Gyürky Antal (szerk.): Borászati Lapok 1858
1858-05-16 / 20. sz.
Megjelen e lap hetenkint egyszer —vasárnap — nagy tömött íven , több fametszvénynyel. Előfizethetni Pesten , a szerkesztőségi irodában (Zöldkert utcza 14. sz. házban) és Ráth Mór könyvkereskedésében (váczi utcza 5. sz. alatt), valamint minden cs. kir. postahivatal útján egyszerű levél által. Előfizetési ár: helyben házhoz küldéssel, vidékre postán bérmentve szállitva egész évre 6 ft, félévre 3 forint pp. 20. szám. A SZŐLŐMIVELÉS, BORKEZELÉS, PINCZEGAZDÁSZAT S BORKERESKEDÉS ÉRDEKEI ELŐMOZDÍTÁSÁRA S EMELÉSÉRE. LEVÉL GYÜRKY ANTAL SZERKESZTŐHÖZ. II. London, április 15-én. 1858 Ha tehát Ön tisztelt hazafi! erre a sok türelmet kivánó, s eleinte talán haszon helyett áldozattal öszvekötött eljárási modalitásra el tudja magát szánni — úgy küldjön bormustrákat. Úgy a mint a dolog most tűnik fel előttem, megvallom, legörömestebb önnel karonfogva kísérteném meg a részemről is némi resignatióval járó vállalkozást; először, mert önnek borcsarnokával alkalom nyitnék nemcsak egyfélével, hanem többfélével egyszerre kísérletet tenni; és másodszor, mert ön a borral való bánásban nem csak hogy tudományosan és gyakorlatilag jártas, hanem a magyar borügyet átalában magasabb szempontból fogja fel. De ezen magasabb szempont iránti igaz tiszteletem mellett is, vissza kell jönnöm megint a dolog kereskedelmi oldalára, és újra meg újra emlegetni azt a nucleus vitálist, azt a sine qua non-t, az ugyan affélét s egyenlőt, a minek hogy titka főképen a pinczekezelésben rejlik, ön nálamnál jobban tudja, s a lapokban is kifejezte. Ha egyebet nem fogadunk is el a portugalloktól meg a spanyoloktól — az „Audubos"-ról, meg „Soleras"-ról nem szabad megfeledkeznünk nekünk sem. Más név alatt a franczia is ezen a bázison dolgozik, s enélkül Angolországban ő sem mehetne semmire. Egy bordeauxi házat tudok, melynek egyik tagja, midőn néhány év előtt borokkal ide először átüljött, az első évben semmit sem tudott eladni. Most ugyan azon egy ház, ugyanazon küldötte évenkint rendesen kétszer jő át, beutazza az országot, és mindannyiszor rendelésekkel halmozva tér vissza. És mi a titka az ő sikerének ? — az hogy ez az ügynök tökéletesen ismeri már fogyasztóinak sz igényeit, és hogy a ház, melyet képvisel, ezeknek a legscrupulosusabb pontossággal eleget tud tenni, mi annyira megy, hogy még vevői nevének kezdő betűit is a palackokra véseti, és minden palackba csak olyan bor megy, aminőt minden rendes vevő szeret és megszokott! Azért, tisztelt hazafi, ha mustrákat küld, és ezek segélyével én találok embereket, akik a mustrába biznak, mert bennem biznak; és ha én bizom önben, s ön viszont énbennem — ez már magában nem semmi, de valamivé mégis csak úgy válhatik, és mindketten együtt csak nem úgy veszítjük el időnket, pénzünket, s a mi a leggonoszabb, saját hitelünket , csak úgy építhetünk, ahelyett hogy rontanánk mint mások, a magyar bor hitelén is — ha ön bizhatik, s pedig szilárd támaszként bizhatik, a termesztő szavába és eljárásába, akitől mutatványt küld, Sapienti stb. Ha tehát küld mustrákat, küldjön tisztelt ön a legjobból és legbiztosabból; a legjobb alatt pedig nem értem csupán azt, a minek nálunk hire van; itt, a tokajit kivéve, még egy magyar bor sem híres; és híressé tehetjük mindeniket, melynek kelendőséget birunk kivívni, vagyis inkább mely azt maga magának vívandja ki. Küldjön bővebben vöröset, ménesit, szegzárdit, budait, egrit, visontait, villányit; mert a vörösnek keletére jobban lehet számítani. A fehérek közül csak a legfinomabb s legerősebb érmellékit jelölöm ki különösen, meg jó sopronit, ha kapható,és amaz I. oszt. somlait — kivált hajót és a vásárhelyi oldalról való! Az aszú és csemege borokat nem igen kedveli az angol, de vannak mégis a kik a legjavát aranyokkal fizetik üvegéért, abból tán tokajit és nemesit küldeni elég lesz. — Egyébiránt mint mondom tel-20