetű ember, a túlerő ellen kiszaladt az utcára. A verekedők közül hárman nem követték, de ketten, File Sándor és Molnár István utánaszaladtak. A verekedés az utcán tovább folyt, File és Molnár kést rántottak és több szúrást ejtettek Pólyákon, majd egy nagy karóva fejbeverték úgy, hogy Pólyák eszméletlenül jössze. A szerencsétlen embert beszállították a beregszászi kórházba. " dr. Linner Bertalan igazgató-főorvos azonnallétet végzett rajta. A súlyosan sérült emberen azonban már nem lehetett segíteni és belei -t' sebeibe. File Sándort és Molnár Istvánt a csendőrség beszállította a beregszászi kir. ügyészségre, de eljárás indult másik három társuk ellen is. 2 évi börtönre ítéltek egy gépészt, aki hamis nyugtával akarta kifizetni a munkást, akit nyomorékká gázolt Még 1934-ben, Grünstein Ernő tiszaújlaki géplakatos autójával elgázolta Burcsu János családos kovászói szőllőmunkást. A szerencsétlen ember több törést szenvedett, hosszú hónapokig kórházban feküdt, ahonnan végül mint 100 százalékos rokkantat elbocsátották. Burcsu polgári pert indított Grünstein ellen, akivel a per során bírói egyezséget kötött, mely szerint 15.000 cseh korona kártérítést fog Grünstein részletekben fizetni. Több részletet meg is kapott a szerencsétlenül járt szellőmunkás. Az elszámolásnál azonban Grünstein nyugtát mutatott fel, amenynyi összeget a valóságban nem fizetett meg. Burcsu egyes nyugtákat hamisítottnak jelölt meg és okirathamisításért feljelentette a géplakatost. Ez ügyben már több főtárgyalást tartott a beregszászi kir. törvényszék. Grünstein tagadta, hogy nyugtákat hamisított és azzal védekezett, hogy ő mindenkor kifizette a részleteket és a nyugtákon szereplő aláírások a sértett aláírásai. A törvényszék elrendelte budapesti írásszakértők meghallgatását, akik írásos szakvéleményükben megállapították, miszerint több nyugtán az aláírás hamisított, azt nem Burcsu írta alá és a vádlottól vett iráspróba alapján az is megállapítható, hogy a hamisítást Grünstein követte el. Pénteken tartott ez ügyben dr. Sipos büntetőtanácsa folytatólagos főtárgyalást. Vádlott megmaradt védekezése mellett, míg a sértett Burcsu a bíróság legnagyobb meglepetésére, a budapesti írásszakértők által hamisítottnak megjelölt nyugták közül az egyiket, általa aláírt valódi nyugtának ismert el. A kir. törvényszék dr. Horváth György ügyész vád és dr. M©izes László ügyvéd védőbeszéde után a vádlottat bűnösnek mondta ki okirathami fCHflHDl HISCUIVIZ sirásban és ezért 2 évi börtönbüntetéssel sújtotta. A törvényszék nem az ügyészi tényállást tette magáévá, vagyis az írásszakértők véleményét figyelmen kívül hagyva tényként állapította meg, hogy egyes nyugtáknak a tartalmuk lett meghamisítva, vagyis egy 500 koronás nyugta elé egy 3-ast, egy 100 koronás nyugta után pedig egyt irt a vádlott. Ezt a hamisítást a törvényszék szakértők nélkül, a nyugták megtekintésével megtudta állapítani. Súlyosbító körülménynek tudta be, hogy a vádlott nyomorék embert akart megkárosítani, akivel szemben magát kártérítésre kötelezte. Enyhtő körülménynek vette a vádlott büntetlen előéletét. Dr. Horváth kir. ügyész súlyosbításért és a a vádirattól eltérő tényállás megállapítása miatt, védő és vádlott az elítélés miatt jelentettek felebbezést be. 1. szám Újévtől kezdve minden óvodás, 10 és 15 éves gyermek orvosi vizsgálat alá esik Az új egészségvédelmi törvény 1941 január 1-én lép életbe. A törvény értelmében bejelentési kötelezettség alá esik minden gümőkóros beteg. Január 1-től kezdődőleg minden gyermeket az óvodába való felvételkor, továbbá 10. és 15. életévében gümőkór szempontjából orvosilag kell megvizsgálni. Ugyancsak orvosi vizsgálat alá esik valamennyi iskola tanszemélyzete, a gyermekvédelemben alkalmazottak, azonkívül valamennyi egészségvédő. Január 1-től ilyen állásokra csak akkor pályázhat akárki, ha a tüdőgondozó intézet bizonyítványát a pályázathoz mellékeli. A fertőző gümőkóros beteg kényszer elkülönítését az orvos elrendeli. A nemibetegeknél a rendelet előírja a kötelező gyógykezelést. Az orvosoknak a betegekkel nemcsak a betegségüket kell közölniök, hanem a rendelkezések be nem tartása miatt kapható büntetéseket is. A csehek által jogtalanul elbocsátottak kártérítést követelnek a cseh-szlovák államtól A cseh elnyomás húsz évén végigsanyargatott, elbocsátott köztisztviselők kártalanítására érdekes mozgalmat indított meg Jaross Gyula, az ungi közigazgatási kirendeltség főlevéltárosa. Jaross megállapítja, hogy a trianoni diktátum törvénybe iktatása napjáig, ami 1921. július 26-ikán történt meg, minden magyar köztisztviselő és közalkalmazott jog és becsület szerint kötve volt a Magyar Államnak tett hűségesküjéhez, a Cseh-Szlovák állam a hatalmat csak ténylegesen és nem jog szerint gyakorolta, tehát nem volt joga hűségeskü követeléséhez és ennek megtagadása esetén elbocsátáshoz. A Cseh-Szlovák államhatalom akkori gyakorlóinak az eskü letételére irányuló követelése annyira jogtalan és erkölcstelen volt, mint amennyire jogos és becsületes volt azoknak a magyar tisztviselőknek magatartása, akik pusztán lelkiismeretük szavára hallgatva, a Magyar Államnak tett korábbi esküjükhöz híven sorsukat és családjaik sorsát kockára tették, de a hatalom bitorlói előtt térdet nem hajtottak. Más lett volna a helyzet — írja Jaross — ha a Cseh-Szlovák állam atrianoni diktátum törvénybeiktatása után lépett volna fel a magyar köztisztviselőkkel szemben azzal a követelsssel, hogy a megalakult Cseh-Szlovák államnak tegyék le a hűségesküt. A trianoni diktátum törvénybeiktatás -' nak tényével az ittmaradt köztisztviselők és a Magyar Állam között a jogviszony megszűntnek tekinthető és nem volt többé jogszerű akadálya annak, hogy a köztisztviselők az újonnan alakult hatalom szolgálatába lépjenek. A trianoni diktátum után azonban a Csehszlovák állam nemcsak, hogy nem reperálta előfutárjai által korábban elkövetett jogtalanságokat, de maga is valóságos hadjáratot indított az ittmaradt magyar köztiszviselők ellen és helyeikből azokat is elmozdította, akiket a hatalom birtokosai korábban helyükön hagytak. Ez az eljárás, ha nem is a jog és emberiesség fogalmaknak, de kolonizáló beamter-politikájának teljesen megfelelt. Senki sem cáfolta még meg azt a tételt, hogy a jogellenes magatartással okozott kárt meg kell fizetni. A köztisztviselők ezreit, akiket a Csehszlovák állam hatalmi tényezői koldulásra ítéltek, de akik itt, a magyar nemzeti eszme és becsület parázsa és élő lelkiismerete voltak, kártalanítani kell ! A magyar kormány feladata, hogy az eskü jogos megtagadása miatt állásukból a cseh hatalmi tényezők által jogtalanul elbocsátott köztisztviselők kárigényét a hatalom akkori uraival szemben érvényesítse. JVgudjuk, hogy ez megtörténik — fejezi be cikkét Jaross Gyula, aki felhívja ezúton is az érdekelteket, hogy a kártérítési igényt ügyében követendő módozatok megbeszélése végett for-duljanak mielőbb hozzá. Сіте : Ungvár, kormányzói biztos palota, ungi közigazgatási kirendeltség, főlevéltár. 1 Hol találkoznak Budapesten a beregszásziak és kárpátaljaiak ? Az intim és finom Mignon kávéház a Dunakorzón, új vezetés alá került. Az igazi, úri szórakozóhely máris találkozóhelye a beregszásziaknak és a kárpátaljai közöns. ’’ Telei -szám 182-230,185-713