Kárpátalja, 1941 (9. évfolyam, 1-50. szám)

1941-01-01 / 1. szám

2 oldal Biztosító Intézetet, miszerint elfogadja-e a Be­regszász—Nagyszőllősi Járási Hitelszövetkezetnél a számlájára való befizetéseket, vagy más ban­kot jelöl e célra meg. Elnöklő polgármester és dr. Halmos előadó válaszol dr. Kálmánnak és ki­fejtik, hogy a város közönségének érdeke, mi­szerint a befizetett és befizetendő összegeket, a­­melyek végeredményben százezreket fognak ki­tenni, betétként beregszászi pénzintézet kezelje. A közgyűlés a polgármester által történt eddigi befizetéseket egyhangúlag tudomásul vette és a további részletek fizetésére is felhatalmazást a­­dott. Abban a kérdésben, hogy hová fizesse a város ezeket az összegeket,­­ a képviselőtestület úgy határozott, hogy egyelőre továbbra is az ed­digi intézethez. Ezt azonban közli a hitelezővel azzal, hogy amennyiben nem emel kifogást ez ellen, úgy a befizetések ezentúl is a szóban for­gó intézetnél teljesítik.­­Magunk részéről min­denben osztjuk a polgármester és főjegyző ál­láspontját. Igenis nagy érdeke fűződik Bereg­szász lakosságának ahhoz, hogy az említett pén­zek beregszászi intézetnél legyenek kezelve. Le­het, hogy ez a nagy összeg évekig itt fog marad­ni és igy a bank azt a város polgárainál gyü­­­mölcsözőleg kihelyezheti.) 3. Krokovay Károly előadó ismerteti a Nép­kertben­­ katasztrális holdra beültetett fűztelep 1940 évi terméseredményét, összesen 99 méter­mázsa fűzvessző termett. A fűztelep a termelési költség levonásával 447 pengőt jövedelmezett. A lehántolt fűzkérget — nagyon helyesen — ösz­­szegyűjtötték, m­egfelelőleg kezelik és azt raffia pótlásra beregszászi kisgazdák között önköltségi áron fogják szétosztani. 4. Benkő számvevőségi főnök előadása után a képviselőtestület a Pénzügyigazgatóság és az „Oroszlán" épületének rendbehozatalánál felme­rült és fedezetlen 22.295 pengőt pótköltségveté­­sileg biztosította. Fedezetül az 1941 évre enge­délyezett rendkívüli favágásból befolyó vétel­árat jelölte meg. 5. A várossal szerződéses viszonyban levő kocsisok kérték, hogy a 7 százalékos fizetéseme­lésben ők is részesüljenek. A képviselőtestület a kérelmet teljesítette. Dr. Hubay Kálmán polgármester a gyűlést berekesztette és úgy a képviselőtestület tagjai­nak, mint a város lakosságának boldog újévet kívánt. Halálos verekedőt Váriban Halálos kimenetelű verekedés történt pénte­ken Mezővári községben. Pólyák Bálint volt pos­tai kihordó régebb idő óta peres viszonyban volt File Sándor, Molnár István, Vas Endre, Tor­zsás Sándor és File Károl­y odavaló lakosokkal. Pénteken Pólyák betért a község korcsmájába és mind az öt haragosát ott találta, amint csen­desen poharazgattak. A peres felek között ha­marosan szóváltás támadt, mely verekedéssé fajult és Pólyák, aki bár hatalmas termetű­ em­ber, a túlerő ellen kiszaladt az utcára. A vere­kedők közül hárman nem követték, de ketten, File Sándor és Molnár István utánaszaladtak. A verekedés az utcán tovább folyt, File és Molnár kést rántottak és töb­­b szúrást ejtettek Pólyákon, majd egy nagy karóv­a fejbeverték úgy, hogy Pólyák eszméletlenül j­össze. A szerencsétlen embert beszállították a be­regszászi kórházba. "­ dr. Linner Bertalan i­­gazgató-f­őorvos azonn­a­llétet végzett rajta. A súlyosan sérült emberen azonban már nem le­hetett segíteni és belei -t' sebeibe. File Sándort és Molnár Istvánt a csendőrség beszállította a beregszászi kir. ügyészségre, de eljárás indult másik három társuk ellen is. 2 évi börtönre ítéltek egy gépészt, aki hamis nyugtával akarta kifizetni a munkást, akit nyomorékká gázolt Még 1934-ben, Grünstein Ernő tiszaújlaki géplakatos autójával elgázolta Burcsu János családos kovászói szőllőmunkást. A szerencsét­len ember több törést szenvedett, hosszú hóna­pokig kórházban feküdt, ahonnan végül mint 100 százalékos rokkantat elbocsátották. Burcsu pol­gári pert indított Grünstein ellen, akivel a per során bírói egyezséget kötött, mely szerint 15.000 cseh korona kártérítést fog Grünstein részl­etek­ben fizetni. Több részletet meg is kapott a sze­rencsétlenül járt szellőmunkás. Az elszámolásnál azonban Grünstein nyugtát mutatott fel, ameny­­nyi összeget a valóságban nem fizetett meg. Burcsu egyes nyugtákat hamisítottnak jelölt meg és okirathamisításért feljelentette a géplakatost. Ez ügyben már több főtárgyalást tartott a beregszászi kir. törvényszék. Grünstein tagadta, hogy nyugtákat hamisított és azzal védekezett, hogy ő mindenkor kifizette a részleteket és a nyugtákon szereplő aláírások a sértett aláírásai. A törvényszék elrendelte budapesti írásszakér­tők meghallgatását, akik írásos szakvélemé­nyükben megállapították, miszerint több nyugtán az aláírás hamisított, azt nem Burcsu írta alá és a vádlottól vett iráspróba alapján az is megál­lapítható, hogy a hamisítást Grünstein követte el. Pénteken tartott ez ügyben dr. Sipos büntető­tanácsa folytatólagos főtárgyalást. Vádlott meg­maradt védekezése mellett, míg a sértett Burcsu a bíróság legnagyobb meglepetésére, a buda­pesti írásszakértők által hamisítottnak megjelölt nyugták közül az egyiket, általa aláírt valódi nyugtának ismert el. A kir. törvényszék dr. Horváth György ügyész vád és dr. M©ize­s László ügyvéd védőbeszéde után a vádlottat bűnösnek mondta ki okirathami­ fCHflHDl HISCUIVIZ sirásban és ezért 2 évi börtönbüntetéssel sújtot­ta. A törvényszék nem az ügyészi tényállást tette magáévá, vagyis az írásszakértők véleményét figyelmen kívül hagyva tényként állapította meg, hogy egyes nyugtáknak a tartalmuk lett meghamisítva, vagyis egy 500 koronás nyugta elé egy 3-ast, egy 100 koronás nyugta után pe­dig egy­t irt a vádlott. Ezt a hamisítást a tör­vényszék szakértők nélkül, a nyugták megtekin­tésével megtudta állapítani. Súlyosbító körül­ménynek tudta be, hogy a vádlott nyomorék em­bert akart megkárosítani, akivel szemben ma­gát kártérítésre kötelezte. Enyhtő körülménynek vette a vádlott büntetlen előéletét. Dr. Horváth kir. ügyész súlyosbításért és a a vádirattól eltérő tényállás megállapítása mi­att, védő és vádlott az elítélés miatt jelentettek felebbezést be. 1. szám Újévtől kezdve minden óvodás, 10 és 15 éves gyermek orvosi vizsgálat alá esik Az új egészségvédelmi törvény 1941 január 1-én lép életbe. A törvény értelmében bejelen­tési kötelezettség alá esik minden gümőkóros beteg. Január 1-től kezdődőleg minden gyerme­ket az óvodába való felvételkor, továbbá 10. és 15. életévében gümőkór szempontjából orvosilag kell megvizsgálni. Ugyancsak orvosi vizsgálat alá esik valamennyi iskola tanszemélyzete, a gyermekvédelemben alkalmazottak, azonkívül valamennyi egészségvédő. Január 1-től ilyen ál­lásokra csak akkor pályázhat akárki, ha a tüdő­gondozó intézet bizonyítványát a pályázathoz mellékeli. A fertőző gümőkóros beteg kényszer elkülö­nítését az orvos elrendeli. A nemibetegeknél a rendelet előírja a köte­lező gyógykezelést. Az orvosoknak a betegekkel nemcsak a betegségüket kell közölniök, hanem a rendelkezések be nem tartása miatt kapható büntetéseket is. A csehek által jogtalanul elbocsátottak kártérítést követelnek a cseh-szlovák államtól A cseh elnyomás húsz évén végigsanyarga­tott, elbocsátott köztisztviselők kártalanítására érdekes mozgalmat indított meg Jaross Gyula, az ungi közigazgatási kirendeltség főlevéltá­rosa. Jaross megállapítja, hogy a trianoni diktá­tum törvénybe iktatása napjáig, ami 1921. július 26-ikán történt meg, minden magyar köztisztvi­selő és közalkalmazott jog és becsület szerint kötve volt a Magyar Államnak tett hűségesküjé­­hez, a Cseh-Szlovák állam a hatalmat csak tény­legesen és nem jog szerint gyakorolta, tehát nem volt joga hűségeskü követeléséhez és ennek megtagadása esetén elbocsátáshoz. A Cseh-Szlovák államhatalom akkori gya­korlóinak az eskü letételére irányuló követelése annyira jogtalan és erkölcstelen volt, mint a­­mennyire jogos és becsületes volt azoknak a magyar tisztviselőknek magatartása, akik pusz­tán lelkiismeretük szavára hallgatva, a­ Magyar Államnak tett korábbi esküjükhöz híven sorsukat és családjaik sorsát kockára tették, de a hata­lom bitorlói előtt térdet nem hajtottak. Más lett volna a helyzet — írja Jaross — ha a Cseh-Szlovák állam a­­trianoni diktátum törvénybeiktatása után lépett volna fel a ma­gyar köztisztviselőkkel szemben azzal a követe­­lsssel, hogy a megalakult Cseh-Szlovák állam­nak tegyék le a hűségesküt. A trianoni diktátum törvénybeiktatás -' n­ak tényével az ittmaradt köz­tisztviselők és a Magyar Állam között a jogvi­szony megszűntnek tekinthető és nem volt többé jogszerű akadálya annak, hogy a köztisztviselők az újonnan alakult hatalom szolgálatába lép­jenek. A trianoni diktátum után azonban a Cseh­szlovák állam nemcsak, hogy nem reperálta e­­lőfutárjai által korábban elkövetett jogtalansá­gokat, de maga is valóságos hadjáratot indított az ittmaradt magyar köztiszviselők ellen és he­lyeikből azokat is elmozdította, akiket a hata­lom birtokosai korábban helyükön hagytak. Ez az eljárás, ha nem is a jog és emberiesség fo­­galmak­nak, de kolonizáló beamter-politikájának teljesen megfelelt. Senki sem cáfolta még meg azt a tételt, hogy a jogellenes magatartással okozott kárt meg kell fizetni. A köztisztviselők ezreit, akiket a Cseh­szlovák állam hatalmi tényezői koldulásra ítél­tek,­­ de akik itt, a magyar nemzeti eszme és becsület parázsa és élő lelkiismerete voltak, kártalanítani kell ! A magyar kormány feladata, hogy az eskü jogos megtagadása miatt állásukból a cseh ha­talmi tényezők által jogtalanul elbocsátott köz­­tisztviselők kárigényét a hatalom akkori uraival szemben érvényesítse. JVg­­udjuk, hogy ez megtörténik — fejezi be cikkét Jaross Gyula, aki felhívja ezúton is az érdekelteket, hogy a kártérítési igényt ügyében követendő módozatok megbeszélése végett for-­­duljanak mielőbb hozzá. Сіте : Ungvár, kor­mányzói biztos palota, ungi közigazgatási kiren­deltség, főlevéltár. 1 Hol találkoznak Budapesten a beregszásziak és kárpátaljaiak ? Az intim és finom Mignon kávéház a Dunakorzón, új vezetés alá került. Az igazi, úri szórakozóhely máris találkozó­­helye a beregszásziaknak és a kárpátaljai közöns. ’’ Telei -szám 182-230,185-713

Next