Szlemenics Pál: Közönséges törvényszéki polgári magyar törvény 2. A' jószágokról (1823)
Második rész. Sajátainknak Törvényes Tulajdonaikról - Második értekezés. Sajátainkkal egybekapcsolt Jussainkról
említést érdemlének a’ Jászok és Kánok. Azonban, is mint azt a’ dolognak természetéből magából érthetni, mindezek a’ Vám vagy Révbérfizetéstől önnön magok kocsijaikra, és lovaikra nézve menttek; következésképpen a’ bérlelt nemtelen Fuharos, ha Nemeseket viszen is, Vámot vagy Révbért fizetni köteles. Továbbá mindezek, a’ hol Nemességök, vagy másféle vámi felmentettséggel bíró polgári állapodok tudva nincsen, Elöljáróiknak hiteles Úti Leveleik által ά Vámszedőket illyetén szabadságaikról meggyőzni köteleztetnek. Ezt nyilván rendeli Ulászló IV. Törv. 41dik ’s 42dik, és az 1503diki Törv. 5 dik Czikkelye. A’ második rendbéliek pedig ezek: iször) A’ Földes Úrnak tartozó Szolgálataikra, vagy tulajdon gazdaságbéli foglalatosságaikra, vagy végre az Uraság malmaira őrletés végett menő, és onnét viszsza jövő Jobbágyok tulajdon Uroknak Vámjain és Révjein. Ezeket bizonyítja Úlászló I. Törv. 86dik, és az 1723diki Törv. lödik Czikkelye, és az Urbáriomnak Illdik Pontja.—2szor) A’ Földes Uraiknak akárminémű dolgaikban utazó Jobbágyok, és pedig egész országszerte; csak hogy illyen dolgokban való járásokat Úti Leveleik által megmutathassák. Ezt bizonyítja Ulászló I. Törv. 86dik, az iótodiki Törv. 59* dik, 1625diki Törv. 30dik, és az 1635diki Törv. 71 dik Czikkelye. ( 3szór) A’ Menyaszszonyaikat vivő , vagy Földes Uroknak menyegzői menetelét kisérő Jobbágyok, akárkinek Vámján vagy Révjen keresztül történjék az ünnepi menetel, így rendeli ezt Mátyás VI. Törv. 3űdik, ’s Úlászló I. Törv. 85- dik, és Sődik Czikkelye. — 4szer) A’ Vámházhoz vivő útnak vagy hídnak igazításában résztvevő Jobbágyok azokon a’ Vámokon, a’ hol illyetén szolgálatokat tesznek, mellyekre mindazonáltal őket csal, akkor lehet kénszeríteni, ha azt az Urbáriomnak behozásakor önnön magok, a’ Vámfizetéstől való