Besztercei Híradó, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
RMDSZ & vBESZTERCE-NASZDOMEGY^ ߀SZT€AC€l ta a© VI. évfolyam, l. szánt (50) Havonta megjelenő közéleti lap 1996. január Ami neked nem tetszik,a m A Cotidianul december 6-i számának Opinia (Vélemény) rovatában Mihai Creangă, a neves román újságíró magas szintű, igazi európai értelmiségihez méltó eszmefuttatását olvashattuk. A cikk megérdemli, hogy teljes fordításban kerüljön lapunk első oldalára, még akkor is, ha az elmés, éhes szójátékokat nem éppen eredeti zamatával fordíthattam. "A hét jól kezdődött. Hétfőn a Román Rádió Matinal műsorában Constantin Noicát hallottam beszélni a szebeni Astránál. A filozófus csodálkozott a maga módján a szavak honfoglalásán az erdélyi régiókban. A „gond"gondolat, magyar eredetű szóból indulva, más számtalan szóig, melyeket a vidék pásztorai juhnyájaikat és a szavak nyájait terelgetve Erdélyből széthordták egészen a távoli Dobrudzsáig. Ugyanezen a reggelen hallottam meg, hogy a romániai magyarok a tanügyi törvény elleni tiltakozásuk kinyilvánításáért böjtnapokat hirdettek, és fehér karszalagot viselnek. A parlament mindmáig számba sem vette a félmillió magyar követelését, hogy a Román Parlament tűzze napirendre az RMDSz tanügyi törvényjavaslatát. Köztudott, hogy a tiltakozás jogossága csöppet sem zavarja a Liviu maiorokat (őrnagyokat) és a Vasile vakárokat (tehenészeket). Legjobb esetben, alkalmat ad néhány végeérhetetlen szónoklatra, az európaisággal spékelt törvényről, amit általános lelkesedéssel szavaztak meg mind a kormánypárti, mind az ellenzéki román honatyák, ideiglenesen zavartatva az egyetemisták tüntetésétől. Ismerem az eset „történelmi aktacsomagját", amelynek ma semmi releváns alapja nincsen, ámbár ma sajnos igen gyakran felemlítik, tudom, hogy e téren a magyarországi törvények sokkal nagylelkűbbek, de túl későn érkeznek az ottani román kisebbség számára. Szívből remélem, hogy egyetlen felelős román politikus sem kívánja, hogy a romániai magyarságnak is ez legyen a sorsa. Ismerem az „időszerű" aktacsomagot is. Nem lapozom fel újra. Határozottan meg vagyok győződve, hogy a rossz előjel a törékeny demokráciánknak - ahogyan ma becézik -, ha figyelmen kívül hagyjuk félmillió honpolgár követelését. Ez nem csak az ők ügyük, ez a mi ügyünk is. De vegyük a dolgot másképpen: szeretnénk-e ha az ukrajnai románok, akik ott kisebbségben élnek, a nyelvükön tanulhatnának — románul —, amely nyelv ott nem az állam nyelve? Szeretnénk-e ha az első osztálytól az egyetem utolsó évéig románul tanulhatnának? Én feltételezem, hogy igen. Ha ez nekünk ilyen szempontból jogosnak tűnik, akkor ugyanez folytatás a 3. oldalon 1 .oldal Hadüzenet a szemüvegnek Arcibasev főorvos 2000 műtété Budapesten átalakítják, hogy ezzel a klinika működtetésére alkalmassá tegyék. Nem nehéz felfedezni az összhangot a külső forma és a belső tartalom között. Hipermodern az épület stílusa, és ugyanilyen modernek a klinika műszerei is, amelyeket az Egyesült Államokban, Japánban és Svájcban gyártottak. Állandóan korszerűsít az Arcibasev-magánklinika. Hamarosan bővül a műszerpark. Az Egyesült Államokból érkezik az a műszer, amellyel lézeres szaruhártya-feltérképezést végeznek majd. Arcibasev főorvos úr gyémántszikével operál, amint ez már ismeretes. Ez tökéletes svájci gyártmány. Három percig tart a rövidlátás, tehát a szemüveg vagy a kontaktlencse viselését megszüntető műtét. Ebből mindössze egy percet vesz igénybe a fájdalommentes orvosi beavatkozás. Ugyanez a műtét történetesen az Egyesült Államokban 15-20 percig tart. A budapesti magánklinikán alkalmazott gyors ritmus Szergej Arcibasek 13.000 műtéttel szerzett tapasztalatának köszönhető. A főorvos úr kétkezes, jobbal és ballal egyaránt operál. Természetesen a páciens két szemének műtésére több nap szükséges. Ennek menete többféle lehet, közülük egyet példaként említünk: folytatás az 5. oldalon 1994. április eleje. Ekkor nyílt meg Budapesten az Arcibasev Szemsebészeti Klinika. Kínálkozik az első kérdés, hogy miért éppen a magyar fővárost választotta Dr. Szergej Arcibasev főorvos gyógyítása színhelyéül. A radiális keratotómia módszerét már előzőleg ismerték Magyarországon, de még nem terjedt el. Hasonlóképpen válaszra vár az a kérdés is, miért éppen a Gellérthegyen nyílt meg a főorvos úr magánklinikája. Ebben szerep jutott Rauli Rautanen úrnak, az ICM elnök-igazgatójának, aki segített abban, hogy a Számadó utca 19. szám alatti telken épült, a finn építőművészet jellegzetességét magán viselő hipermodern objektumot belülről némileg &SÄWÄWstrÄ:Ä?Ä¥ift: Gyertyák az ablakokban A Magyarok Világszövetsége felhívással fordult minden olyan emberhez, aki a Romániai Oktatási Törvényt és a szlovákiai Nyelvtörvényt igazságtalannak és méltánytalannak tartja a magyar kisebbség számára. A felhívásban arra kértek, hogy*19. január 1-én este 20 órakor minden tiltakozó személy, család lakásában aludjon ki minden világítás egy percre, csupán egy-egy gyertyaszál égjen az ablakokban. Azt, hogy hány lakásban aludt ki a fény, azt, hogy hány ablakban gyúltak ki a békésen tiltakozó gyertyafények, soha senki nem derítheti ki, tudjuk, hogy nem csupán Romániában és Szlovákiában, hanem a világ minden táján-ahol magyarok, magyar barátok élnek, ahova a Duna TV adása eljut - kigyúltak az együttérzés, az együvétartozás apró, kis fényei. Egy percig, amíg a gyertyák égtek, elgondolkoztam. Istenem, ha a sok százezer, millió gyertya egyetlen óriási máglyát alkotna, akkor a hazugság, a méltánytalanság, a gyűlölet máglyahalált halna, és az igazság, a méltányosság, az emberszeretet végre felemelhetné porba taposott, meggyalázott homlokát... Aztán elfújtuk a gyertyákat, azzal a szent meggyőződéssel, hogy az ilyen apró lángok tüzében edződnek a nagy akaratok, a névtelen tömegek küzdelmei a méltányosságért és egy eljövendő igazi demokráciáért. Andrássy Bálint _________________________________________________________________ ,1996.március