Zsidó Néplap, 1935. január-augusztus (15. évfolyam, 3-36. szám)

1935-01-18 / 3. szám

t,.- Jusztfivis­s Mór­­ Zsidópárt alakulása és eddigi működése­ i Több oldalról foglalkoznak' t­&­­feaphilg' a­­s idópárt és a zsidóság kihelyezked­ésével és ezért, mint a Zsidópárt volt elnöke kötelessé­gemnek tartlan, hogy­­emlékezet­be hozzáírni a párt alakulási körül­ménye­it. A köztársaság első évei­ben az itteni zsidó lakosság elhelyezkedési gondokkal küzdött. Politikai pártok keletkeztek, leg­többjük pályázott a zsidó szavaza­tokra és mindegyik ellenséges ma­gatartást tanúsított, ha csak egy zsidót is egy másik párt táborában vélt. Ezért szükségessé vált, hogy a zsidóságot kivonjuk a pártok har­cából és semlegesítsük. Szükséges­nek mutatkozott ez azért is, mert nem lehetett tudni, hogy az egyes pártok mennyit és mit fognak meg­valósítani vallott programmjukból , és váljon a program m­aga, meg­fe­lel-e a zsidóság követelményeinek. A köztársaság zsidóságának nem volt elismert vezére, ki körré cso­portosulhatott volna, ezért tehát egy eszmét kellett választani, me­lyet a köztársaság kü­lönböző tra­díció­jú lakosságának nagy része magáénak vallhat. Podk. Ruszban első­sorban a vallási alapon való szervezésre gondoltunk, de ezen gondolatot fel­­kellett adnunk, mert egyrészt a rabbinusok közötti állandó ellen­tétek a vallási egységes szervezést lehetetlenné tették, másrészt, mert a történelmi országok zsidó­ságát ez alapon szervezni nem le­hetett. A cionizmus alkalmas alapnak mutatkozott a történelmi országok­­ zsidóságának megszervezésére, de nálunk a zsidóság mint nemzetiség még új fogalom volt, a cionizmus még nem hatotta át a nagy töme­geket. Nehezen is szántuk rá ma­gunkat arra, hogy a cionizmust, mely számunkra egy szent ideál volt, bedobjuk a napi politika ör­vényeibe, mert ettől féltettük az eszme tisztaságát. Azonban éreztük a szervezetlen­ség hátrányait, tapasztalnunk kel­lett, hogy a zsidóság a háború alatt pénzzé tette áruját, a podko­mszí­ pénz lebélyegzése pedig el­vette pénzének kilenctized részét, a háborúból visszatért, földéhes zsidó fiatai emberek nem juthat­tak a földreformnál földhöz, a ha­tárok közelsége folytán a kereske­delem bénult s csak megfelelő par­lamenti képviselettől várhattuk a viszonyok javulását. Az első podk­­ruszi képviselő­­választás alkalmával dr. Reisz Gyula, bratiszlavai ügyvéd, mint az ort­hodoxia jelöltje vállalta a je­löltséget, a Zsidópárt jelöltjével szemben, de alig tudott néhány ezer szavazatot összehozni. A következő választáskor Dr. Reisz már mint a Zsidópárt jelölt­je Szlovenszkóin jelöltette magát, hozzánk pedig egy bírót küldött a cionista központ, akit mint a legfelsőbb bíróság zsidó nemzeti­ségű túráját mutatták be nekünk, ki m­­eg­választása esetén minden idejét a zsidóságnak fogja szentel­hetni, s aki, minthogy Podk. Rusz adja a legtöbb zsidó szavazatot, s nvvel az itteni zsidóságnak van a legnagyobb szüksége a támogatás­­a második skrutíniumban az el­ső mandátumot fogja kapni. A mandátumok szétosztásánál zonban ez az ígéret beváltva nem­­ lett. Dr. Singer, aki a békekonfe­rencián képviselte a zsidóságot, lett érdemei elismeréséül az első képviselő, dr. Reisz pedig, a két választásibeli anyagi áldozatai foly­tán, a második.­­ Mi tudtuk, hogy két képviselő­­ sokat nem javíthat a zsidóság soro­­­sán, de számoljunk azzal, hogy, ha a két képviselő járni fogja, a falvakat s városokat, a hatóságok látni fogják, hogy a zsidók nin­csenek élj­esen elhagyatva, hanem­ van valaki, aki szót emel érdekük­ben. .Számoltunk azzal is, hogy kép­viselőink, ha kevesen vannak is, találni fognak alkalmat arra, hogy az irányadó tényezőknél megvédjék a zsidóság jogait. Ezen reményeinkben mélyen csa­lódtunk. Dr. Singer, öreg, beteg ember volt, ki a képviselőtől el­zárt nehéz munkára már képtelen volt. A dr. Reiszt pedig üzleti­­szel­leme nem engedte, hogy a képviselő­től elvárt nehéz munkát végezze. Képviselőink nem­ járták a falva­kat, mint más pártok képviselői. Nem tartották szükségesnek még­­azt sem­, hogy egy-egy gyűlésre, egy-egy megbeszélésre jelentkez­zenek a köztársaság egyes centru­maiban. A zsidóság érdekei sem nyerte­k képviseletet képviselőik személyében. (Folyta­tj­u­k) SC HM S D T H ft U E !? - ff­éle Igmándi A VILÁG LEGJOBB KESERÜVI­ZE egyben gazdaságosabb is, mert „Igmán !!“-bó! nem Ve!I poh hrs/á­­ ra inni,negyed- vagy fé'po iír elég vo­l­l lenni. KAPHATÓ MINDENÜTT KIS ÉS N­AGY ÜVEGBEN Az egészség A-B-C-je Legyen rendes emésztése, Legyen piros-tiszta nyelve. Az Igmándi keserűviz, Kiváló aktású gyógyvíz. Természetnek adománya, Az emberiség javára. Ha betegség környékezi, „Igmándi“-viz megelőzi! Egyezségi tárgyalások a groszmanistákkalt Krakkóból jelentik: Jól értesült körökben tudni vélnek a revizio­nista unió és a Grossmann-féle , Judenstaatspartein között megin­dult egyezségi tárgyalásokról. Mindkét pártban erős hajlandóság mutatkozik a megegyezésre. Bizony legfőbb ideje volna itt is helyreállítani az egységet!­­ Havasi Sáfire pesti főrabbi a pápáéig „Salem allliss ste!" köszöntés­en búcsúzott a prípa Hevesitől Rómából jelenti: Pius pápa ma­­gán­kiihalgatáson fogadta dr. He­vesi Sándor budapesti neológ fe­rn­őit, akivel hosszabban elbeszél­getett. A budapesti rabbi ecsetelte pápa előtt a zsidóság szomorú politikai helyzetét Középeurópá­­­ban a fajgyűlölet propagandájának terjedése következtében, ami éles ellentétben van a keresztény dok­trínával s erkölccsel. A pápa érdeklődéssel hallgatta c. 1.­evesi fejtegetéseit és elmond­ta, hogy több kiváló zsidóval ál­landóan kontaktusban van, így kü­lönösen dr. Fannó, milanói főrab­bival, majd „Salem al Jiszráel!“ köszöntéssel, szívélyesen elbúcsú­zott Hevesi főrabbitól. I­brajiszlavai „Kándás" folytaja destruktív tevékenységét Husztról érkező híradások sze­rint, a hitközség szakadása befeje­zett tény s az orthodox anyahit- s községből kivált tagok állítólag, már meg is kapták az engedélyt — az önálló neológ, hitközség létesíté­sére. A huszti hitközségi békétlenség-­­ nek két ártatlan áldozata is van, nevezetesen Friedmann főkántor és az egyik alrabbi, akiknek­ az or­­­­­todox hitközség vezetősége azon­nali hatállyal felmondott s elbo­­­­csátott állásából. A szigorú intéz­kedést a vezetőség azzal indokolja hogy a­ szakadást a nevezettekhez közel álló rokonság forszírozza s miután a tagok egy részének kivá­lása által, a hitközség jövedelme megcsappant,ezt egfképpen akarják kiegyenlíteni, hogy ebocsátják a főszakadárok­hoz közelálló alkal­mazottakat. Egyébként, mint jól beavatott helyről értesülünk, a huszti ese­ményeket a bratiszlavai orthodox „Kánd­áj“ kavarja, hogy ily módon üssön egyet az új huszti rabbin, aki tudvalevőleg az önálló podk­­ruszi iroda híve. Dr. Seltz Viktor: A világ legtökéle­tesebb napilapja (Vége) A Spin fordáivá, méltóságos fogait bársonyosan csattogtatva, vattába pakkolt ellenséges dühhel kerülge­ti a „Times“ a cionizmust. Persze nagyon kompromittálni nem meri magát, mert ezt nem engedi a tra­díció, de viszont rosszat mondani akar, másrészt pedig rosszat mon­dani nem tud, végre nagynehezen kiizzadja a nagy vádat a cioniz­mus ellen: „Tekvivban a zsidó nacionaliz­mus kergeti a magasba a telekára­kat“. Szóval a zsidó nacionalizmusnak tudható be, hogy Tekvivban a te­lekárak szaladnak felfelé. Hát igaz is! Mert hogyha a zsidó naciona­lizmus nem alapította volna meg Telavivot, akkor Telaviv helyén­­ létezett homoksivatagot ma két garasért meg lehetne kapni. És ez fáj a „Times“-nek. Hogy a londoni I Cu­y-ben két háztelek nagyobb ér­­tékű­ mint Telaviv fele, és hogy ezt az őrülten magas árakat a londoni háztelkek annak köszönhetik, hogy az angol nacionalizmus elkövette azt a gazságot, hogy a Themse partján lévő őserdő helyén egy vi­lágvárost épített, — ezen nem üt­közik meg a „Times“, mert nekik angoloknak minden szabad. Hogy a zsidók­­ csinálták meg Londonból a világ pénzügyi köz­pontját az szint­én nem fáj a „Ti­­­­m­es“-nek, mert ezt a bűntettet a zsidók nem a zsidók nacionaliz­mus nevében, hanem az angol na­cionalizmus javára követték el, ezt pedig szabad.­­ Min­den esetre azonban ezen a „Timn­es“ nem há­borodik fel. A másik dísz­cikkben a „Times“ nyíltan beszél. Mérlegeli a cioniz-­ mus kilátásait és kijelenti, hogy: „mindaddig, míg a fejlac­ok anyagi és kulturáliis nívója nem éri­­el a zsidók anyagi és kulturális nívóját. Anglia a cionizmusért nem tehet semmit“. Értjük. A „Times“ somi ordáivá, gyanús gyávasággal jelenti be, hogy Anglia a cionizmus ellen for­dul. Miért a „Times“ feltételét le­hetetlen teljesíteni, mert ez a fel­tétel nem „előkelő“, méltóságos,ko­moly és emelkedett nyelves,­­ ha­nem józan paraszt nyelven annyit jelez: Zsidók! A ciatok a fellachnak ui ideg­rendszert, teremtsetek a fel­­lachnak ui agyvelőt! Változtassá­tok meg az organikus világ törvé­nyeit, legyetek Istenek! Támasszá­tok fel a halottakat és akkor meg­engedjük, hogy ti is éljetek! A nápolyi utcai nőknek a szoká­sa, hogy ha már annyira elfony­­nyadtak, lezü­lledtek, hogy a legna­gyobb erőfeszítésse­l sem képesek „mecénást“ keríteni, akkor apáca­­ruhába öltözködnek és apáca kosz­tümben kerülgetik a férfiakat. Jön a naiv és marha európai férfi Ná­polyba, megszólítja őt egy apáca — hát meg van bolondulva az Örömtől. Hát barátaim, ilyesmi még nem volt! Egy Kunigunda­­rendi szerető-nővér! Csak akkor veszi észre magát, mikor már bee­sett a gödörbe. De akkor már is­

Next