Bérmunkás, 1924. január-június (2. évfolyam, 257-282. szám)
1924-03-29 / 269. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD aturday, March 29, 1924Chicago, 111 No. 269. szám. — Ára 5 cent. FORD A BILLIÓK BIRODALMA FELÉ. A munkásság nagymérvű kizsákmányolása gyorsan segíti e céljához. A részvénytársasági forma mögött egy-két iparfejedelem van. A Ford Motor Co. országvilágra kiterjedő trösztté fejlődött. GÉPAUTOMATÁKKÁ ALJÁSÍTJÁK A MUNKÁST. Az ipari fejlődés gyors előretörtetésében ma már elérte azt a pontot, ahol már túlnőtte az egyéni kezelés lehetőségét. Ma már nem tud és nem végez mindent egy ember,mint a régi világban, amikor a cipész nemcsak a cipőt állította elő, hanem az ahhoz szükséges bőrt is maga cserzette és festette meg. A mai ipar kooperatív tömegvállalkozás, amely a férfiak és nők nagy sokaságának a közreműködését veszi igénybe. E férfi és nőmunkások számtalan különböző munkákat végeznek ugyan, ami végeredményében azonban egy bizonyos fajta árucikk előállítására, mint egy nagy egység fonódik egybe. Vannak ezek között mérnökök, vegyészek, számtartók, igazgatók, gépészek, napszámosok, stb., de mind mint egy ember dolgoznak s munkájuk eredménye tisztán kizárólag e ténynek tudható be. Ha ezen munkások bármely csoportja beszünteti a munkájának végzését, ez nyomban hatással lesz az egészre nézve; az egységes működés megszűnik, a termelés eredménytelen lesz s az ipar részben vagy teljesen megbénul. Mi mást bizonyíthatna a munkásság oly nagyméretű megmozdulása, mint azt a bányászsztrájk, az acélgyári munkások, a vasutasok sztrájkjainál láttuk, mint azon tényt, hogy a modern ipar a kooperatív munkavégzés, a nagy tömegek együttes összműködésének a korába jutott. Ezekben a sztrájkokban közel egy és egy negyed millió munkás vett részt, mely hatásában csaknem egy kis forradalmat idézett elő az amerikai társadalmi életben, s amelyért oly szokatlanul szigorú megtorlásban részesítette a sztrájkolók vezetőit a kapitalista bíróság. De amint látjuk, a modern ipar kooperációs alapon áll, üzembentartásához és ahhoz, hogy eredményt mutathasson fel a régi termelési móddal szemben, nagy tömegek összmunkálkodását kívánja meg, ennek dacára a tulajdonbeírás és irányítás magánkezekben van. Ezen rendszernek a természetes követelménye aztán az, hogy e nagy vállalatokban foglalkoztatott munkások ezrei és százezrei az ezeket tulajdonul bíró magán egyén vagy kisebb-nagyobb számú részvényesek részére csinálják az óriási profitot. Röviden, a modern ipar, amely természeténél fogvatársadalmi intézmény s mint ilyen a társadalom öszszességének előnyét kellene, hogy szolgálja, ahelyett az a különös helyzet áll fen, hogy az ezekből eredő — — sok esetben hihetetlenül magas — profit csak néhány nagytőkésnek az aranyhalmazát szaporítja. Nincs még egyetlen másik példa sem, ahol ez annyira szemmel látható volna, mint a Ford Motor Co. esetében. Ebben az esetben két egyén áll előttünk, az apa és fia, kik viszonylagosan 120.000 munkás által előállított és társadalmilag használt szükségleti cikkekből eredő szédületesen nagy jövedelmet ketten zsebelik be. Nem ámítják a világot! Más nagy vállalatok azzal szoktak dicsekedni, hogy nagyszámú részvényeseik vannak s noha a legtöbb esetben ezeket is főként egy pár nagy bankár ellenőrzi, mégis azt a látszatot kelthetik, mintha nem egy pár pénzember zsarnoki önkénykedésétől függne az ipar, hanem egy nagyobbszámú józanul gondolkodó részvényestől. A Ford társulatnál azonban ez nem áll, ők nem tartják szükségesnek félrevezetni a közönséget. A Ford Motor Co. egyszerűen Henry Ford és fia néven szerepel s nem hirdetik, mint pl. a General Electric Company, hogy 34,000 részvényesük van, akik között azonban egymaga Morgan és Co. nagy bankháza nagyobb értékű részvények, felett rendelkezik s igy több beleszólása s nagyobb hatalma van a társulat ügyeinek intézésében, mint a többi 33,990 részvényesnek együttvéve. A Ford társulat növekedésének története hasonló a többi nagyvállalatok történetéhez. A Fordék története a folytonos pénzhalmozás és az azzal járó gazdasági hatalom növekedésének története, mely hatalom növekedéséhez már a legkezdettől fogva számtalan munkás járult hozzá keze és agya munkájával. Hogyan kezdte Ford az üzletet, Henry Ford, mielőtt az autógyártást megkezdte volna, mint gépészmérnök, de közönséges bérmunkási szerepben a detroiti Edison társulatnál dolgozott. Ő maga ugyan nem volt felfedezője az automobilnak, de egy olyan autó gyártását találta megkezdeni, amelyikből határtalan mennyiségben és amelyet olcsón lehetett gyártani. Amint már több ízben Ford maga bevallotta, azon gépeket, melyek e nagyméretű termelést lehetővé tették, hosszú kísérletezés, után és számos munkásának a munkája révén, sikerült csak létrehozni. Így történt aztán, hogy amíg Ford maga a most már nevéről ismert autók gyártását csak nagyon kezdetleges módon indította meg, mások azaz a munkásai azt tökéletesítették részére. A gépeknek a gyártásban való eddig soha nem tapasztalt nagyméretű alkalmazása, a tömegtermelés és a mármár egy hadsereghez hasonló nagyszámú munkástömeg alkalmazása az, ami Fordnak a sikert biztosította. Kezdetben a pénzhiány miatt Ford is másokra volt utalva. Hogy a szükséges tőkét megszerezhesse, részvényeket bocsájtott ki, s az eredeti Ford társulatnak ezek segítségével sikerült csak megvenni az alapját. Később, amikor az üzlet jól jövedelmezőnek bizonyult, Ford, aki a részvények több mint ötven százaléka fölött maga rendelkezett, olyan helyzetbe hozta az őket kezdetben kisegítő részvényes társait, hogy kicsinyenként mindannyian kényszerültek részvényeiket Fordnak eladni. Az első Ford-gyár eléggé illusztrálja Ford akkor még nagyon is függő helyzetét. Ez a gyár csak egy úgynevezett összeállító műhely volt. Az autóhoz szükséges különböző részeket más társulatok gyártották. A legtöbb részt és köztük a motort is, a Dodge Bros. gyárában készítették. A fenti társulat egy időben közösségben volt a Ford társulattal, azonban az utóbbi rohamos fejlődése abba a helyzetbe juttatta őket, hogy önállósíthatták magukat. Több más társulat is dolgozott Fordéknak ugyanezzel az eredménynyel. Állandó terjetzkedés. A Ford politikájában a következő lépés volt az autógyártáshoz szükséges összes részeknek a Ford telepen való előállítása. Ennek keresztülvitelére nagyszámú és rendkívül nagytehetségű szakértőket fogadott fel a Ford Motor Company. Ezeknek munkája révén jött aztán létre az az órapontossággal működő összmunkálkodás, melyet éppen az általa elért sikerekből kifolyólag “The Ford Industrial Machine” (ipari gépezet) névvel jelöltek. , • a “The Ford Industrial Machine - ben mondja John Keracher a “Brains and Industry” című folyóiratban,a sokkal leleményesebb eszű emberek is találhatók, mint maga Henry Ford. Se szeri, se száma, azon sok gépezeteknek, tökéletesítések és módosításoknak, amelyek ezen “ipari gépezetben” résztvevő szakértők kezeiből már kikerültek s amelyeknek feltalálása és összeállítása mind több tudást igényelt, mint amennyivel Ford rendelkezett, amikor kezdetleges autóján javításokat csinált vagy azt felfedezte. Ezen feltalálókról azonban a legtöbb esetben nagyon keveset hallott a világ s még kevésbbé lesznek találmányukért megjutalmazva. A Ford rendszer, amint azt néha nevezni halljuk, egy igazi jó példája a magánprofit érdekében folyó társadalmi termelés legmag«s«bb fejlettségének. Országos tröszt. A Ford profitja, amely máris mérhetetlenül nagy, bámulatos gyorsaság(Folytatása a 2-ik oldalon.) A KAPITALISTA SAJTÓ—SZELLEMI MÉREG! A kapitalista lapokkal mérgezett és bolondított hiszékeny munkást utolsó centjétől is megfosztják. A kapitalista lapok a kapitalista osztály érdekében imák. Csak az igazi munkáslapok írnak kizárólagosan a munkásság érdekében. Ilyen munkáslap a Bérmunkás. Olvassatok munkáslapot. Terjesszétek a Bérmunkást. HÁROM PERCENTTEL DRÁGÁBBAN ÉLÜNK MINT A MÚLT ÉVBEN. WASHINGTON, D. C.Az egy százalékkal leszállított élelmiszerárak valamit könnyítettek a megélhetés nehézségein, jelenti az Egyesült Államok munkaügyi minisztériuma. Azonban az élelmiszerárak még mindig három százalékkal magasabbak, mint az elmúlt esztendő január havában voltak és 52 percenttel magasabbak az 1913. év januárjában fizetett áraknál. A gyümölcsfélék és tejtermékek januári egy százalékos áresését a szezon közepének lehet betudni. Húsneműek, főzelékfélék, kannázott befőttek mind emelkedtek ár tekintetében. A múlt év folyamán a következői középnyugati városokban emelkedtek az élelmiszerárak: Springfield, 111., 8 percenttel; Peoria, 7 percenttel; Cininnati, Columbus, Milwaukee és Omaha, 6 percenttel; Chicago, Dallas, Denver, Louisville, Pittsburgh and St. Louis, 5 percenttel; Atlanta, Birmingham, Houston, Indianapolis, Jacksonville, Kansas City, Memphis, Mobile és San Francisco, 5 percenttel ROMLOTT TOJÁST ÁRUSÍT a HÚSTRÖSZT. ST. LOUIS.—Hogy mióta szállítanak az amerikai népnek romlott tojást Armour, Cudahy és a Monis húspakoló kompániák azt nem lehet pontosan megállapítani, de most az élelmiszereket vizsgáló bizottság nagy mennyiségű romlott tojást talált a nevezett cégek helybeli raktáraiban. Továbbá a nagy “pie”-készítő kompániákat csípték nyakon, hogy romlott tojást használnak süteményeik készítésénél. Ne higyjük azonban, hogy ezentúl nem fognak romlott tojást etetni az amerikai néppel. Dehogy is nem. Ez a kis leleplezés csak arra való, hogy egy kis aprópénzt tudjanak kipréselni a romlott élelmiszereket árusító búströszttől és egyéb élelmiszerhamisítóktól. A VILÁG MUNKÁSSÁGA A NÉMET MUNKÁSSÁGÉRT. —-------T BERLIN.—Több mint 300.000 dollárt gyűjtött az International Workers Relief október 1-je óta a németországi éhezők megsegítésére. Egészen május végéig szükség lesz a segélyezés folytatására, hogy a különböző helyeken felállított népkonyhák élelmezni tudják az éhező munkásgyermekeket és nőket. A BÉRMUNKÁS HAT OLDALAS LESZ május elsején. Olvassátok, terjesszétek! Harcok az elért bérmagasság megtartásáért. A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség tudósítója ismerteti a finnországi szakszervezetek mai állását. A finn szakszervezeti szövetségnek 1909. évben történt alakulásakor 25,197 tagja volt. Ebből a tagállományból 1910-ben már csupán 15,346 tag maradt a szövetség kebelében. A szakszervezeti szövetség a legmagasabb taglétszámot a forradalom évében, 1917-ben érte el, amikor 160,695 tagot számlált. 1919-ben, a kommunista felkelés összeomlása után — amikor a szakszervezetek újjáépítéséhez kellett hozzáfogni — 40,000 tagja volt a szövetségnek. 1923. év végén a szakszervezeti szövetségnek 47,633 tagja volt, az 1922. évi 48,176 taggal szemben. A lefolyt (1923-as) évben nagy kiterjedésű sztrájkmozgalmak és munkáskizárások voltak Finnországban és e mozgalmakban 70,000 munkás vett részt. A munkáltatók bérredukciós kísérleteit az egész vonalon meghiúsították a munkások, viszont meg kell állapítani, hogy a munkások is csak néhány esetben tudtak kisebb béremeléseket kivívni. A munkanélküliség csökkent és az 1923-ban foglalkozó és kereset nélkül maradt munkások száma nem volt nagyobb a háború előtti évek átlagos számánál. A szakszervezetek többnyire kommunista vezetés alatt állanak, de nem tartoznak a moszkvai Szakszervezeti Internacionálé kötelékébe. 1922-ben tagszavazást rendeztek a moszkvai Szakszervezeti Internacionáléhoz való csatlakozás kérdésében s azt el is határozták. De mivel a szavazásban a tagoknak csupán egy harmada vett részt, a vezetőség nem hajtotta végre a határozatot, nehogy szakadást idézzen elő a szervezetekben. A szakszervezeti szövetséghez tartozó svéd munkások részére 1923-ban külön titkárságot szervezett a szövetség vezetősége. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KAPITALISTÁI A MEXICOI OLAJFORRÁSOK UTÁN. MEXICO CITY.—Uncle Sam-nek jó szimatja van olaj után, amit legjobban elárul az a barátságos közeledés Mexicoval szemben. A Transcontinental Oil Co. Vera Cruz államban újabb gazdag olajkutak birtokába jutott. Február 21-én hatalmas olajsugarat lövelt a levegőbe az egyik olajkút. A Corona Companynak (Holland-Mexicoi társulat) is van gusherje, amelyet feburár 19-én fedeztek fel. Az Egyesült Államokban állandóan arról tanácskoznak az olajmágnások, hogy a mexicói forradalom megzavarta az olajtermelést és bizonytalanná tette az amerikai tőke befektetését. Ez valószínűleg csak egy újabb manőver akar lenni arra, hogy az olaj és petroleum árakat újból emelhessék. Jelenleg több mint 400,000,000 hordó olaj van készletben az Egyesült Államokban. Teljesen alaptalan az az állítás, hogy az itteni olajtársaságok beszüntették volna az olajfinomítók üzemét. Sőt ellenkezőleg a Huasteca (Doheny), El Aguila (Royal Dutch Shell), és Pierce (Rockefeller) éppen most peticionáltak behozatali vámok életbeléptetéséért, hogy az olajárakat emelhessék Mexicoban. BEPÖRÖLTE A UNIONT MERT AZ SCAB-NEK HÍVTA. ST. LOUIS.— Myrtle Mullen nem hagyja magát scab-nek nevezni azért, mert nem ment ki sztrájkra a többi munkástársaival magasabb munkabérért és jobb műhelyviszonyokért. Mrs. Mullen azért, mert a sztrájkot kimondó union részéről scab-nek lett deklarálva, pert indított a United Garment Workers 238-ik osztálya ellen 6.500 dollár kártérítés erejéig. Az 1918-iki sztrájk alatt, — mondja Mrs. Mullen — a union, mint “scab”-et nevezte el őt azért, mert nem ment ki sztrájkra a többi munkásokkal. Az ügyet a kerületi bíróságon Taylor bíró fogja tárgyalni, amely tárgyalás elé igen nagy érdeklődéssel tekintenek a munkás körökben. NÉGER PAP ELÍTÉLI A A SZTRÁJKTÖRÉST. CHICAGO, 111.—A sztrájktörést ostorozta az egyik vasárnapi prédikációjában Reverend David Johnson, a St. Mary’s African Methodista Church pásztora. Utána több sztrájkoló jelentkezett még szólásra, akik mindnyájan a sztrájkolók jogaiért szálltak síkra. AZ LW.W. LELEPLEZI BURNS-T. A Department of Justice főnöke egy személyben a Burns-féle detektív iroda feje is. Az I. W. W. tagjait szeretnék beugratni erőszakos cselekedetekre, hogy börtönbe vethessék őket. Vigyázzunk a spiclikre. AKCIÓ A MUNKÁSSZERVEZETEK ÖSSZETÖRÉSÉRE. CHICAGO, 111.—Az I. W. W. birtokába jutott több bizalmas levélnek, melyeket Wm. J. Burns váltott a Burns detektív ügynökség los angeles-i, miami-i, globe-i és más városok irodáinak igazgatóival, és oly leveleknek, melyeket szintén Burns váltott a Miami Copper Co., az Old Dominion Copper Co., a Tom Reed Gold Mines Co., az Inspiration Consolidated Copper Co., a United Verde Extension Co. és sok más hasonló társulatok igazgatói és főnökeivel, valamint sheriffek, rendőrhivatalnokok, kétes exisztenciájú detektívek, felbérelt árulók, agent provokátorok, hamis tanuk és közönséges hazug csirkefogók és Burns között váltottak. A gyűjtemény a legfontosabb az összes eddig nyilvánosságra hozottak között a munkásszervezetek ellen intézett támadást illetőleg. Wm. J. Burns Harding elnök megbízásából került az Egyesült Államok igazságügyi osztálya vizsgálati hivatalának főnöki pozíciójába és Coolidge elnök jóváhagyásával még jelenleg is ott van. Nagy megütközést keltett liberális körökben, hogy a kormány ily magas hivatalnoka, hivatalával járó nagy befolyását és hatalmát piszkos magánérdekek előmozdítására használja. Annál nagyobb a megütközés, mivel Burns a vizsgáló bizottságok és liberális szenátorok előtt ismételten kijelentette, hogy a Burns detektív ügynökségnek már nem ő a feje, hanem azt a család más tagjai vették át. Wm. J. Burns hazudott. Az I. W. W. birtokában levő levél azon állítását világosan megcáfolja, melyet a Burns Detective Agency los angelesi irodájának főnökéhez G. P. Pross-hoz, 1923 május 23-iki ketettel irt, a Department of Justice hivatalos levélpapírján és melyet saját keze aláírásával látott el. A levél tartalma a Burns detektív ügynökség levéltárában 5,900. szám alatt kezelt ügygyel foglalkozik. Az 5,900. számú ügy tartalmazza az ércbányászok szervezetének megsemmisítésére indított hadjáratot az arizonai ércbánya érdekeltségek részéről a Burns gunmenek által. Az említett levélben írja Burns, hogy két spiclit küld az arizonai ércbánya érdekeltségek segítségére. Ezek közül az egyik Fred Haines, ki a megbízóihoz küldött jelentéseit “W1” aláírással szokta ellátni. A munkások között ez az áruló Fred Harris néven szerepelt és befurakodott az I. W. W. kötelékébe tartozó Metal Miners (ércbányász) Ipari Szervezetbe, ahol a múlt évi delegátusi megbízó levelének a számja MM-448 volt. Az alább közlendő levélkivonatok világot vetnek az aljas aknamunkájukra, melylyel megszeretnék akadályozni a szervezet fejlődését. Egyik levelében, melyet Prossnak küldött Globe és Miami városokból 1923 jan. 15-iki kelettel, elmondja, hogy Roy Phillips, I. W. W. tag milyen eredményes munkát végzett a bányatelepeken az irodalom terjesztése terén. E levélben említést tesz Demetroff radikális és Frank Williams I. W. W. tagról az O. D. bányákban és Mike Shay szintén I. W. W. tagról, kik az I. and C. bányatelepeken végeztek eredményes munkát a szervezkedés terén. Elmondja továbbá, hogy A. J. Matthews mutatott neki levelet, melyben Lee Tulin, az I. W. W. Metal Mine Workers Industrial Unionjának központi titkára megbízza Matthews-t, mint utazó delegátust az arizonai bányavidéken. A Matthews szobájába való betörésről a következő szavakban tesz jelentést: “Amig Matthews ma távol volt átkutattam a szobáját, de a trunkján kívül, mely lakattal volt bezárva csak a soffőr-engedélyét találtam, melyet mellékelve küldök.” Tíz dollár napidíj a piszkos munkáért. A jelentéseikkel mindig a számlát is küldik az árulók, mely napi tíz dollár fizetésről és ezenkívül a mellékkiadásokról szól. Haines (Harris) 16, 17 és 18-iki jelentéseiben Matthews-nek a vidéken kifejtett működéséről számol be, kinek minden lépését figyelte. Elmondja, hogy mikor melyik bányatelepen jelent meg, mely bányában, kik végeznek szervező munkát, sőt még arról is jelentést tesz, hogy ki ragasztott falragaszokat a megyei börtön falára. Jelzi jelentéseiben, hogy némely síliften a bányákban nem is vesz fel munkába mást, mint I. W. W. tagokat és szerinte még egy Searles nevű rendőrtisztviselő is tagja az I. W. W.-nak. Június 19-iki jelentésében körvonalazza a Matthews részére elkészített kelepcét. Itt már a Department of Justice Noonan nevű megbízottja is segítségére volt. Feltartóztatják a leveleket. Az alábbiakban még több információval szolgál az I. W. W. tagjairól és értesíti megbízóit, hogy Matthews valószínűleg sejti a kilátásba helyezett elfogatását, mert értesítette a szervezet központját, hogy a leveleit más címre egy munkástársnőhöz küldjék és végül így ír: “Biztos vagyok, hogy Matthews-t körözik Taft vagy Bakersfield, Californiából és ha visszatérek Globe-ba, összkeöttetésbe lépek Noonannal bővebb információért. John Graham és Matthews részére Pressotba érkező leveleket okvetlen tartóztassák fel.” Itt megint bebizonyosodott, hogy a Department of Justice és a Burns privát detektív ügynökség összeműködnek. De azt is bizonyítja a fenti eset, hogy a sérthetetlennek hirdetett Egyesült Államok postáján érkező leveleket még a magán detektív ügynökségek emberei is feltartóztathatják, ha azt a bányabárók érdekei úgy kívánják. Persze az I. W. W. tagjaival szemben így is rendjén van. De bármennyire is tervezték Matthews elfogatását, ez nem sikerült, amint azt “W-1” 20, 21 és 22-iki jelentéséből megtudjuk, Matthews “meglépett” és csak a trunkját hagyta vissza. Haines jelentéséből azonban kitűnik, hogy Matthews munkástárs energikus szervező és eredményes munkát végzett a vidéken. Június 21-iki jelentésében szomorú eseményről számol be “W-1”. Ugyanis ekkor a rendőr véletlenül letartóztatta őt és hosszabb ideig maradt a börtönben, míg végre összeköttetésbe tudott jutni Noonan D. J. ügynökkel és ez kiszabadította őt. Azonban az egy éjjeli börtön annyira megviselte, hogy kénytelen volt Californiába utazni “egészsége helyreállítása” céljából. Bemutatja az áruló utódját. Los Angelesbe való megérkezése után tartalmas jelentésben számolt be megbízóinak az Arizonában szerzett tapasztalatairól és bemutatta azon levelet — jóváhagyás végett — melyet Lee Tulin központi titkárhoz írt, melyben bemutatja az arizonai bányavidéken hagyott áruló utódját. A levél San Pedroban kelt és “Tisztelt uram és munkástárs” megszólítás után így folytatja: “Néhány sorban értesíteni kívánom önt, jelenlegi tartózkodási helyemről, mert Globe, Miami és Superior, Arizban a talaj nagyon megmelegedett a lábam alatt. Június 20-án letartóztattak Superiorban és piszkos, patkányoktól megfertőzött börtönbe dobtak. Azok az átkozott spiclik nagyon aktívak a vidéken . . .” (Ki tudja ezt jobban, mint ő maga). “Eltávozásom előtt egy régi munkástársat, ki régi bányász, ismét felvettem tagjaink sorába, kinek a neve J. J. Pear. Ajánlom, hogy lássa őt el delegátusi megbízólevéllel, mert olyan helyzetben van, hogy jó munkát végezhet Globe, Miami és Superior vidékén. Személyem és Matthews távozásával Pear munkástárs a legalkalmasabb, akit munkába állíthat és ő jól érti a gémet.” Talán mondanunk sem kell, hogy Pear, a másik áruló, kit Haines megbízott a piszkos munka végzésével. Röviddel ezután megtaláljuk a Pear jelentéseit “7-3” aláírással. (Folytatása a 4-ik oldalon.)