Gróf Andrásy György és Gróf Széchenyi Istvánnak a' budapesti Hid-Egyesülethez irányzott jelentése midőn külföldrül visszatérének (Pozsony, 1833)
74zongos ideig minden nemes és nemtelen, különség nélkül, egy az országgyűlés által kidolgozott vámjegyzék szerint vámot fizessen. Egy illy ideális tariftáról később értekezendünk. Kérdjük mikép rontanék meg illy törvény által szabadságunkat? "S vagyon szabad alkotmány volna ez, ’s annak lehetne e azt nevezni, 's érdemlene e egy ollyas legkisebb védelmet is , hol illyest tenni nem volna szabadd ’S valyon szentnek tarthatna e a' Magyar olly törvénykönyvet, mellyben az volna írva “Neked soha nem szabad adiák általiadat építni, Dunát regulázni ’s a’ t, azaz neked szabadságod fentartása végett soha nem szabad józan útón, hazád hátramaradásibul kiszabadulnod; ’s a’ mi több, neked ezen törvényt , melly téged legnagyobb károdra nemzeti dolgok vámfizetés általi előmozdításábul kirekeszt, soha sem szabad javítnod. De itt, mint mindenütt, józan distinctio hija keveri a’ sokaságot tekervénybe. ’S ugyan is ha az országlás részérűl építtetnék hid, mellyrül törvény nem hozatott, ’s annak vámja, habár milly alacsony is, de önkényesen határoztatott volna el, már ott tökéletesen helybenhagyjuk a’ tőletartást, mert mi is inkább hid nélkül óhajtanánk ezentúl is ladikozni, bármilly keserves mulatság legyen is az , kivált téli időben , mint más építette hídon