Zsidó Néplap, 1932. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1932-07-08 / 27. szám

2 ­)IP3 SZINSZAPPAN, Mindenütt kapható S $F#rf­ai »Fell©» i, is.» I « I i u szerezni szavazatokat a Káncsáj mellett. Ilyen szedett-vetett szavazatokkal aztán e hó 3-án, anélkül, hogy hallgattak vol­na a zsidóság többségének szavára, az önálló kánclájt megalakítottnak nyilvánították és megválasztották a káncláj vezetőségét. Hog­y mennyire felesleges ez a kánc­láj s csupán arra lesz jó, hogy még job­ban szítsa a hitközségi machloskákat, azt a Zsidó Néplap már kifejtette, azon­ban hogy a kárpátoruszi hitközségek mennyire nem kívánják és mily élénken tiltakoznak a káncláj ellen, igazolja a királyházi hitközség által lapunk főszer­kesztőjének küldött alábbi hivatalos levele: Tek. Szerény Béla főszerkesztő úrnak, Uzshorod. Tisztelettel van szerencsénk becsa­tolni egy jegyzőkönyvi kivonatot hit­községünk közgyűléséről, melyből ki­tűnik, hogy hitközségünk tagjainak kétharmad része, számszerint 63 tag élesen állást foglalt az önálló káncsáj ellen s ennek megalakítása ellen a leg­nagyobb eréllyel tiltakozik. Azonban a kancsáj ügynökei nyakukba vették kicsiny országunkat s házról-házra jár­va,­­ pénzért, szép szóval, vagy fe­nyegetésekkel igyekeztek rábírni a zsidóság egy részét, hogy a kánclájra szavazzon, így sikerült nálunk ezek­nek az ügynököknek mintegy 23, na­­gyobbára teljesen jelentéktelen zsi­dóktól aláírásokat szedni a káncláj mellett s ezekkel akarják képviseltet­ni hitközségünket. Minthogy hitközsé­günk többsége — miként az a mellé­kelt kivonatból látható — a káncláj ellen foglalt állást, ezennel megbízzuk önt, hogy szíveskedjék ezt a delegá­­ciós gyűléssel közölni és a hatóságo­kat is informálni róla, hogy a király­házi hitközség eleve tiltakozik az ön­álló Káncláj ellen s kifejteni, hogy az ilyen erőszakos kancsájalapítás alig­hanem a hitközségek szétszakadásá­hoz fog vezetni. Tisztelettel Weiszberger Ignátz elöljáró. ___________Folyt. köv. ___ Egy katolikus herceg francia köny­vet irt az antiszemitizmus ellen Páris szenzációja egy kis, hat és fél éves könyv, mely az előkelő Pierre Boss­­net kiadásában jelent meg. Most, a dia­dalmas Hitler-korszakban, a virulens an­tiszemitizmus idején irt könyvet a antiszemitizmus ellen Gréciano György herceg, tagja egy olyan katholikus családnak, mely rokonságban van Euópa régi és mostani fejedelmeivel. Gréciano herceg könyvét a francia sajtó legnagyobb elismeréssel fogadta. Minden lap rámutat a szerző előkelő pozíciójára és bátorságára, hogy most, amikor különben Németországban olyan erős a zsidóellenes áramlat, foglal ál­lást könyvével a zsidók mellett. A könyv címe ,,Judea“, a szerző előszava szerint: igazságérzete kényszeríti, hogy leszámoljon az antiszemitizmus tébo­lyával, mely már annyi áldozatot köve­telt és amely szégyene az emberi civili­zációnak. A könyv tulajdonképpen ket­tős életrajz: a fiatal szerző életrajza és az európai zsidóságé. A szerző, mint kisgyermek ismeri meg a zsidókérdés legelemibb, de egyúttal legfényesebb ré­szét: nevelőnője elborzadva rohan el ve­le a parkból, mert egy zsidógyerekkel akart játszani. Azután következik az út, Európa különböző centrumain keresz­tül, melyekben minduntalan beleütközik a zsidókérdésbe a fejlődő fiatalember, akinek bátorsága van tudósokkal, politi­kusokkal, diplomatákkal, feudális urak­­at vitába, harcba szállani a zsidók mel­lett. A „Judea“ megjelenése alkalmából Rotschild Róbert báró, a Rotschild­család francia ágának szeniorja és Israel Lévi „Grand Rabbin du Con­­sistoire central des Israelites de France“ lelkes hangú üdvözlőleve­lekkel köszöntették a fiatal her­ceget. — Szintén haladás Erec Izrael felépí­tésében ... Kevesen tudják, hogy Euró­pa egyik legnélkülözhetetlenebb eledele, a krumpli, sehogysem akart Erec Izrael­ben beválni. Nem egy h­asszid, aki in­kább barátja a krumplinak, mint Erec Izraelnek, „Isten ujját“ látta ebben. Most kapjuk a hírt, hogy Weinberg úr, a palesztinai WIZO főkertésze, kijelen­tette, miszerint a Jeruzsálem egyetlen mezőgazdasági kísérleti állomása a leg­különbözőbb krumpli-fajták közül felfe­dezték azt, amelyik kitűnően megterem Erec Izrael talajában. Hírek Palesztináról és a cionizmusról Sokolov a francia elnöknél. P­á­r i­s. Nachum Sokolov, a cionista világszervezet elnöke e napokban au­diencián volt Lebrun francia köztár­ g­sasági elnöknél, akivel hosszasabban el­beszélgetett a palesztinai helyzetről. Az­után meglátogatta Justin Godard nép­jóléti minisztert, valamint Leon Blumot, a francia szociáldemokrata párt vezérét, mindketten a cionista eszme és a palesz­tinai felépítés lelkes brátjai, akikkel ugyancsak megtárgyalta a palesztinai problémákat. A tárgyalások eredményé­ről nem adtak ki hivatalos jelentést. Sokolov és Brodecky beszámolói, London, június 26. Nachum Soko­lov, a Cionista Világszervezet és a Je­wish Agency elnöke, aki az utóbbi hó­napokat az Egyesült Államokban töl­tötte és személyesen vezette a cionista munkát, június 19-én visszaért London­ba. A pályaudvaron a cionista szervezet tisztviselői üdvözülték Sokolovot, aki­nek visszatérése alkalmából este kon­ferenciára ültek össze az angliai cio­nisták. Sokolov beszámolója, Sokolov részletes beszámolót mondott az „Americane Palestine Campaigne“­­ről és közölte, hogy a kampány alkal­mával felhozott összeg jelentős siker­ként könyvelhető el, különösképpen, ha figyelembe vesszük, hogy Amerikában borzalmas krízis dúl és az amerikai zsi­dóság fokozódó elszegényedése szinte leírhatatlan. Kijelentette, hogy meggyő­­ződése szerint a fiatal és erőteljes ame­rikai organizmus ki fogja állni a kataszt­rofális megpróbáltatásokat és a négy és félmillió lelket számláló amerikai zsidó­ság ismét vissza fogja nyerni pozícióját az amerikai gazdasági életben. Dr Brodetzky Selig, a politikai osz­tály vezetője referált a cionizmus poli­tikai helyzetéről. Közölte, hogy az Ac­tions­­Comitée július 25-én ül össze Lon­donban. Ezt követőleg ülésezni fog a Je­wish Agency adminisztratív komitéja is. Mindkét testületnek alkalma lesz állást foglalni a palesztinai országfejlesztési igazgató, Lewis French jelentésével szemben, amelyet a kormány már át­adott a Jewish Agencynek. Brodetzky kijelentette, hogy egyelőre nem ismertetheti részletesen a French­­jelenést, annyit azonban közölhet, hogy a French általában magáévá teszi a Sir John Simpson jelentésében fog­lalt javaslatokat. Nem hiszi, hogy a két és félmillió fon­tos befektetéssel tízezer embert lehetne az országban letelepíteni, mint ahogyan azt French reméli. A telavivi rádió-leadó héber, arab s an­golul jelentkezik. Közölte a Zs. N., hogy a telavivi min­tavásáron megnyitották az első héber rádió-állomást. A megnyitó program hé­­ber nyelvű rádió-prológussal vette kez­detét, amelyet a héber nemzeti színház egyik művésze adott elő. Német zene következett ezután. A héber opera tag­jai Schbert-dalokat énekeltek, majd az első héber rádiózenekar ugyancsak né­met zeneműveket adott elő. A paleszti­nai rádió igyekszik az arabokat is a mikrofonhoz vonzani és az arab művé­szetnek is helyet fog adni programmjá­­ban. Jeruzsálemben is fel akarnak állí­tani egy­­stúdiót, úgy, hogy ezzel a szent város is be fog kapcsolódni a rádióba. Rövidesen egy rövidhullámú leadót fog­nak felépíteni Palesztinában, hogy ki­cserélhessék az európai programmukat is. A mikrofonba héberül, angolul és arabul beszélnek. A telavivi stúdió elő­szava így hangzik: „Haksev, haksev po Telavivi“ Halló, halló, itt rádió Tel- Aviv! Tudomásunk szerint nálunk még nem fogták a tel avivi adót, aminek bi­zonyára a gyönge leadó az oka. Ha va­lakinek sikerülne Tel-Avivot fogni, úgy­­ közölje velünk a részleteket. Egy régebbi földvásárlás ügyében a zsi­dók javára döntött a palesztinai bíróság. Jeruzsálemből jelentik: Hosszú idő óta folyik a per zsidó földvásárlók és Abdula Samara arab földbirtokos kö­zött, aki még a háború előtt 7000 dunam földet adott el a zsidóknak Waadi Cha­­varith közelében, később azonban meg­tagadta a föld átadását, a földvásárlók jogainak elavultságára hivatkozva. Most végül a legfőbb palesztinai bíróság dön­tött az ügyben és elismerte a zsidó vá­sárlók jogát a 7000 dinárra.

Next