Bihari Napló, 1978

1978-06-01

„Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy megoldjuk a dolgozó tömegektől érkező, személyes, vagy közérdekű kérdésekre vo­natkozó bejelentéseket". NICOLAE CEAUSESCU eredményekkel járulhatna a közös­ség törekvéseihez? Előkerítjük írásbeli folyamodvá­nyát. Mielőtt az igazgató íróasztalára került volna, Kavinszki András fő­­mester, Bogáti Lajos mérnök — részlegvezető véleményezte. Mind­ketten ellenezték az áthelyezést. A végleges döntés: a gyárban más munkahelyre nem mehet! Ha más ki marad­jon a prés mellett? A vezetőség pontosan betartja az előírásokat. Rendszeresítették a fo­gadóórákat, mindenkit meghallgat­nak, amit lehet, gyorsan megolda­nak. Nyilvántartást vezetnek, ki mi­kor, milyen ügyben fordult a dol­gozók tanácsa végrehajtó bárójához, s mi a döntés? Szolgálati ügyekben nem is kell megvárni a hivatalos fo­gadóórákat. A vezetők ajtaja a nap bármelyik szakában megnyílik. Mint Maduta Gheorghe mérnök, a Jármű­­szerelvény Vállalat igazgatója közli: meghonosították, hogy a vezetőség minden tagja, naponta, kötelező mó­don két órát töltsön a termelő­ rész­legeken, s minden feltett kérdésre azonnal válaszoljon: írásban is lehet a vezetőséghez folyamodni. A kér­vényeket gondosan iktatják. A meg­oldásról szóban vagy írásban érte­sítik a folyamodókat. Határidőn be­lül. Nagyon sok tényező mérlegelé­sével döntenek minden ügyben. ★ A táskámban lapuló levél írója merőben másként vélekedik az ügy­intézés méltányosságáról. Pap Irma négy oldalba tömörített önéletrajzá­ból az derül ki: kemény akarással, sok fáradozással megszerzett szak­képesítését nem sikerül kellő szinten hasznosítania. A présteremben dol­gozik, de nem bírja a gépek, műve­letek zaját. Kimerültek már az ide­gei, s az orvos javasolta: változtas­son munkahelyet. Sok a bosszúság. A műszakon belül gyakoriak a vesz­­teglések. Esetenként az anyag nincs kéznél, máskor a szerszámokra kell várni. Várni és várni, közben körös­körül zakatolnak, dübörögnek a gé­pek ... Nem is tudta mit vállal, ami­kor ide jött. Az Electro-Metal szö­vetkezetből helyezkedett át, hogy közelebb kerüljön otthonához, hogy több ideje jusson gyermekei számá­ra... Innen tíz perc alatt otthon van. Nem kell zsúfolt járműveken fészkelődnie, naponta kétszer. A gyárban találna a mostaninál könnyebb munkát is. Olyat, amit a szakiskolában szerzett tudásával ki­fogástalanul elvégezhetne, ami nem tenné próbára idegeit. Ilyen változ­tatásért folyamodott az igazgatóság­hoz. Eredménytelenül. Pedig máshol — érzi — többet nyújthatna... — Négy alkalommal iratkoztam fel a fogadóórákra, egyszer sem ju­tottam az igazgató elé. A vezetőség többi tagjai azt válaszolták: a mun­kahely­cserét egyedül ő engedélyez­heti. Kérvényt is adtam be. A vá­lasz egyértelmű: nem engednek el a présteremből. ★ A fogadónapok nyilvántartásában valóban rábukkanok nevére. Mun­­kahelycsere-ügyben, mindannyiszor. A főmérnök, majd a főkönyvelő döntése: az áthelyezés pillanatnyilag lehetetlen. Miért lehetetlen? Ha az orvos is javallotta? Ha valaki érzi, jobb vállalathoz akarna áthelyezkedni, engedélyezik. A főmester, s a részlegvezető meg­indokolja álláspontját. A présterem a vállalat alaprészlege. A kellékek zömét állítja elő. Ha bármilyen fenn­akadás történik, megsínyli, az egész gyártási folyamat. Nem helyeselhe­tik, s nem támogathatják az áthelye­zést, mert szükségük van az embe­rekre. Pap Irma fegyelmezett mun­kás, nincs vele baj. Ha elengedik, hogyan kérjenek új embert? Mind­ketten elismerik, hogy a szerelővo­nalak mellett, valóban, sokkal ké­nyelmesebb, tisztább, zajtalanabb is a munka. De a préselők nélkül nem lenne mit szeretni. S van az ügynek egy megtámadhatatlan körülménye: Pap Irmát a présterembe vették fel. Nem az összeállítókhoz. A préste­remben volt és van szükség munká­jára. Ezt tudomására hozták már a legelején. — Az orvosi javaslatot miért nem veszik figyelembe? ★ — A sérelmezőt valóban kezelték, s a csendesebb munkahely számára mindenképpen előnyös volna. A vál­lalat, a közösség együttes érdekének szempontjából azonban meg kell ér­tenem a vezetőség álláspontját is­­, nyilatkozott dr. Erdős József orvos. — Pap Irma egyébként csak múlt év novemberétől dolgozik ezen a munkahelyen, s nem az itteni kö­rülmények miatt betegedett meg. S nem is olyan komoly az ügy, hogy aggodalomra adhatna okot. Vannak régi munkások, akiknél — ha már zajártalomról beszélünk — sokkal indokoltabb lenne az áthelyezés. De hadd mondjam meg azt is: a mun­kavédelmi előírások értelmében, kö­telező módon, mindenkinek használ­nia kellene a kapott védőket. Nem használják. Kényelmetleneknek tart­ják ... Valahol elhangzott még egy meg­jegyzés. Ha mindenki tetszése sze­rint cserélgetné munkahelyét, vajon lehetne fegyelmet tartani? Ha Pap Irmát kérésének megfelelően —, más munkakörbe helyeznék, holnap nem állnának-e h­asonló igénnyel az igaz­gató elé mások is? S végeredmény­ben ... ki maradna a présgépek mel­lett? ★ Az említett vállalatnál — s nyil­vánvaló, hogy másoknál hasonlóan — rendszeresen megtartják a fogadó­órákat, a törvények, határozatok szellemében igyekeznek megoldást találni, érvényt szerezni a javasla­toknak, észrevételeknek. Nagy fele­lősséget, figyelmességet igénylő fog­lalatosság. Temérdek tényezőt kell a mérleg serpenyőjébe rakni, hogy méltányos legyen a döntés. Sikerül-e mindig?... KISS SÁNDOR ★ Dr. BLUM LÁSZLÓ J­OGI MOZAIK Az emberi együttélés elképzelhetetlen korlátok megállapítása nélkül az egyéni érdekeknek és el­képzeléseknek, a közösségi célokkal, lehetőségekkel való összeegyeztetésére. A jogszabályok pontosan ezt a célt szolgálják, s a több évtizedes jogi tanácsadás meggyőzött arról, hogy nem könnyű közös neve­zőre jutni az összeütköző szempontok megítélésében. Hazánk szocialista tör­vényrendszere minden e­­setben a dolgozóknak — az általános társadalmi cé­lokkal egybehangzó — ér­dekeit szolgálja, de így sem egyszerű eligazodni benne anélkül, hogy tör­vényeink legfontosabb ren­delkezéseit ne ismernénk. Az alábbiakban néhány gyakran visszatérő kérdés­re adott választ kísérlek meg összegezni, hogy ez­úton is segítségére legyek azoknak, akik kevésbé is­merik a jogszabályokat, amelyek ezeket rendezik. Az anyák támogatására hozott kedvezmények Az öt vagy annál több tizennyolc éven aluli gyer­meket gondozó anya havi pénzsegélyt kap: 5 vagy 6 gyermek esetében 200 lejt, 7,8 vagy 9 gyermek esetében 300 lejt, és végül 10 vagy több gyermek ese­tében 500 lett. Havi segélyt kap a tény­leges szolgálatát teljesítő katona felesége, ha nincs munkába besorolva, vagy nincs más anyagi lehető­sége, amennyiben teherben van, az ötödik hónaptól kezdődően, ha nyolc évnél kisebb gyermeke van, vagy I—II. fokú rokkant. A se­gély városban 350, falun 200 lej. Terhes vagy szoptató nők nem oszthatók be ártal­mas, nehéz vagy veszélyes munkahelyekre, vagy o­­lyanokra, amelyektől orvo­silag eltiltották őket, to­vábbá túlórázásra sem mozgósíthatók. A terhes nőket s a szop­tató anyákat, ha munka­helyük ártalmas, nehéz, veszélyes vagy túlórázást igényel, más munkahelyre kell beosztani, anélkül, hogy ennek következ­ményeként csökkentenék javadalmazásukat. A nők terhességük hatodik hó­napjától kezdve, valamint a szoptatós anyák nem oszthatók be éjjeli mun­kára. A három évesnél kisebb beteg gyermekek anyja, az orvos ajánlása alapján fi­zetett szabadságot kap a gyermek gondozására. Azok a nők, akiknek leg­feljebb hatéves gyermekük van és azt gondozzák, fél normával dolgozhatnak, ha nincs lehetőségük arra, hogy gyermeküket böl­csődébe vagy napközi ott­honba adják. Az az idő, amely alatt ilyen körülmé­nyek között voltak be­sorolva, a szolgálati idő kiszámításánál egész nor­mával ledolgozott munka­időnek számít. _________­ ____________ Azt a női dolgozót, aki terhesség miatt, illetve hét évnél kisebb gyermekének gondozása miatt megszün­tette tevékenységét, az egyazon egységnél töltött megszakítatlan szolgálati idő kedvezménye illeti meg, ha a munka megsza­kítása okának megszűné­sétől számított 90 napon belül ismét munkaviszony­ba lép előző munkahelyé­re, vagy — ha onnan iga­zolják, hogy nem tudják besorolni — más munka­helyre. A Házasságon kívül született gyermek helyzete A szocialista családjog egyik sajátos alapelve, hogy a házasságon kívül szüle­tett gyermeknek — akinél leszármazását elismerés BIHARI NAPLÓ 4. OLDAL NÉPTANÁCSI ELIGAZÍTÓ 0 to 5 N m 2­­ X UJ OC L9 'ILI­A HELYI ÁLLAMIDGAZGATÁSI és TITKÁRSÁGI ügyoszta­ly terv, JAVADALMAZÁSI ÉS SZEMÉLYZETI ÜGYOSZTÁLY MŰÉPÍTÉSZET I . ÉS VÁROSRENDÉSZETI ÜGYOSZTÁLY * 20-as szoba LAKÁS ÉS , KÖZSÉGGAZDÁLKODÁSI ÜGYOSZTÁLY PÉNZÜGYI OSZTÁLY T. VLADIMISELOI 1 SZÁM 33—42-es szobák ^/szombaton nincs félfogadás . . I ! • JOÍtÜLYEK Üé titkár:«I | io -i~:s szoba 14-ES 10-13 |S 13,30-17 ÓRA C203A | ? • DOLGOZÓK PANASZAI, io-ia á* ÉszREvéteLEI 13.30- 17 MA 26-OS SZOBA ^.................... | | |10-43.és 13,30-17 ÓRA ^ -gyermek­ve­delem HATÓSÁG -GYÁMHATÓSÁG* ÜGYEK ' * '. -ÖRÖKBEFOGADÁS * ^ -SOKGYERMEKES ANYÁK | KOSA BBOÉLVEZÉRE ia -ALKALMI SEGÉLY UGYEK 13pa-tzÓL* ANYA-”* Pháta^ágkötés"'..... " KÖNYVI §-SZÜLETÉSEK BEJEGYZÉSE HIVATAL g-ELHALÁLOZÁSOK BE­JEGY p/_~­ „ I — ANYAKÖNYVI i&AZOLVÁNYOK ■+ -H- nÉVVÁLTOZÁSOK r“|\ J -vÁLÁSOK BEJEGYZÉSE »-iso«* I- hagyatéki varsk KONKJMZ I ELINDÍTÁSA SZERVTZES, -HONPOLGÁR. ÜGYEK KÖZÜGYEK -VÁROSSZÉPÍTÉS 15-ÖS ffc "HAZAFIAS MUNKA -­ SZOBA - LAKÓ BIZOTTSÁGI ÜGYEK 10-13 ÉS -közügyek 13.30- 17 ÓRA -MEZŐGAZDASÁGI ÜGYEK SZOBA 10-13 ÓRA H SZ.CS. P ... 9-ES­­ -KERESKEDELMI ÜGYEK SZOe* 10-13 ÉS 13.30-17Óra % szoba -Személyzeti ügyek 10-13 és - építkezési engedélyek 1330 -15 ' ingatlaneladási enged. H K.p - HÁZTELEK KIUTALÁSA­­ -¡ ' HÁZ ÉS TELEK FELOSZTÁS Ti-!? “ -ÁTALAKÍTÁS, BONTÁS 11.30-A -VÁROSRENDÉSZETI ÜGYEK ÓRAVCS. - KÖRNYEZETVÉDELEM 18“AS­­ÜT ÉS JÁRDA ÉPÍTK.KARB SZOBA —ZÖLDÖVEZETEK, PARKOK , . —várostisztasági ügyek * ” “* -közszállítás 13.30- 17 közvila'oita­Si ügyek , ÓRA J,­­VÍZ,CSATORNA ,TÁVFŰTÉS Y* -ÁRVÍZVÉDELEM J lakás- I -lakások bérleti és E ” HIVATAL­I HASZNÁLATI ÜGYEI ADÓ­ — ADÓ, ILLETÉK, 3127 HIVATAL — ANYAG) HELYZET, jdYÍD. „ 8-1S H.Cs. igazolás * a „ -„ - lakásbérleti, albérleti S-13 szerz. láttamoza­sa K • SZ. P. - LAKÓBIZOTTSÁGOK BEJEnv. 8-11 SzB. -KISIPAROS ENGEDÉLYEK KÖLTSÉG- -LAKÓBIZOTTSÁGOK VETÉSI PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSE i­-r "* 'axVk&&v6k HIVATAL kifizetése €0 0 z ‚ h" £L NtJJ 1 K uz 3 Ok­­ & a z FOGADÓNAPOK BIHAR MEGYEI NÉPTANÁCS NAGYVÁRAD municípiumi néptanács elnök GHEORGHE BLAJ­­££! hétfő PETRU Demeter 13 alelnök NICOLAE FANTANA c!UTORtóK KEDD dumitru BERINDE­I ALELNÖK ION CIUCU H £­RDA SZERDA KASZIBA JÁNOS P __________________________________________________9 ÓRA________________________ELSŐ ALELNÖK________________ ALELNÖK EVA FEDER CSÜTÖRTÖK GHEORGHE SUCIU 9 ALELNÖK SZÁNTÓ ISTVÁN PÉNTEK TRAIAN BONTA _ _____________________________________________3 ÓRA_____________ALELNÖK_______________________________ ALELNÖK NISTOR CSORDAS­Z °MBAT szombat 'DAN CHIVARI 10 _______________________________________­____9 OftA ive- T­TKAP?________________ TITKÁR EMIL C0T0I ifóRA * felíratkozás a 26­­06 SZOBÁBAN

Next