Bolond Miska, 1861. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1861-06-02 / 22. szám

22-dik szám. Pest, Junius 2.1861. 11. évfolyam. HETI NAPTÁR. Csütörtök, jun. 6. Romában legközelebb a még meglevő pápai sereget megáldották. Biz azokra bátran keresztet lehet vetni. Péntek, jun. 7. Ha a bécsi lapokban semmi idézet nincs ránk a külföldi lapokból, mindjárt keresem a Ti­mest meg a többit, mert akkor bizonyosan tele vannak kedvező véleménynyel. Szombat, jan. 8? A „legyek szemtelensége“ — újabb esemé­nyek folytán, egy sokkal kifejezőbb hasonlattal helyett­esittetik. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési díj januártól december végéig 6 ft. januártól junius végéig 3 ft. — Az előfizetés és minden reclamatió a Bolond Miska kiadóhivatalába (Barátok­ tere 7. sz.) utasítandó. — A kéziratok Tóth­ Kálmánhoz (Lövész­ utcza 10. sz.) küldendők. HETI NAPTÁR. Hétfő. jún­. 3. Jellemző, hogy a Keixrath eddigi leglénye­gesebb kérdése az volt, hogy a követek mennyi fizetést kapjanak. Hogy a nép mit kapjon, az majd később jön. Kedd, jun. 4. Azt mondják, hogy Kövér L. barátunk a megbukott pesti gyalugyárt átveszi. E hír nem igaz, s alkalmasint csak onnét ered, hogy a „Trombita“ cím­ lap kiadását vette magára. Szerda, jun. 5. Egy vasút építése megakadt, mert a közbe eső akadályokat nem bírják elpusztítani.Küldjenek rá­­juk adóexequenseket, elpusztítanak azok mindent. Új előfizetés a „Bolond Miská“ra. April elejétől junius végéig, 3 hóra, 1 ft50kr. April elejétől sept. végéig, 6 hóra, 3 ft. April elejétől dec. végéig, 9 hóra, 4 ft 50 kr. Az év elejétől kezdve is van még né­hány teljes számú példányunk. Még egy vers Kipfelhauserből.*) A magyar dicsekvés dien. Dicsekszenek a magyarok, Dicsekszenek és azt mondják, Hogy ők a pereket nálunk Hamarább beendigálják. Hogy a­mit mi egyeseknél Évekig elhúztunk elébb : Elvégzik most egy nap alatt Ötven olyan ember perét. Nem tagadom, hogy egy kissé Több gyorsaság fért volna ránk, Hanem ilyen lassúk csak a Polgári ügyekben valánk De a kriminálban mindig Buzgók, gyorsak voltunk nagyon, És fölakasztattunk néha Tizenhármat is egy napon. Ki mondja még?!.. Ki mondja még , hogy a balsors Velünk kegyetlenül játszik ? ! Hiszen a nagy szabadságból A fülünk is alig látszik. — Lobogóink hegyen, völgyön Verdesik a könnyű­séget... Budavárán is van — mágnes ... Be szép alkotmányos élet ! Országgyűlés a javából, Országcimer indóházon . *) Ezen, a szerző arcképével ellátott költe­­ményfüzérből még nehány példány Emich Gr. könyv­­kereskedése által megrendelhető, bérmentes szétkül­déssel 65 ujkron. S­z­e­r­k. Magyar kalap minden fejen, Magyar csizma minden lábon. Demokrát lap, fokos, pandúr; Nyájas adó megintések ... Mintha csak Chinába volnánk ... Be szép alkotmányos élet! Szabad a kéz, szabad a szó; Elhullott a kémek nyája. — S a mért eddig emnii­oltak, Mostan már süketek rája... Policajnak hire hamva, S ha maradt még, csak a végett: Hogy a sajtót szabályozza... Be szép alkotmányos élet! Nincsen fogoly, (lám az idő Gyorsfutása ezt is szülte). Nincsen fogoly, hisz tiz évig A ki volt is, hát kiülte. Nincs menekült, mind itt látjuk Kossuth, Klapka, Türr és Bémet... Ott ülnek az a vzlágban... Be szép alkotmányos élet! Hogy az adót exequálják, És a dohány most is trafik ; S hogy Mátyásnak és lakában, Még most is Beamter lakik ; Ez csupán kü betöltése A szabadság nagy elvének : Ha egy szabad, más is szabad — Jaj bel alkotmányos élet! Br­ f­ l. Pénzügy körüli észleletek. (1852—9.) Az alkotmányos kormányzat mellett Ausztria harminc éven át 800 millió adósságot csinált, most a bureaucraticus és centrálisait rendszer mellett 10 év alatt 2200 milliót. Akkor a földbirtokosság, most a pénza­­ristocratia volt a kormány mellett. Oka, mert senki sem nézi a státust ha­zájának ; kegyelet, közvélemény, nyilvános­­ságteli félelem, semmi. Mik történtek, arra néhány példát. Tán 1851-ben, Erdély szélein katonaság volt összehúzva, egy tábor Beszterczénél állt. A marhákat megvették a Bánátban, azután a Nyár­ad mentén, Sz. Benedek táján, iszapos ré­ten elsoványiták, s úgy h­ajták ősszel Beszter­­czére, ahoz érték szavai szerint egy font hús 51 po­krba került a kormánynak. Tán 1852-ben a marospartusi hidat, a forradalom alatt leégvén, föl akarták épiteni. Csődöt hirdetnek, kiveszi egy szász s mondja a mérnök, hogy aztán neki napidija jár, de ő több napidijt akar kapni, mint van nap egy évben. A j­ámbor szász sehogy sem akarta ér­teni ez új arithmetikát, vagyis semmit sem adott a mérnöknek egyebet jó szónál. Jól van, a híd elkészül, s ekkor előáll a mérnök hogy nem jó. A szászt a csuda ölte, a kijelölt fák­ból, kijelölt vasból, a legjavából állította, és sem vas sem fa nem volt jó. A lett belőle, hogy comissiora comissio jön, vizsgált erdőt, bá­nyát, hidat — és a mérnök minden comissio­­ban benne volt... Végre is megértette a szász, hogy lehet több napidijt kapni, mint nap van az évben, — akkor pénzéhez jutott. Tán 1853-ban épült a szolnok-debre­­czen-váradi vonal. Ott a kún láposon, mint­egy órai széles nádastón, a töltést sehogy sem birták a vállalkozók megcsinálni, a négy­száz ökör fogat, mi kétfelőlről tölté, belehalt, elpusz­tult a posványba. Végre a vállalkozók följe­lentik, hogy ők inkább kundát mondanak, de enyiért végre nem hajthatják. A comissio egy­másra jön, végre belátták még a bécsi mérnö­kök is, hogy a vállalkozók, (debreceni speku­lánsok) tönkre jutnak, s még­se lesz meg a töltés. Jól van, tán egy millió forint javítást kaptak a kormánytól, é­s akkor ökör­foga­tok helyett, csolnokokkal kezdék kétfelülről, s potom pénzzel beérték, a többit zsebre rakták. Az 1854-ben indult török-orosz háború­ban Ausztria katonáival Oláhországot meg­szállta. Azt mondják a zabot Bécs körül vet­ték számára; a szállító vállalkozók ott a za­bot eladták s lementek a helyszínére s félá­ron mást vásároltak. Egy pár árcsökkentést is följegyzek. 1858. júliusában a szamosujvári­ várt megtekintem.Épen az ételrészletek kiszolgálta­tása volt árverés alatt. Egy sereg zsidó volt jelen,köztük egy temesvári és nagykárolyi zsidó, kik okvetlen ki akarták venni, a többi pedig csak rabattot akart kapni. Foly köztök az előleges leültető alku, de a nagykárolyi potom 2—3000 ftot sem akart kiereszteni. Hersch Dá­vid is jelen volt, s mint gazdag fösvény em­ber neki tüzül, s verni kezdi, míg a nyolc kraj-

Next