Gruber Lajos: Magyar jogászegyleti értekezések 123. (13. kötet, 8. füzet) - A javító-intézetekről és az ifjukori bűnösökről (Budapest, 1897)
Büntető törvénykönyvünk 83-dik §-a értelmében a 12 éven aluli törvényszegőt nem lehet bűnvád alá vonni. A büntetőtörvénykönyvnek a képviselőház igazságügyi bizottságában történt tárgyalása alkalmával Szilágyi Dezső kimondandónak vélte, hogy a 12 éven aluli gyermekeket, kik bűntettet követtek el, a cselekmény constatálása után a gyámhatóság javítóházba küldethesse. Chorin Ferencz és Horváth Lajos elvileg helyeselték ezen intézkedést és hozzájárultak Szilágyi indítványához. Csemegi Károly akkori államtitkár ellenezte azt azon indokból, mert ezen intézkedés nem tartozik a büntetőtörvénykönyvbe, hanem a rendőri vagy gyámhatósági törvénybe. A bizottság mellőzte az indítványozott rendelkezés felvételét. Az indítványozó szeme előtt kétségtelenül a német birodalmi büntetőtörvénykönyv 55-dik §-a lebegett melyben kimondatik, hogy a 12 éven aluli törvényszegőkkel szemben az ezek javítására és felügyeletére alkalmas intézkedések tehetők. Különösen ezek valamely nevelő- vagy javítóintézetben helyezhetők el, miután a gyámhatóság határozata által a cselekmény elkövetése megállapíttatott és az elhelyezés megengedhetőnek mondatott ki. Az 1843-iki büntetőjogi javaslat szintén érdeklődött már ezen gyermekek sorsa iránt, mert 80-dik §-a azt rendeli, hogy: a gyermekek, kik koruknak tizenkettedik évét még meg nem haladták, a büntető törvény megszegéséért közkereset alá vétetni. Az 1792-iki javaslat «domestica correctio»-t ír elő a 7—12 év között levő kiskorú törvényszegőkre nézve. Ugyanezen javaslat a «principia» között a XVI. szám alatt rendeli: «... pro junioribus, caeterisque quorum emendatio facilius speram potest, domus correctoria». Lásd Payer: az 1843-iki javaslatok I. 144. és 146. 1. és Melléklet a «Jogtudományi Közlöny» 6. számához 1897. évf. 39. 1. 2 Löw: Anyaggyüjtemény I. köt. 527. lap.