Besztercei Híradó, 1993 (3. évfolyam, 1-13. szám)

1993-03-01 / 1. szám

LEGENDÁS HÍRŰ MAGYAR ASSZONYAINK (VIII) PATÓCSY ZSÓFIA Mindnyájan a kürtjeire vártak, amikor a vadászat megkezdődhetik. Felsorakoz­tak a nemes urak a mezőn, mely olyan volt mint a megbolygatott méhkas, s ami az adott jelre rohanó fergeteggé változott. A vadászebek türelmetlenül csaholtak, a lovasok csoportokban álldogáltak, az asszonynép egymás közt beszélgetett. — Előre a vad nyomába! — hangzott a férfiak torkából. Az útszélen, egy szekérbe fogott lovak megijedtek, gyors iramban ragadták ma­guk után a szekeret a rajta ülő jobbággyal. Egy fiatal lány, aki a vadászok csoport­jában volt, hirtelen mozdulattal lovát visszafordítja, s a szerencsétlenül járt job­bágy felé szalad. Patócsy Zsófia, Patócsy Ferenc főne­mes leánya volt, aki nem tett különbséget ember és ember között. Letérdelt a porba, próbálta magához téríteni az eszméletlen embert. A jobbágy magához tér, de keze tiszta vér. Zsófia föltépi ujjasát, mert a tört karon a csontszilánkok is átütöttek. Egyet­len egy férfi vette észre és követte Zsófiát, a pelsőci Bebek György, harminc kővár és kastély ura (Szád, Munkács, Szendrő). Ha­bozás nélkül otthagyta a mulatságot, a lány után indult. — Hamar hozzon kegyelmed két egye­nes ágat — rendelkezik Zsófia — addig én megpróbálom elállítani a vérzést. A büszke főúr engedelmesen megy ágat keresni, hogy egy nyomorult jobbágy karját a lány bekötözhesse, az a lány, akit szeretett. A lány csak akkor tér vissza a társasághoz, mikor már biztonságban tud­ja a szerencsétlen sérültet. Bebek György gyönyörködve nézi a lányt, akinek szépségéről csak a szíve ne­messége a nagyobb. Csöndesen megkérde­zi, kezét a lány kezére téve: — Zsófia, maga nagyon fiatal, én már sok mindenen átestem, megosztaná velem az életét? — Ne gondolja György — szólt egy­szerűen a lány — nem vitézi híre vagy nagy vagyona kápráztatott el, a jó embert látom magában és örvendek, hogy megta­láltam. Szeretem magát György, a felesége leszek. — Honnan tudja milyen vagyok én? — kérdi György. — Akit nemcsak barátai, hanem szolgái és jobbágyai is szeretnek, az csak jó ember lehet — mondta meggyőződéssel a lány. Patócsy Zsófia jól választott, ösztönös megállapítása Bebek Györgyről nemcsak boldog házasságukban derült ki, feleségét és négy leányát elárasztotta minden jóval. Zsófia, férjével együtt sokat segítette embereit, jobbágyait. Az asszony házi pati­kájából viszi a gyógyszereket, füveket, teá­kat az egyszerű emberek közé. A lányokat odaveszi udvarába, megtanítja őket fonni, varrni, szőni, beteget ápolni. Az 1540-es évek után, Bebek György egy szerencsétlen kimenetelű harc után tö­rök fogságba kerül, s a rettegett Hétto­ronyba akarják bezárni. A török nagy váltságdíjat szabott ki a fejére, de még a dúsgazdag Bebek sem tud annyit megfi­zetni. Zsófia, két leányával felmegy Bécsbe, könyörög Ferdinánd osztrák császárnak szabadítsa ki férjét, de elutasító választ kap. Zsófia, János Zsigmond Erdély feje­delmétől próbál segítséget kérni, Bécsből nem engedik el fogságban tartják lányaival együtt. 1566-ban Szendrő várát ostrommal vette be Schwendi Lázár császári hadve­zér. A várat a Bebek család emelte a XIV. században, neves végvár volt. 1567-ben Schwendi (1522—1584) elfoglalta Szád és Munkács várát is. Zsófiának sikerül János Zsigmond feje­delemnek üzenni, mellé áll az osztrákok ellen, ha férjét kiszabadítja a rabságból. Ferdinánd császár hatalmas haddal kö­rülfogja Szád várát, mely sok ágyúval ellátott, jól felszerelt erősség volt. Schwendi fenyegető üzenetet küldött Zsófiának gondolván, hogy az asszony nem fog védekezni. — Én ugyan csak asszony vagyok — üzente vissza Zsófia, de nem vagyok gyá­va, hogy üres fenyegetésektől megijedjek és a várat védelem nélkül átadjam. Egy­könnyen nem adom meg magam, az erdei vad is félti a fészkét. Bebek György hű emberei összefutottak Saffarits Péter a vár kapitánya Wesselényi Far­kas a lovasok hadnagya, s elszántan vezették a vár védelmét a császár csapatai ellen. Patócsy Zsófia sisakot öltött, karci öl­tönyt, s járta az erődöket lányaival együtt, bá­torította a katonákat. Izzé-porrá lövette Schwendi ostromsáncait, aki fogát csikorgatta kemény dühbel Schwendi Lázár ágyúi olyan rést ütöttek a vár falába, hogy Patócsy Zsófia kénytelen volt a várat feladni, négy lányával gyászba öltözötten hagyták el ősi fészküket, még az ellenség is önkéntelenül tisztelgett előttük bátorságukért. Zsófia közben hírt kap, János Zsig­mond kiváltotta urát a török fogságból, már Erdélyben is van, de csak akkor térhet haza, ha két lányát túszként a fejedelem udvarába küldi. A négy lány közül Judit és Anna lovagolt a legjobban, őket bocsájtotta útnak anyjuk Saffaris kapitány, és huszon­öt lovas kíséretében. A két lány kitűnő lo­vaglásuknak köszönhették, hogy megmenekültek a német kezéből, mert Schwendi német lovasokat küldött rájuk Debrecen melletti éjjeli szállásukra. A két lány eljutott Erdélybe, Bebek György pe­dig haza­térhetett feleségéhez, Zsófiához. Bebek György határtalan tisztelettel volt hős felesége iránt, s ketten sok embert szabadítottak ki évek folyamán a török rabságból. Patócsy Zsófia élete végéig nevelte job­bágyait, gyógyította őket, s okos tanáccsal látta el udvarnépét. Lányait férjhezmenetelük után is oktat­ja jobbágyaikkal való irgalmas viselkedés­re ,mert Krisztus Urunk kiömlő vére által ők is testvéreink lettek". Péter Éva Állatkiállítás Cecőtelkén Nagy érdeklődés előzte meg a cegőtelki állatkiállítást. A falu gaz­dái már jó néhány nappal azelőtt készítették állataikat, mindenki tud­ta, hogy jön a TV, és jelen lesz több sajtótudósító is. Szakemberekben sem volt hiány, a meghívásra mindenki eljött. A kiállítást Faragó Ist­ván, református lelkész nyitotta meg, majd elkezdődött a vetélkedő. Először az 1-3 ha föld tulajdonosai mutatták be állataikat a bíráló bizottságnak, akiknek nem kis gondot okozott a legjobb állatok kivá­lasztása. Hosszú mérlegelés után úgy döntöttek, hogy az első helyre Baconi József, a másodikra Turcu Teofil, a harmadikra pedig Krisán Béla és Baba Ioan állatai kerüljenek. Majd a 3-6 ha föld tulajdonosai vonultatták fel teheneiket a bizott­ság előtt. Itt az első helyet Miklé Lőrinc, a másodikat Bálint József, a harmadikat pedig Hári József és Bálint Zoltán állatai nyerték. A harmadik csoportban a 6-10 ha földdel rendelkező gazdák vetél­kedtek. Itt a helyezés a következő volt: I. hely Székely Pál, II. hely Bá­lint Károly, III. hely Soós Lőrinc és Bálint József. Külön csoportban bírálták az üszőket. Itt Hari József (I.), Szabó Fe­renc (II.) és Máthé Imre (III.) üszői lettek a legjobbak. A növendék állatok közül a legjobbnak minősítettek Máthé Imre, Baconi Árnás és Dohotár Ferenc állatai lettek. Majd a lovasgazdák álltak a lovaikkal porondra. Első helyet Orbán Zoltán lova, a másodikat a Máthé Imréé, a harmadikat pedig Baconi Amálé nyerte. A kiállítás csúcspontját a lovas fogatok versenye képezte. Félkilo­méteres szakaszon dombra fel­égettek a fogatok. A versenyeredmé­nyek a következők lettek: Máthé Imre I. hely, Orbán Sándor II. hely, Cornea Ioan III. hely. A verseny után alapító gyűlésre jött össze a falu. Megalakult a ce­gőtelki gazdakör. Már a gyűlést megelőzően negyvenketten iratkoztak be a körbe, amely jelenleg hatvannégy tagot számlál. Bálint Zoltán, a cegőtelki RMDSZ szervezetének elnöke kijelentet­te, hogy a nyertesek díjazására több mint 30.000 lejt utaltak ki. Ezt nem pénzben, hanem vetőmag, gyomirtószerek és műtrágyák formájában fogják majd a nyerteseknek kiutalni. Id. Sárkány Ferencz a gazdakörök megalakulásának jelentőségéről és fontosságáról beszélt, a jelenlévő szakemberek pedig gyakorlati szaktanácsokkal látták el a jelenlevőket: Dr. Kerekes Zoltán állatorvos, Dr. Morar Petru állatorvos, Magyarosi János mérnök, Mágler Géza mérnök, Székely Pál mérnök, Dr. Szántó Árpád állatorvos. Majd elnökválasztás következett. E tisztséggel Miklé Lőrincet ru­házták fel. Az alelnök Susan Aurel, a pénztáros p pedig Székely Sándor lett. Nagy érdeklődést keltett Varró Levente és Boldizsár saját elképze­lésű keltetőgépe. Román Miklós kovácsmester sajátkezűleg egy kuko­ricavetőgépet készített, amit a gazdakör átvett, és sorsolással használatra Cimbalmos Attilának adott át. Takács Aranka igazgató színvonalas fonóestét mutatott be a cegő­telki fiatalokkal, majd elkezdődött a farsangi bál. Cegőtelke példáját más magyar falvaknak is szükségszerűen kö­vetniük kellene. A cegőtelki gazdák a jövő évi vetélkedőre meghívják bemutatni versenyképes állataikat más falvak állattenyésztőit is. Most is jelen voltak Tacsról, Tekéből, Bethlenből, Szentmátéból, Magyarbe­­rétéről, Sófalváról és más falvakból. Egyelőre állatok nélkül. Jövőre várjuk őket állatostul, fogatostul. Dr. Szántó Árpád állatorvos BESZTERCEI HÍRADÓ

Next