Besztercei Híradó, 1993 (3. évfolyam, 1-13. szám)
1993-03-01 / 1. szám
LEGENDÁS HÍRŰ MAGYAR ASSZONYAINK (VIII) PATÓCSY ZSÓFIA Mindnyájan a kürtjeire vártak, amikor a vadászat megkezdődhetik. Felsorakoztak a nemes urak a mezőn, mely olyan volt mint a megbolygatott méhkas, s ami az adott jelre rohanó fergeteggé változott. A vadászebek türelmetlenül csaholtak, a lovasok csoportokban álldogáltak, az asszonynép egymás közt beszélgetett. — Előre a vad nyomába! — hangzott a férfiak torkából. Az útszélen, egy szekérbe fogott lovak megijedtek, gyors iramban ragadták maguk után a szekeret a rajta ülő jobbággyal. Egy fiatal lány, aki a vadászok csoportjában volt, hirtelen mozdulattal lovát visszafordítja, s a szerencsétlenül járt jobbágy felé szalad. Patócsy Zsófia, Patócsy Ferenc főnemes leánya volt, aki nem tett különbséget ember és ember között. Letérdelt a porba, próbálta magához téríteni az eszméletlen embert. A jobbágy magához tér, de keze tiszta vér. Zsófia föltépi ujjasát, mert a tört karon a csontszilánkok is átütöttek. Egyetlen egy férfi vette észre és követte Zsófiát, a pelsőci Bebek György, harminc kővár és kastély ura (Szád, Munkács, Szendrő). Habozás nélkül otthagyta a mulatságot, a lány után indult. — Hamar hozzon kegyelmed két egyenes ágat — rendelkezik Zsófia — addig én megpróbálom elállítani a vérzést. A büszke főúr engedelmesen megy ágat keresni, hogy egy nyomorult jobbágy karját a lány bekötözhesse, az a lány, akit szeretett. A lány csak akkor tér vissza a társasághoz, mikor már biztonságban tudja a szerencsétlen sérültet. Bebek György gyönyörködve nézi a lányt, akinek szépségéről csak a szíve nemessége a nagyobb. Csöndesen megkérdezi, kezét a lány kezére téve: — Zsófia, maga nagyon fiatal, én már sok mindenen átestem, megosztaná velem az életét? — Ne gondolja György — szólt egyszerűen a lány — nem vitézi híre vagy nagy vagyona kápráztatott el, a jó embert látom magában és örvendek, hogy megtaláltam. Szeretem magát György, a felesége leszek. — Honnan tudja milyen vagyok én? — kérdi György. — Akit nemcsak barátai, hanem szolgái és jobbágyai is szeretnek, az csak jó ember lehet — mondta meggyőződéssel a lány. Patócsy Zsófia jól választott, ösztönös megállapítása Bebek Györgyről nemcsak boldog házasságukban derült ki, feleségét és négy leányát elárasztotta minden jóval. Zsófia, férjével együtt sokat segítette embereit, jobbágyait. Az asszony házi patikájából viszi a gyógyszereket, füveket, teákat az egyszerű emberek közé. A lányokat odaveszi udvarába, megtanítja őket fonni, varrni, szőni, beteget ápolni. Az 1540-es évek után, Bebek György egy szerencsétlen kimenetelű harc után török fogságba kerül, s a rettegett Héttoronyba akarják bezárni. A török nagy váltságdíjat szabott ki a fejére, de még a dúsgazdag Bebek sem tud annyit megfizetni. Zsófia, két leányával felmegy Bécsbe, könyörög Ferdinánd osztrák császárnak szabadítsa ki férjét, de elutasító választ kap. Zsófia, János Zsigmond Erdély fejedelmétől próbál segítséget kérni, Bécsből nem engedik el fogságban tartják lányaival együtt. 1566-ban Szendrő várát ostrommal vette be Schwendi Lázár császári hadvezér. A várat a Bebek család emelte a XIV. században, neves végvár volt. 1567-ben Schwendi (1522—1584) elfoglalta Szád és Munkács várát is. Zsófiának sikerül János Zsigmond fejedelemnek üzenni, mellé áll az osztrákok ellen, ha férjét kiszabadítja a rabságból. Ferdinánd császár hatalmas haddal körülfogja Szád várát, mely sok ágyúval ellátott, jól felszerelt erősség volt. Schwendi fenyegető üzenetet küldött Zsófiának gondolván, hogy az asszony nem fog védekezni. — Én ugyan csak asszony vagyok — üzente vissza Zsófia, de nem vagyok gyáva, hogy üres fenyegetésektől megijedjek és a várat védelem nélkül átadjam. Egykönnyen nem adom meg magam, az erdei vad is félti a fészkét. Bebek György hű emberei összefutottak Saffarits Péter a vár kapitánya Wesselényi Farkas a lovasok hadnagya, s elszántan vezették a vár védelmét a császár csapatai ellen. Patócsy Zsófia sisakot öltött, karci öltönyt, s járta az erődöket lányaival együtt, bátorította a katonákat. Izzé-porrá lövette Schwendi ostromsáncait, aki fogát csikorgatta kemény dühbel Schwendi Lázár ágyúi olyan rést ütöttek a vár falába, hogy Patócsy Zsófia kénytelen volt a várat feladni, négy lányával gyászba öltözötten hagyták el ősi fészküket, még az ellenség is önkéntelenül tisztelgett előttük bátorságukért. Zsófia közben hírt kap, János Zsigmond kiváltotta urát a török fogságból, már Erdélyben is van, de csak akkor térhet haza, ha két lányát túszként a fejedelem udvarába küldi. A négy lány közül Judit és Anna lovagolt a legjobban, őket bocsájtotta útnak anyjuk Saffaris kapitány, és huszonöt lovas kíséretében. A két lány kitűnő lovaglásuknak köszönhették, hogy megmenekültek a német kezéből, mert Schwendi német lovasokat küldött rájuk Debrecen melletti éjjeli szállásukra. A két lány eljutott Erdélybe, Bebek György pedig hazatérhetett feleségéhez, Zsófiához. Bebek György határtalan tisztelettel volt hős felesége iránt, s ketten sok embert szabadítottak ki évek folyamán a török rabságból. Patócsy Zsófia élete végéig nevelte jobbágyait, gyógyította őket, s okos tanáccsal látta el udvarnépét. Lányait férjhezmenetelük után is oktatja jobbágyaikkal való irgalmas viselkedésre ,mert Krisztus Urunk kiömlő vére által ők is testvéreink lettek". Péter Éva Állatkiállítás Cecőtelkén Nagy érdeklődés előzte meg a cegőtelki állatkiállítást. A falu gazdái már jó néhány nappal azelőtt készítették állataikat, mindenki tudta, hogy jön a TV, és jelen lesz több sajtótudósító is. Szakemberekben sem volt hiány, a meghívásra mindenki eljött. A kiállítást Faragó István, református lelkész nyitotta meg, majd elkezdődött a vetélkedő. Először az 1-3 ha föld tulajdonosai mutatták be állataikat a bíráló bizottságnak, akiknek nem kis gondot okozott a legjobb állatok kiválasztása. Hosszú mérlegelés után úgy döntöttek, hogy az első helyre Baconi József, a másodikra Turcu Teofil, a harmadikra pedig Krisán Béla és Baba Ioan állatai kerüljenek. Majd a 3-6 ha föld tulajdonosai vonultatták fel teheneiket a bizottság előtt. Itt az első helyet Miklé Lőrinc, a másodikat Bálint József, a harmadikat pedig Hári József és Bálint Zoltán állatai nyerték. A harmadik csoportban a 6-10 ha földdel rendelkező gazdák vetélkedtek. Itt a helyezés a következő volt: I. hely Székely Pál, II. hely Bálint Károly, III. hely Soós Lőrinc és Bálint József. Külön csoportban bírálták az üszőket. Itt Hari József (I.), Szabó Ferenc (II.) és Máthé Imre (III.) üszői lettek a legjobbak. A növendék állatok közül a legjobbnak minősítettek Máthé Imre, Baconi Árnás és Dohotár Ferenc állatai lettek. Majd a lovasgazdák álltak a lovaikkal porondra. Első helyet Orbán Zoltán lova, a másodikat a Máthé Imréé, a harmadikat pedig Baconi Amálé nyerte. A kiállítás csúcspontját a lovas fogatok versenye képezte. Félkilométeres szakaszon dombra felégettek a fogatok. A versenyeredmények a következők lettek: Máthé Imre I. hely, Orbán Sándor II. hely, Cornea Ioan III. hely. A verseny után alapító gyűlésre jött össze a falu. Megalakult a cegőtelki gazdakör. Már a gyűlést megelőzően negyvenketten iratkoztak be a körbe, amely jelenleg hatvannégy tagot számlál. Bálint Zoltán, a cegőtelki RMDSZ szervezetének elnöke kijelentette, hogy a nyertesek díjazására több mint 30.000 lejt utaltak ki. Ezt nem pénzben, hanem vetőmag, gyomirtószerek és műtrágyák formájában fogják majd a nyerteseknek kiutalni. Id. Sárkány Ferencz a gazdakörök megalakulásának jelentőségéről és fontosságáról beszélt, a jelenlévő szakemberek pedig gyakorlati szaktanácsokkal látták el a jelenlevőket: Dr. Kerekes Zoltán állatorvos, Dr. Morar Petru állatorvos, Magyarosi János mérnök, Mágler Géza mérnök, Székely Pál mérnök, Dr. Szántó Árpád állatorvos. Majd elnökválasztás következett. E tisztséggel Miklé Lőrincet ruházták fel. Az alelnök Susan Aurel, a pénztáros p pedig Székely Sándor lett. Nagy érdeklődést keltett Varró Levente és Boldizsár saját elképzelésű keltetőgépe. Román Miklós kovácsmester sajátkezűleg egy kukoricavetőgépet készített, amit a gazdakör átvett, és sorsolással használatra Cimbalmos Attilának adott át. Takács Aranka igazgató színvonalas fonóestét mutatott be a cegőtelki fiatalokkal, majd elkezdődött a farsangi bál. Cegőtelke példáját más magyar falvaknak is szükségszerűen követniük kellene. A cegőtelki gazdák a jövő évi vetélkedőre meghívják bemutatni versenyképes állataikat más falvak állattenyésztőit is. Most is jelen voltak Tacsról, Tekéből, Bethlenből, Szentmátéból, Magyarberétéről, Sófalváról és más falvakból. Egyelőre állatok nélkül. Jövőre várjuk őket állatostul, fogatostul. Dr. Szántó Árpád állatorvos BESZTERCEI HÍRADÓ