Zsidó Néplap, 1936. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1936-01-03 / 1. szám

2 A cionista Exekutiva politikai ügyvivője, a munkáspárti Sbertok csak titkárja útján hajlandó érintkezni az „illegálisokkal“ Jeruzsálemből jelentik. A szeren­csétlen illegálisok csapatja, akik­nek száma több ezerre tehető, e napokban egy háromtagú delegáci­ót küldött a Jewish Agencyhez, mely audienciát kért a Jewish Agen­cy politikai ügyvivőjétől, Mose Shertoktól, hogy a Jewish Agency végre kezdjen komoly lépéseket az illegálisak legalizálására. Ámde M­ose Sh­ertok, a munkáspárti ve­zér nem­ akarta fogadni a küldött­séget és titkárjával kiüzentette a delegációnak, hogy semmi monda­nivalója nincsen számukra. Néhány héttel ezelőtt egyszerű­en kidobatták a Jewish Agency épületéből az illegálisakat, akik se­gítségért­­ könyörögtek a cionista Exekutivénél, most pedig nem akarják őket fogadni. Azt hisszük, hogy az ilyen bürokratikus eljárás még­sem illik a munkáspárt kép­viselőjéhez. Mert, ha nem is adhat ígéreteket, legalább pár vigasztaló szót intézhetett volna hozzájuk? Valószínű azonban, hogy a dele­gáció a polgári középosztályhoz tartozott és azért nem volt semmi mondanivalója Shertok elvtársnak. fentét van, arra nem gondol a cio­nista szervezet tudós elnöke. Vi­szont, mi nem­ tudunk elképzelni állami egységet — egységes álla­miság nélkül. Hogyan kivonhat Weizmann állami egységet, amikor tagadja és ellensége a zsidó állami­ságnak? Igen, mi is kívánunk állami egy­séget de meg akarjuk teremteni en­nek előfeltételét: a zsidó államot. És a zsidó állam előfeltétele a többi bajok és hiányok orvoslásának és Telaviv és Rechobot belekapcsolá­­sának a zsidó nemzeti életbe, ami­nek hiányát Weizmann annyira os­torozta. Weizmann beszéde csak megerősítette Jabotinszky és híve­inek politikáját! Örmény diákok — egy örménybarát könyv ellen Prága. A „Die Zeit“ című német nemzeti lap, egy sztambuli jelen­tés alapján közli, hogy sztambuli örm­ény diákok a­z örmény templom udvarán máglyára vetették Franz Werfel zsidó író arcképét és az összes Sztambulban­ talált „Muzah Dag 40 napja“ című művét-Franc Werfel ebben a művében megírta az örmények szenvedését és Törökország elnyomó politiká­ját az örményekkel szemben. Ám­de az örmény diákság, hogy bebi­zonyítsák Törökország iránti loja­­li­tásukat máglyára vetették az őket védelembe vevő könyvet. A cionista Exekutiva újból megfosztotta a Betárt alijah jogától A cionista Exekutiva újabb me­rénylete a jobboldali betárd­alácok alija jogai ellen az egész zsidó pogári világból mély felháborodást váltott ki. Mint ismeretes, a cionista Exeku­tiva utasította a Palesztina Hivata­lokat, hogy a jövőben ne vegyék figyelembe az NCO, azaz betár­­chaluc szervezet certifikátjogait, miután a cionista szervezetből való kilépésük által, elvesztették jogo­sultságukat a cionista szervezetnek adott certifikátkvótára. Ez a legújabb attak sokezer be­­tárchaluc ellen, csak egy újabb példa a cionista szervezet jelenlegi urainak terrorisztikus és diktatu­­risztikus rendszeréről. Mert pld. az Agudának, mely sohasem volt tag­ja a cionista szervezetnek és a­­mely még ma is elkeseredett har­cot folytat a szervezet ellen, a cio­nista Exekutiva rendszeresen fo­lyósítja a certifikátokat, sőt utasí­totta a Palesztina Hivatalokat, hogy csak olyan agudistáknak ad­jon vízumot, akik felmutatják az Agudaközpont igazolványát, hogy az alijázó minden tekintetben megfelel az Aguda vallás s egyéb követelményeinek. Mint értesülünk, Jabotinszky e napokban éppen az ügyben kihall­gatáson volt az angol gyarmatügyi minisztériumnál és meg van min­den remény­, hogy a jobboldali eha­­lucok a jövőben majd direkt a Pa­lesztina kormánytól kapják a cer­tifikátokat. v Weizmann beszélt... Nincs megelégedve a jisuv viselkedésével ! Állami egységet és a magántőke kizárását követeli Telavivból jelentik. A paleszti­nai sajtó most közli le egész terje­delmében Weizmann Chaim, a cio­nista világszervezet elnökének, a progresszív cionisták értekezletén tartott „szenzációs“ politikai expo­zéját. Az expozéban Weizmann többek között olyan kijelentésekre is ragadtatta magát, mik gondolko­dóba kell, hogy ejtsék a jóllakott, baloldali és klab­ionista köröket is. Beszéde kezdetén dr. Weizmann beismerte, hogy a lucerni kongresz­szus óta a cionista szervezet nem sokat produkált.­­ „A lucerni kongresszuson — mondotta — újra vállaltam a cio­nista munka vezetésének súlyos terhét. Az azóta eltelt rövid idő nem tette még lehetővé számunk­ra, hogy" hozzálássunk mindazon feladatok megoldásához, melyek előttünk állanak. Kezdeti munkát végeztünk csupán. Fennállanak a külső nehézségek, amelyek kívül esnek a mi befolyásunk szféráján, vannak azonban belső tényezők, a­­melyekre befolyásunk van. A lu­zerni kongresszusról indult ki az ige az összes erők összefogására- Messze vagyunk még a messiási időktől, amikor a farkas és a bá­rány egymás mellett fog lakni. Gondolok azonban valamire, ami biztos és melyben mindannyian ér­dekelve vagyunk. Nem áll szándé­komban beleártani magam a tel­­avivi községi választások kérdései­be. Azt hiszem, ez a kérdés túl­­komplikált az én egyszerű fejem­nek. Egyet azonban tudnunk kell: Tel-Aviv városa, jóllehet nem ma­radt a mi sorainkon kívül, még­sem tartozik teljesen bele a mi cio­nista életünk vérkeringésébe,amely a mi nemzeti otthonunk támasz­kodik. Remélem és fohászkodom érte, hogy a jövőben másként lesz. Valóban szeretném­ Tel Avivot tel­jes egészében a szervezet jisuv ke­belében látni, mint egyik legjelen­tősebb láncszemét annak az élet­­körnek, amelyet mi itt teremtünk. Ez nemcsak belső szempontból, ha­nem külpolitikánk vonalán is, mely a jisuv összes erőinek egybefogá­­sát követeli, nagyon fontos. És most egy másik fontos prob­lémával szeretnék foglalkozni. Re­­d­obozban lakom és bizonyos te­kintetben ültetvényes, kolonista lettem. Ebben a faluban látok egy­ kört, amely teremtett valamit és teremteni fog még és amelyre fon­tos kolonizatórikus feladat vár. Ez a kör azonban egyik lábával benne van, a másik lábával kívül esik a jisuv szervezetén. A jisuv többi köreivel ennek a körnek is egye­sülnie kell egy egységes cionista rezsimmel. Sokat beszélnek nálunk a cionista politika fontosságáról. Té­nylegesen azonban olyan ten­denciákat látok, melyek nem arra irányulnak, hogy politikai erőnket fokozzák, hanem, hogy azokat gyengítsék. Mindenki külön uta­kon jár. Ilyen körülmények között nincs politika, hanem csak anarchia és felbomlás. Nem lehet nagy tet­teket várni sem a Jewish Agency­­től, sem az elnöktől, ha nincs egy­ség saját körünkben. Nem banális egységre gondolok, hanem állami egységre, hogy a sok ellenséggel, kik ellenünk emelkednek, egysé­ges frontot tudjunk szembeállítani. Ha befolyást akarunk gyakorolni a külső erőkre, melyek akadályokat gördítenek utunkba, előbb meg kell erősítenünk belső erőinket. Ebben az esetben sokkal erősebb és cél­ravezetőbb lesz a nyomás. Van még egy másik feladatunk. Nem hiszem, hogy a mai nemzet­közi helyzet túlzottan veszedelmes volna számunkra, senki sem tudhat­ja azonban, mit hozhat nekünk a holnap, vagy a holnapután A nem­zetközi politika egén felhők gomo­lyognak. Körvonalaik még nem rajzolódtak ki világosan, mégis ve­szedelmeket rejtenek magukban és nekünk fel kell készülnünk arra, hogy ha ezek a veszedelmek beál­­lanak, erősen álljon a jisuv és azokkal meg tudjon küzdeni. Erre konkrét formában kell felkészül­nünk és ehez nagy tőkére van szükség. Egyik fő feladatunk arról gondoskodni, hogy növeljük a nemzetközi tőkét és azt a tőkét, a­mely a nemzet és a magántőke kö­zött áll“. Ezeket mondotta Weizmann, a­­miből látni lehet, hogy a politikai viszonyok a saját soraikban is igen ziláltak, Telaviv és Rochobot, a Palesztinai Iisuv két legnagyobb centruma, nem hajlandó alávetni magát a cionista szervezet diktatú­rájának. Azután Weizmann állami egységet prédikál és a nemzeti tő­ke növelését követeli. De nem a zsidó nép, a zsidó nemzet tőkéjé­nek növelését, hanem azt, mely a nemzet és magántőke között áll, vagyis valószínűleg a baloldali His­­tadrut tőkéjét. Hogy eben némi e­ Barbárország igazságszolgáltatása A Gestapo razziái a zsidók között. Berlin. Az utóbbi napokban so­rozatos letartóztatásokat eszközölt zsidó körökben a Gestapo, a nem­zeti szocialista rezsim titkosren­dőrsége- Frankfurtban dr. Mayba­­um rabbit vették őrizetbe, mert sértőnek találták egyik kulturelő­­adását a nemzeti szocialista állam­ra nézve. Különösen nagy feltűnést keltett dr. Sigmund Wassermann közismert zsidó bankár letartózta­tása, aki nemcsak a pénzügyi élet­ben, hanem a zsidó közéletben is előkelő helyet foglal el. A letartóz­tatás összefüggésben áll azzal a hadjárattal, amelyet náci részről ,­ zsidó magánbankok likvidálására indítottak be és amelynek során az „Angriff“ egyenesen fenyegető hangot ütött meg a zsidó magán­bankok vezetői felé. Más forrásból származó információk szerint Was­­sermannt azért tartóztatják le, mer differenciái támadtak a nem­zeti szocialista börzeügynökökkel. Az ártatlan csók is a faj­­gyalázás. A darmstadti bíróság három hó­napi fogházra ítélt e­gy 18 éves fi­atal zsidót, aki egy árja nőt meg­csókolt. Az ítélet elismeri ugyan, hogy az árja nő hozzájárulásával történt a csók, de a vádlottnak tudnia kellett, hogy a mai időkben ilyen gyöngédséget zsidó nem en­gedheti meg­ magának. —­ Mann­­heimban egy zsidót, aki 3 év óta együtt élt egy árja asszonnyal, egy évi fogságra ítéltek „fajgyalázás“ miatt. A bíróság hangsúlyozta, hogy az ítélet azért olyan „enyhe“, mert a vádlott frontkatona volt. Ősgermán pogány keresztne­veket javasolnak Németor­szágban a nemzeti szocialis­ták. Lipcsében könyv jelent meg arr­­­ól, hogy milyen keresztneveket adjanak a gyermekeknek és mű­vé­geket ne adjanak. A kis kötet öt­ezer tiszta germán eredetű nevet tartalmaz; ezeket 600 követi, me­lyek nem árja eredetűek. A száz­százalékos hitlerista családatyák eszerint nem fognak többé gyerme­keiknek ilyen nevet adni: Keresz­­tély József. Pld.: Erzsébet, János stb. Ezek helyett ilyeneket ajánl: Erchanger (nemes dárda) Idwin, Ludhorst (vadász), Wandelgard (vandálok védője).

Next