Gróf Andrásy György és Gróf Széchenyi Istvánnak a' budapesti Hid-Egyesülethez irányzott jelentése midőn külföldrül visszatérének (Pozsony, 1833)

74­zongos ideig minden nemes és nemtelen, kü­­­lönség nélkül, egy az országgyűlés által ki­dolgozott vámjegyzék szerint vámot fizessen. Egy illy ideális tariftáról később érteke­­zendünk. Kérdjük mikép rontanék meg illy tör­vény által szabadságunkat? "S vagyon szabad alkotmány volna e­­z, ’s annak lehetne e azt nevezni, 's érdemlene e egy ollyas legkisebb védelmet is , hol illyest tenni nem volna sza­badd ’S valyon szentnek tarthatna e a' Ma­gyar olly törvénykönyvet, mellyben az volna írva “Neked soha nem szabad ad­iák általia­dat építni, Dunát regulázni ’s a’ t, azaz ne­ked szabadságod fentartása végett soha nem szabad józan útón, hazád hátramaradásibul kiszabadulnod; ’s a’ mi több, neked ezen tör­vényt , melly téged legnagyobb károdra nem­zeti dolgok vámfizetés­ általi előmozdításábul kirekeszt, soha sem szabad javítnod.­ De itt, mint mindenütt, józan distinctio hija keveri a’ sokaságot tekervénybe. ’S ugyan is ha az országlás részérűl építtetnék hid, mellyrül törvény nem hozatott, ’s annak vám­­ja, habár milly alacsony is, de önkényesen határoztatott volna el, már ott tökéletesen helybenhagyjuk a’ tőletartást, mert mi is in­kább hid nélkül óhajtanánk ezentúl is ladi­­kozni, bármilly keserves mulatság legyen is az , kivált téli időben , mint más építette hídon

Next