Bervai Figyelő, 1984 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

A FINOMSZEREL­VÉNYGYÁR PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, 1. szám ÁRa: 1,80 FORINT 1984. január hó 1983• Munkában nehéz, eredményekben sikeres év Ismét túl vagyunk egy éven és nincs szégyenkez­ni valónk. Amit a jelenlegi körülmények között akarat­tal, szorgalommal, becsüle­tes munkával meg lehetett valósítani, azt vállalatunk kollektívája megvalósította, s ezzel számottevően hoz­zájárult a népgazdasági helyzet stabilizálásához, vál­lalatunk egészséges fejlődé­sének biztosításához. Már az 1983-as éves terv­­célkitűzések összeállításá­nál érzékelhető volt, hogy az 1982. év második felé­ben felgyorsított és módo­sított piacpolitikai tevékeny­ség hatására egyes termé­keink értékesítési lehetősége nagymértékben javult, s alapvetően az lesz a fel­adat, hogy a különböző ne­hezítő körülmények ellené­re képesek leszünk-e az igények kielégítésére, s gaz­dálkodásunk hatékonyságá­nak további javításával el­lensúlyozni tudunk-e több, eredménycsökkentő hatást, a tavalyitól 30 százalék­kal magasabb. Ennek az az oka, hogy az év folyamán a tervezettnél kedvezőbb áremeléseket tudtunk elérni, valamint a konvertibilis de­vizaszorzók a tervben fi­­gyelembe vettnél nagyobb mértékben emelkedtek, s mindezek kedvezően javítot­ták a konvertibilis export jövedelmezőségét. Megfelelő mértékben javította eredmé­nyünket termékeink önkölt­ségének csökkenése, ami a célszerű munka végeredmé­nye. Ehhez tartozik még két dolog: az egyik, hogy év közben vállalt többlet tő­kés exportunk elismerése­ként az Országos Árhivatal felmentette vállalatunkat a kompenzitív árképzés jöve­delmezőségi korlátja alól, így a tervezett belföldi ár­­csökkentést nem kellett vég­rehajtanunk. A másik, hogy a vállalati eredményt kb. 20 millió forinttal növeli az előző éveket érintő önreví­zió kihatása, amely a royal­ty költségek elszámolását érintette. Mik voltak a nehézségek? A tervezettnél nagyobb mértékben emelkedtek a jövedelmek Ismeretes, hogy a nép­gazdaság helyzetének javítá­sa érdekében több olyan intézkedés született a gaz­dálkodási folyamatok sza­bályozásában, ami növelte a vállalat költségeit, csök­kentette várható eredményét. Tovább szűkültek az im­portbeszerzési lehetőségek. A számunkra biztosított be­szerzési keretek csak úgy lehettek elegendőek a folya­matos munka elvégzéséhez, ha ezen a területen szigo­rú takarékos gazdálkodást valósítunk meg, s intézke­déseket teszünk a lehetsé­ges kiváltásokra. Azaz, ha kevesebb import anyagot használunk fel, mint eddig. Megnehezültek és romlot­tak a belső — országon be­lüli — kooperációs és be­szerzési lehetőségek. Ennek egyik oka részben a beszál­lítókat érintő importkorlá­tozás, másrészt egyes helye­ken a nem megfelelő mun­kavégzés, valamint, rendkí­vüli események (dunaújvá­rosi kohótűz) is voltak. Ismert, hogy a vállalat létszáma évről-évre csökken. Tervünkben eredetileg egy minimális létszámnöveke­déssel számoltunk, de saj­nos évközben tapasztaltuk, hogy ez nem valósítható meg, hanem további lét­számcsökkenés következik Éves záró mérlegünket majd csak február köze­pén tudjuk véglegesíteni, ezért a számokban kisebb eltéréseik még lehetnek, azonban jól láthatók a kö­vetkezők : Teljes termelési értékünk­ öt százalék körül növek­szik 1982-höz képest és te­vékenységünk össz árbevé­tele 1 milliárd 240 millió forint körül alakul. Ezen belül tőkés expor­tunk növekedése több mint 30 százalék, értéke: 230 mil­lió forint körüli. Szocialista exportunk is tovább növekedett 1983-ban. Mértéke: 22 százalék, s ér­téke: kb. 300 millió forint. Szakmáink azt is tükrö­zik, hogy értékesítésünk több mint 40 százaléka külpia­cokon történt meg. Miután több termékünk késztermé­kekbe beépítve (ajtónyitó berendezés, pneumatika, kompresszor) szintén export­ra kerül, büszkék lehetünk, hogy termékeink alkalmasak be. Ezért intézkedéseket kel­lett tenni a hiányzó felté­telek biztosítására. Mindezekből következik, hogy több veszteséggel je­lentkeztek ezek a tényezők a munkánkban, mint ahogy ezzel tervünk számolt, ezért gazdálkodásunk, tevékeny­ségünk egyéb területein kel­lett olyan új intézkedése­ket tenni, amelyek eredmé­nyeinket a veszteséget nö­velő körülmények ellenére fokozzák. Számtalan intézkedést hoz­tunk az év során. Ilyenek voltak többek között: érté­kesítések megvalósítása új piaci területeken, — ered­ményes árkialakítások ha­gyományos piacainkon, — importkiváltó és helyet­tesítő megoldások, — új ter­mékek gyártásba vétele, — anyag- és energiatakarékos­sági intézkedések, — gaz­dasági munkaközösségek lét­rehozása,­­ ösztönzési, pá­lyázati rendszerünk szélesí­tése, és még sok egyéb új­szerű megoldás, az éves cél­kitűzések megvalósítása ér­dekében. Nem volt egysze­rű a munka az elmúlt év során, ezt úgy gondolom, minden itt dolgozó érezte és tapasztalta, de ha ered­ményeinket számba vesszük, egyértelmű lehet a megál­lapítás, hogy megérte­ arra, hogy közvetlen és köz­vetett módon exportra ke­rüljön az éves legyártott mennyiség kb. 70 százaléka. Az éves értékesítésen be­lül legdinamikusabban nö­vekedtek a­ háztartási hű­tőgép kompresszorok, az aj­tónyitó berendezések, a Le­­ibfried pneumatika termé­kek és a vállalkozói tevé­kenységen­ belül előállított gépek, berendezések. A teljes munkaidőben fog­lalkoztatottak átlagos állo­mányi létszáma sajnos több mint két százalékkal csök­kent az év során. Hiányu­kat a felsorolt intézkedé­sekkel pótoltuk. Ezek kö­vetkeztében termelékeny­ségünk 6,7 százalékkal ja­vult az előző évhez képest. Műszaki fejlesztési és szer­vezési intézkedések révén 108 ezer normaóra megta­karítást tudtunk elérni. Gazdálkodásunk eredmé­nye jelentős. A vállalati eredmény várhatóan 190— 200 millió forint lesz, amely Mindez lehetővé tette szá­munkra, hogy dolgozóink jövedelmét nagyobb mérték­ben emeljük, mint ahogy azt eredetileg tervünkben előirányoztuk. A tervezett 3,8 százalékos bérszínvonal növekedés helyett az 1983. évi munka eredményeként kb. 5,6 százalékos színvonal­növekedés valósult meg. Jelentős összegeket for­dítottunk ez évben is dol­gozóink lakásépítési támo­gatására és 40 darab OTP lakáskijelölést is tudtunk biztosítani a tanácsi kijelö­léseken túl. 1983. évi munkánk ered­ményei közé soroljuk, hogy további évekre sikerült meg­hosszabbítani a lejáró Mec­­man és Leibfried kooperá­ciós együttműködési szer­ződéseket, s egy új licenc­szerződést is kötöttünk az NSZK-beli Wabco-céggel az ajtónyitó berendezések kor­szerűsítése céljából. Terveink elkészültek, nagyrészt ismertek, az első negyedévi feladatokat már kiadtuk, s ebből ismét lát­ni lehet, hogy az 1984-es év könnyűnek éppen nem nevezhető. Teljes termelési értékün­ket 6,5—7 százalékkal ter­vezzük növelni úgy, hogy létszámbővüléssel továbbra sem számolhatunk, sőt a 40 órás munkahét bevezetésé­vel csokikén munkaidő ala­punk. Tőkés exportunkat az 1983. évi felfutás után további több mint 10 százalékkal tervezzük növelni, s ki kel­lene tudni elégíteni szocia­lista­, és belföldi partnere­ink megnövekedett igényeit is. Termelékenységünket ezért különböző intézkedé­sekkel több mint nyolc szá­zalékkal tervezzük fejleszte­ni. A most elérhetőnek lát­szó eredmények alapján négy százalékos bérszínvo­nal növekedést rögzít a terv, amely az előző évi áthú­zódással kb. 5,8 százalékos bérkifizetési lehetőséget te­remt meg mozgó- és alap­bér tekintetében. Tudjuk és ismerjük azo­kat a gondokat, melyek az 1984. évi feladatok teljesí­tését nehezítik, s ennek az ismertetettek bizonyít­ják, hogy éves munkánk­nak megvannak, és elis­merésre méltóak az ered­ményei. Ezt elérni csak úgy lehetett, hogy minden­ki igyekezett többet és job­ban dolgozni. Elismeréssel kell szólni ez alkalommal is a vállalat kipróbált törzsgárda tagsá­gáról, munkaversenymoz­­galmunk tevőleges segítésé­ről, párt- és társadalmi szerveink mozgósító, segítő munkájáról, s különböző szintű gazdasági vezetőink egyre hozzáértőbb, elhivatot­­tabb munkájáról. A becsületes, eredményes munka érzésével tehetünk pontot az 1983. év végére, s ezt a munkát köszönöm valamennyi — Egerben, He­vesen és Budapesten — dol­gozó munkatársamnak. A két ünnep közötti pi­henés után már újabb erő­próbák várnak bennünket, megfelelően tervezzük azo­kat az új módszereket, in­tézkedéseket, melyek a ne­hézségek elhárítását, a fel­adatok megoldhatóságát hi­vatottak biztosítani. Az elképzelések azonban csak akkor érnek valamit, ha azok a gyakorlatban eredményesen valósulnak meg, s ez a megvalósítás a vállalat kollektívájának, minden egyes dolgozójának az idén is feladata és érde­ke. Biztos vagyok abban, hogy az akarattal, a szándékkal az idén sem lesz probléma, s mint ahogy évről-évre eddig is bizonyítottuk al­kalmasságunkat, hozzáér­tésünket és munkakészsé­günket, ezek a tulajdonsá­gok hozzásegítenek bennün­ket ahhoz, hogy az 1984. évi feszített feladatainkat is sikeresen oldjuk meg, s fej­lődésünk folyamatát tovább erősítsük. E munkához kérve vala­mennyi munkatársam segít­ségét, felhasználom az al­kalmat, hogy mindenkinek sikerekben gazdag és boldog új évet, jó erőt és egészsé­get kívánjak. KÓCZA IMRE vezérigazgató Termékeink 70 százalékát exportáljuk Feladataink az idei évben Őszinte légkörben, megújhodásra készen Az elmúlt év végén gyárunkban is lezajlottak a be­számoló taggyűlések, melyeken a kommunisták számot vetettek, és számot adtak mindarról, amivel 1983-ban se­gítették a mindennapi munkát. A pártalapszervezetek beszámolói alaposak, őszinték voltak egyaránt foglalkoztak a vállalati belső, de az or­szágot érintő nagyobb közösség gondjaival is. Ez köszön­hető annak, hogy az immár nagyon helyesen hagyomány­számba menő elbeszélgetések során igazán őszinte sza­vak hangzanak el, a párttagok elmondják mi foglalkoz­tatja őket, feltárják — válaszokat kérve — kétségeiket, problémáikat is beszélnek az őket komolyan foglalkoz­tató kül- és belpolitikai kérdésekről, s közvetítik a pár­ton kívüliek gondjait, kérdéseit is, egyben segítséget kér­ve azok megválaszolásához. Ez őszintébb nyíltabb, lég­kör, — amelyben benne van az évek során egyre javuló bár még mindig javítani való információ áramlás is, — enélkül elképzelhetetlen a mindennapi feladatok helyes megoldása. Kellő súllyal szerepeltek a beszámolókban a szervezeti élet kérdései is. Általában tükrözték a tapasztalatok, hogy a szervezeti életet ma már egyre komolyabban ve­szik, s ez talán legjobban a pártcsoportok fejlődésén mérhető le. A kisebb közösségekben nyíltabban és bát­rabban szólalnak meg az emberek. Általában a kisebb csoportokat legjobban foglalkoztató kérdések kerültek a pártcsoport-ülések napirendjére, s megadták a segítséget ahhoz, hogy a kommunisták szűkebb munkaterületükön képviselhessék a párt álláspontját a dolgozók között. Ezzel együtt alaposabbá vált a politikai felvilágosító agitációs munka, segítettek ezek a beszélgetések abban, hogy a nagy dolgokat a mindennapi élet apróbb dolgaiban ér­vényre juttathassák. Általában leszűrhető a taggyűlések beszámolóiból és a hozzászólásokból is, hogy noha sokat javult az informá­ció, abból soha sem lehet elég. Dolgozóink a kommunis­tákkal az élen felnőttek ahhoz, hogy alaposabban tá­jékozódjanak a kül- és belpolitikai eseményekben, ma­gyarázatot kapjanak sokszor szélesebb körűen egy-egy ha­tározat indítékáról. Tények bizonyítják, hogy bármily ne­hézség előtt is állunk, ha őszintén elmondjuk miért kö­vetkezett be, mit kíván tőlünk a megoldása, akkor egy­értelműen vállalja a kollektíva a több munkát is. Éppen ezért csak aláhúzható, amikor a pártvezetőségek, s maguk a párttagok is az információk alaposságának fontosságát, az őszinte szavakat kérték, s egyben önma­guknak is meghatározták a feladatot, sokkal még sokkal jobbá kell tenni a mindennapi felvilágosító, nevelő mun­kát. Az ami tegnap elég volt, az ma már kevés lehet, s holnap már semmiképpen nem elegendő. Tükrözték a taggyűlések, hogy a párttagság cselekvően kész a párt politikájának végrehajtására, egyetért pártunk politikai irányvonalával. Az, hogy merülnek fel kérdések, bizonyítják, hogy bonyolultabb körülmények között vég­zik munkájukat a kommunisták, s azt is, hogy mind job­ban és helyesebben kívánnak választ adni. Természetes igényként fogalmazódott meg, hogy párttagjainkat e mun­kára jobban fel kell készíteni. Ez pedig bizonyos fokig meghatározza a pártcsoportok további teendőit is. Hangsúlyt kapott minden taggyűlésen az egyenlő te­herviselésre való késztetés, nem egyszer meg is fogal­mazták, a mai nehezedő világban jobban sérti az em­berek igazságérzetét, hogy néhányan jogtalanul nem mun­kával jutnak az átlagnál sokkal magasabb jövedelmekhez. A taggyűlések résztvevői, amikor őszintén számot ve­tettek egy évi munkájukkal, s ebben benne voltak a gaz­dasági eredmények is, egyben bírálóén is foglalkoztak szű­kebb és tágabb értelemben a gyár életével. Joggal merült fel a kérés, hogy kapjon nagyobb teret a bírálat­­, de egyben az önbírálatnak is helye van. Azért is fontos erről szót ejteni, mert a beszámoló taggyűléseken, a pozitív ér­tékelés mellett kevés teret kapott a helyi gazdasági veze­tés munkájának minősítése. A beszámoló taggyűlések általában egy év politikai mun­káját összegzik, de ettől elválaszthatatlanok a gazdasági eredmények, hiszen azok minősége, mennyisége összefügg a politikai munkával is. Helyesen szóltak erről a gyár kommunistái, s amikor a következő esztendő, egyáltalán nem könnyűnek ígérkező teendőiről beszéltek, hangsúlyt kapott az óhaj és önmaguk számára megszabott feladat, hogy a korábbiaknál is jobb minőségre, szervezettebb, ha­tékonyabb munkára van szükség, összegezve a taggyűlések tapasztalatait, bátran állapí­totta meg a végrehajtó bizottság, hogy azok betöltötték feladataikat, s indítást jelentettek az újabbak megoldá­sához. Deák Rózsi Jubileum Decemberben ünnepséget rendeztek gyárunkban abból az alkalomból, hogy vállalatunk és a Transelektro Külke­reskedelmi Vállalat 10 évvel ezelőtt műszaki és kereske­delmi együttműködési szerződést kötött az olasz Merloni céggel. Ennek alapján az olasz vállalathoz hűtőgép komp­resszorokat szállítunk. Vállalatunknál megtartott ünnepségen a Merloni cég igazgatójának, Francesco Santini-nek a kétoldalú keres­kedelmi kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett mun­kája elismeréséül átadták a Magyar Kereskedelmi Kama­ra emlékplakettjét. Felvételünk a finomszerelvénygyári ünnepségen készült.

Next