Bervai Figyelő, 1984 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Akinek a felelőssége nagyobb, mint a lehetősége Az elmúlt hónapokban a Bervai Figyelő hasábjain több hozzászóló fejtette ki véleményét a művezetői munka fontosságáról, sokrétűségéről, összetettségéről. A vitában elhangzott vélemények, hozzászólások is alátámasztották azt a talán közhelynek tűnő megállapítást, hogy a művezető „kulcsember a termelésben”. A felszabadulás után a művezetők hatás és jogkörét először 1951. júliusában Minisztertanácsi Rendelet szabályozta. Ezt követően fórumok, testületek foglalkoztak a művezetői munka különböző területeivel. A legutóbbi országos szintű fórum a MTESZ szervezésében az 1981. december 11— 12-én Csepelen megrendezett „Művezetők Első Országos Tanácskozása” volt. E tanácskozás megállapításaiból érdemes néhány gondolatot idézni: „A termelés közvetlen parancsnoki posztján tevékenykedő körülbelül 227 ezer főnyi vezetői réteg helye és szerepe a népgazdaság irányítási rendszerében még kellőképpen nem tisztázódott. A művezetői munka elismerése a vállalatok többségében nem tekinthető kielégítőnek, munkájuk és eredményeik, élenjáró munkamódszereik nem ismerik eléggé.” A leggyakrabban elhangzott bírálat a művezetők elégtelen hatáskörét, jogkörét érte. S hogy hasonló problémák vannak a nálunk fejlettebb ipari struktúrájú országokban is, azt jól példázza egyik angol szakíró megállapítása, miszerint a művezető”... olyan ember, akinek az az érzése, hogy a felelőssége nagyobb, mint a lehetősége”. Vállalatunknál jelenleg 59 közvetlen termelésirányítóra negyven irányított fizikai dolgozó jut. (Ismereteink szerint az országos átlag 36—38 fő.) Az elmúlt tíz évben a művezetői funkcióban tekintélyes változás ment végbe. A gyártmányok, az alkalmazott technológiák, a gépek egyre bonyolultabbak lettek. A létszámban is — több tényező együttes hatásának eredményeként — felhígulás tapasztalható, az ipar vesztett vonzerejéből. Mindezek megnehezítik a művezető munkáját. A művezetőnek sok esetben tudása és időbeli lehetőségei alapján különféle kompromisszumokat kell kötnie. A művezetőnek részben közgazdásznak, részben személyzetisnek, részben forgácsoló (szerelő) szakembernek, könyvelőnek és ezzel egyidejűleg szervezőnek, munkavédelmisnek is kell lennie. A művezető nemcsak a munkásokkal és a vonalbeli vezetéssel, hanem a társszervekkel, politikai és tömegszervezetek vezetőivel is kapcsolatba kerül. A jelenlegi időszakban a művezető szerepe különösen az emberekkel való bánásmód igényel nagyobb képességeket. Meg kell tudnia értetni önmagát, s a feladat végrehajtás érdekében érzelmileg is meg kell nyerni környezetét. Tudnia kell utasításokat adni, feladatvégrehajtást megkövetelni, konfliktusokat feloldani. Művezetőink döntő többsége megfelel e követelményeknek. A szakmai felkészítés érdekében az országban elsőként a Finomszerelvénygyárban indult négyszáz órás képzéssel művezetői tanfolyam. Az utánpótlásnál gond, hogy a munkaterület nem eléggé vonzó. A bérezés — annak ellenére, hogy a vállalatvezetés az utóbbi bérfejlesztéseknél kiemelésben részesítette ezt az állománycsoportot — nem áll arányban a követelményekkel. Több — megfelelő képzettségű és képességű technikusi végzettséggel rendelkező — szakmunkás azért nem vállal művezetői megbízást, mert szakmunkásként kevesebb felelősséggel, vezetőjével azonos, vagy esetenként magasabb jövedelemhez jut. Az utánpótlást és a szakmai színvonal emelését nem elsősorban a technikusképzés újraindítása jelentheti, hanem a bérfeszültségek oldása. A művezető az irányítási struktúra első embere, a termelés területén egyik meghatározó tényezője a vállalati célkitűzések megvalósításának. Munkájuk hatékonysága döntő fontosságú a vállalat életében. A vállalat fejlődése sürgető feladattá teszi a meglévő feszültségek megoldását. Buda Lajos term. főosztályvezető Véleményezi a szakszervezet Napirenden vállalatunk 1984. évi terve és a vezetők munkavégzése Gyárunk 1984. évi tervelőban dolgozóink véleményekészítése során a szakszerzők, észrevételeikkel hozzájávezett bizottság idén is megvutnak vállalatunk éves felszervezte dolgozóink részve- adatainak kialakításához. A telét a tervkészítésben oly terv február 1-én kerül a módon, hogy január 19—29. bizalmi testület elé, között a bizalmi csoportok A szakszervezet megnövekedett jogkörének megfelelően, új vonás a szervezeti életben, hogy első alkalommal, a bizalmi csoportok januári megbeszélésein értékelik a munkahelyi vezetők munkáját. Szakszervezeti munka a Hevesi Gyáregységben Vállalatunk szakszervezeti bizottsága 1983. december 7-én kihelyezett ülést tartott hevesi gyáregységünkben, melyen részt vettek a helyi párt, gazdasági vezetés képviselői és a főbizalmiak is. Napirenden a gyáregységi ÜSZB. választások óta végzett munkája szerepelt. Kiss Istvánná ÜSZB-titkár írásos előterjesztése és szóbeli kiegészítése őszinte, reális gondokkal terhes, de eredményekkel is büszkélkedő munkáról adott számot. Elsődleges feladatuknak a termelési célkitűzések megvalósításának segítését tekintették. A termelés folyamatosságának megtartása, a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás, a gyártmányok műszaki színvonalának javítása, meglévő létszámhiányuk mellett, komoly feladatot jelentett. Az összetételében stabilizálódott ÜSZB, a főbizalmiak és bizalmiak jogaikkal jól élve sokat tettek a dolgozók meggyőzése, mozgósítása terén. A munkások érdekeit felkészülten, átgondoltan és következetesen képviselték. Az ÖSZB mellett működő munkabizottságok szervezett keretek között, a napi élet gondjait is érzékelve jól dolgoztak, segítették a határozatok gyakorlati megvalósítását. A gyáregységi segélyezési albizottság minden jogos kérést kielégítve 16 ezer forint szakszervezeti és 49 ezer forint vállalati segélyben részesítette a rászorulókat. A dolgozók tömegsportját igen eredményesen szervezte, irányította a tömegsport bizottság. A különböző sportágakban elért eredményeken túl ezt fémjelzi az SZMT szintű elismerés is. Annak ellenére, hogy a bizalmiak a megnövekedett jog- és hatáskörrel még nem mindig tudnak megfelelően élni, feladataikat jól ellátták, a munka során a gazdasági vezetők partnerei voltak. Az üzemi demokrácia fórumai tartalmasabbak, rendszeresebbek lettek, a dolgozók bátran mondanak véleményt és elfogadják a jogos kritikát is. A meglévő szakmai képzés mellett továbbra is komoly gondjuk a nyolc általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők beiskolázása. A bérezést a végzett munka szerint, az általános alkalmazott szorzórendszer következtében a művezetők minden esetben a szakszervezeti bizalmiak egyetértésével állapítják meg. A megnövekedett gazdasági feladatok jelentős túlóra felhasználást is hoztak, melyek nem mindig találkoztak a dolgozók tetszésével és egyéni érdekeivel. Továbbra is komoly feladatuk, hogy a jelenlegi szervezettségi szintet emeljék, hiszen ez az országos átlag alatt van. A nyílt légkörű, őszinte, a munka javítását szolgáló vitát összefoglalva Bakó Csaba szb-titkár megállapította, hogy az ÜSZB munkája javult, emelkedett a szervezeti munka színvonala. Az aktívahálózat jól működik, a tisztségviselők felkészültek, alkalmasak megbízatásuk betöltésére. A helyi párt és gazdasági vezetőkkel meglévő jó munkakapcsolat elősegíti a gondok megoldását. Új gyártmánnyal bővül termékeink profilja Az Ikarus Karosszéria és Járműgyár autóbusz gyártása előkelő helyet foglal el a világban. A világpiaci verseny az állandó fejlesztést szükségszerűen diktálja. Egyéb fejlesztések mellett az utasok kényelmének biztosítása sem hanyagolható el. E célból vásárolt az Ikarus a nyugatnémet Vogel cégtől egy V 120 típusú gázrugó licencet. A V 120 gázrugót a nyugatnémet Vogel cég az autóbusz ülésekhez fejlesztette ki. Az állítható háttámlájú ülésekben ez a rugó biztosítja az ülés egyirányú mozgatását és a kívánt helyzetben történő rögzítését. Az Ikarus Karosszéria és Járműgyárral történt megegyezés alapján a gázrugó gyártását vállalatunk kompresszor gyáregységének „G” üzemében kezdték meg. Ez a gyártmány műszaki követelményeit illetően, beleillik a kompresszor és a pneumatika profiljai közé. Jelenleg a „C” sorozat alkatrészgyártása folyik. A jövőt illetően a sorozatgyártás a megrendelő mennyiségi igényének megfelelően kerül indításra. Bízunk abban, hogy — mint sok mással — ezzel is meg tud birkózni vállalatunk kollektívája. Elképzelhető, hogy néhány éven belül a magyar utakon is vizsgázni fog a gázrugás, az utasok megelégedésére. F. M. 6000 fiatal December 10-től országos tiltakozás bontakozott ki az amerikai rakéták európai telepítései ellen. Egerben, a Dobó téren hatezer fiatal forró hangulatú békenaggyűlésén a bervai ifjúság is szép számmal képviselte vállalatunkat. Az elmúlt napokban a KISZ KB felhívására sok ezer fiatal fejezte ki tiltakozását a fegyverkezési hajsza miatt. Gyárunk KISZ alapszervezeteiben röpgyűléseket tartottak, ahol elítélte az USA fegyverkezési politikáját és aláírták a KISZ KB felhívását. Világkép Négy brigádunk szerepelt a városi döntőben A vállalat valamennyi területéről együttesen 36 brigád jelentkezett egy évvel ezelőtt a városi szintű Világkép elnevezésű közművelődési vetélkedőre. A hónapokon át tartó támadások alapján már az esztendő felénél látható volt, hogy a finomszerelvénygyári brigádok közül sokan felismerték a játék lényegét és eredményesen kapcsolódtak be. Az öt helyszínen lebonyolított, összesen hatvan brigádos középdöntőre 18 bervai brigád kapott meghívást, és közülük 4 brigád csapata jutott a városi döntőbe. Nagy a valószínűsége, hogy a Delta, a Kempelen, a Bánki, sőt a Lomonoszov brigád is bejutott volna a véghajrá mezőnyébe, ha a bervai brigádokat jobban „szétszórják” a középdöntőnél, nem pedig két csoportba nyernek besorolást. A döntő nagy feladat elé állította a brigádok öt fős csapatait, ráadásul megletősen nagy szerepe volt a szerencsének. A Pannónia és a Tervgazdasági brigád végig versenyben volt az első helyért folyó küzdelemben és végül mindkettőjüknek csak nagyon kevés hiányzott a verseny megnyeréséhez. A konstrukció Pannónia brigádja szerezte meg a második, a Tervgazdasági brigád pedig a harmadik helyet. Nagyon erős középmezőnyben lett hatodik a 17-es üzemi Farkas Bertalan brigád, a rendészet Előre brigádja pedig tizedik lett. Négy brigádunk összesen 22 ezer forint jutalmat kapott a kitűnő szereplésért. Megemlékezés a Magyar Sajtó Napjáról Levél az államtitkártól A Magyar Sajtó Napja alkalmából, felelős szerkesztőnk az Ipari Minisztérium államtitkárától a következő levelet kapta: „Kedves Deák Elvtársnő! Fogadja őszinte jókívánságaimat a Magyar Sajtó Napja alkalmából. Köszöntöm a szerkesztőség valamennyi dolgozóját, akik napi munkájuk során nemcsak tájékoztatják a vállalat dolgozóit, de cikkeikkel, riportjaikkal tudatosítják bennük a magyar ipar felvirágoztatása érdekében végzett munkából reájuk háruló feladatokat. Kérem, hogy a következő évben is hasonló lelkesedéssel fáradozzanak közös ügyünk, a magyar ipar szolgálatában. Elvtársi üdvözlettel: Rabi Béla Pintér László, a vállalati pártbizottság titkára, a Magyar Sajtó Napján köszöntötte a Bervai Figyelő munkatársait és ma is érvényes tanulságokkal, ünnepi visszapillantásként méltatta a hazánkban hatvanöt esztendeje napvilágot látott első kommunista újság megjelenését. A pártbizottság titkára ezután pénzjutalmat adott át a társadalmi munkában dolgozó szerkesztőbizottság tagjainak. A sajtónapi ünnepségen megjelent Kócza Imre vezérigazgató, Bakó Csaba a vállalati szakszervezeti bizottság titkára és Kisari Zoltán a vállalati KISZ-bizottság titkára is. Milliókat fordítunk a munkavédelemre Tudott dolog, hogy a gazdasági mutatók mögött valójában az Ember áll, akinek szerepe a termelésben a mai modern gépek és technológiáik birtokában is meghatározó tényező. A munkavédelem elsődleges célja a biztonságos és balesetmentes munkavégzés feltételeinek a megteremtése, ezen belül a balesetek megelőzéséhez szükséges előírások betartásának ellenőrzése. Eszes Lajos munkavédelmi előadó készséggel ad tájékoztatást gyárunk munkavédelmi helyzetéről. — Vállalatunk eddig is és a jövőben is megtesz minden tőle telhetőt a balesetek megelőzése, a munkavégzés feltételeinek javítása érdekében. A baleseti források rendszeres felderítése és a munkavégzés biztonságának állandó fokozásán túl kiemelt feladatként kezeli a vállalat területén található különösen ártalmas körülménynek, a zajszintnek a feltérképezését. Több üzemünkben működik olyan berendezés vagy gép, amely a megengedettnél nagyobb zajt is „termel”. A vállalat megbízásából a miskolci KÖJÁL a zajszint térképezést el is végezte 1981- ben. A zajtérkép alapján a Budapesti SZOT Munkavédelmi Kutató Intézet tanulmánytervet állított össze a zaj és vibrációs ártalom megengedett határérték alá történő csökkentésére. Érdemes számokkal is kifejezni a munkavédelem költségét. A zaj és vibráció elleni védelem 261 ezer forint, a légállapotok javítására 3 millió 930 ezer, megvilágításra 360 ezer, nehéz fizikai munkák könnyítésére 5 millió 16 ezer, oktatásra 93 ezer, egyéb veszélyek és ártalmak elleni védelemre 996 ezer, védőfelszerelésre-védőruhára 4 millió 234 ezer forintot fordítottunk 1982-ben és hasonló mértékű a 83. év kiadása is. A pénzügyi befektetések természetesen nem garantálják a balesetek megelőzését, ehhez a dolgozóknak is partnernek kell lenniük. Az 1982—83-as éveket összevetve lényeges javulás tapasztalható. Igaz, az 1982. év 38 balesetével szemben 83-ban 43 baleset történt, de a kiesett munkanapok tekintetében az esetek súlyosságában, közel 50 százalékos a javulás. A főbb okok, amelyeket a vizsgálatok alkalmával megállapítottunk, sok esetben az előírásellenes munkavégzés, fegyelmezetlenség, a védőeszköz mellőzése, és nem megfelelő munkagyakorlat is okozott sérülést. Adódtak még balesetek karbantartás elmulasztásából, sőt ellenőrzés hiányából is. Az ipari miniszter rendelet alapján 1983-ban az új munkavédelmi szabályzat elsajátításáról vizsgát kellett tenni. A szabályzatok önmagukban nem óvnak meg a balesetektől, azokat be kell tartani. B.L. A párt végrehajtó bizottság december 1-i ülésén megtárgyalta a KISZ-KB 1983. szeptember 20-i ülésén hozott választási határozatáról, valamint a 40 órás munkahét bevezetéséről szóló tájékoztatót. Ezt követően a testület három minősítést véleményezett. December 15-én napirenden szerepelt „A vállalat 1983. évi gazdaságpolitikai célkitűzései teljesítéséről, javaslat az 1984. évi feladatokra” című beszámoló. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a tervben rögzített legfontosabb célkitűzéseket összességében teljesítette, a konvertibilis export és a jövedelmezőségi előirányzatot túlteljesítette a vállalati kollektíva. Második napirendként szerepelt a beszámoló taggyűlések tapasztalatairól szóló tájékoztató. November 21. és december 15. között tizennégy pártalapszervezet és a két pártvezetőség megtartotta beszámoló taggyűlését. Az átlagos megjelenés 84,6 százalékos volt, a vitában a megjelentek 27,9 százaléka vett részt. Alapszervezeteink jól hasznosították a párttagsággal történt véleménycserét. Ki- A mozgalom hívei emelten foglalkoztak a gazdaságpolitikai feladatok értékelésével, hangsúlyt kapott a minőség javítása, a hatékonyság fokozása, a munkaszervezés helyi kérdései, a készletgazdálkodás javítása, a munkafegyelem erősítése. Az elbeszélgetések és a taggyűlési vitában elhangzottak bizonyítják, hogy párttagságunk cselekvőkész a párt politikájának végrehajtására, képes a magasabb követelmények vállalására. Politikai munkánkban tovább kell javítani az agitációt, erősíteni kell a mozgalmi jelleget. A továbbiakban a testület hét párttag felvételben döntött és két minősítést véleményezett. ★ A KISZ-bizottság december 6-án ülésezett. Megtárgyalta a mozgalmi év zárására, valamint az új mozgalmi év indítására vonatkozó feladattervet és az FMKT munkabizottság 1983- as évben végzett munkájáról szóló beszámolót. Ezt követően a KISZ-választások módjáról döntöttek. ★ A Szakszervezeti Bizottság december 7-én a hevesi gyáregységben tartotta meg ülését. Megtárgyalták a gyáregységi ÜSZB, választások óta végzett munkájáról és a további feladatokról szóló beszámolóját, majd a tömegpolitikai és tisztségviselői oktatások indításának tapasztalatait. December 14-én tárgyalták a 40 órás munkahét bevezetésével kapcsolatos, a Kollektív Szerződés módosítására vonatkozó javaslatot. Napirenden szerepelt a szakszervezeti bizottság beszámolója az 1983. évi tevékenységről, valamint a tagdíjbesorolás gyakorlati végrehajtásáról, a szervezettség alakulásáról szóló tájékoztató és a vállalati szakszervezeti bizottság 1984. évi költségvetése. A testület a napirenden szereplő témákat egyhangúlag elfogadta.