Borászati Lapok – 2. évfolyam – 1875.
1875-06-10 / 11. sz
Budapest, 1875. junius 10. 11. II. évfolyam. Megjelennek minden hó 10-én és 25-én legalább* másfél tömött íven. Szerkesztő: Dr. Entz Ferencz, budai vinczellérképezde, hova a kéziratok és egyéb" a lap szellemi részét illető" közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Légrády testvérek Budapest, nádor utcza 6. sz., hova az előfizetési pénzek, hirdetések és ezek dijai, reclamátiók intézendők. Adalékok a napirenden levő borkérdések megoldásához. (Folyt, és vége.) Az ildomosak, kik életbölcsészetöket Tartuffe szerepéből merítették, megtagadják és sárral dobálják a világ előtt azon Istent, kinek pinczéjök sötétjében oltárokat emelnek, s tömjént gyújtanak. A Rajna melléke, mely előtt sok tekintetben kalapot emelek, és a melyről tudom s elismerem, hogy a bortermelés legclassikusabb földjét képezi, a Rajna melléke mindezek mellett még úgy látszik, mintha az ilynemű képmutatókban nem szenvedne hiányt. Midőn a Burgund Nuits nevű kis városkájában a vörös bor készítését tanulmányoztam, azt kérdeztem André úrtól, kinek borkészítő műhelyében valók, hogy mint felvilágosodott ember, miért engedi meg cselédjeinek, hogy anyaszült meztelenre levetkőzve, a káczikba egész nyakig belemerülve, őrült mozdulatok közben, napjában 3 — 4-szer az erjedő keveréket felzavarják? tudom, mondá André úr, hogy ezen ősi eljárás az illem és tisztaság követelményeivel öszsze nem fér; de azt is tudom, hogy a bolondok borkészítési módomon azonnal fenakadnának, ha e szokástól eltérnék, hadd tánczoljanak legényeim tovább is a boromban, mely pedig oly jó hírben részesült. Legkevésbbé sem kétlem tehát, hogy a Rajna mellékén is számtalan boros gazda van, kik elvből André úr nézeteit osztják, és semmi áron sem akarnak bárminemű változtatást tenni boruk készítési és kezelési módjában, mely szinte mesés eredményekre vezetett; de vannak ismét sokan, kik egészen máskép gondolkoznak ott is. Gyűlölt kenyér előttem a gyanúsítás kenyere, s azért nem is akarok vele élni; de az igazság érdekében nem szabad elhallgatnom, miszerint a czukorgyártás sehol sem örül nagyobb virágzásnak, s gyártmánya nagyobb keletének, mint Mainz körül, s átalában véve a Rajna mentében ; de nem is csoda, mert ha valakinek oka van a haladással lépést tartani, akkor oka van arra kiválólag azon borvidéknek, melynek minden akó bora egy-egy pengő százast képvisel, s ennél fogva jobban is fizeti ki magát a képmutatás a Rajna mellékén, mint bárhol másutt. Magyarországon pedig épen nem, miután mi a haladás terének őszinte elfoglalásával csak nyerhetünk, mert veszteni valónk fájdalom, úgy sincs, sem a borkezelés, sem a borkereskedés terén! De van ismét egy kérdésünk, melynek szellőztetését szintén nem szabad elkerülnöm most, midőn hihetőleg a nemzetközi borvásár küszöbén állunk ; t. i. hogy nyersanyagnak tekintendő-e a szőlőtő termése, vagy talán már oly kész és bevégzett valaminek tekintessék, mint p. o. Minerva istennő, kiről hajdan azt tartották, hogy készen került ki Jupiter agyából. Ha ezelőtt az egész világ a bort mint a szőlő levéből, s az erjedés titkaiból kikerült és homoogén folyadéktestnek tekintette, korszerű nézetet táplált a borról mindaddig, mig a tudománynak nem sikerült a bor alkatrészeit szintúgy minőségileg, mint mennyiségileg meghatározni, és mig az erjedés titkainak mibenlétét ki nem deríthette ; de hogy az ember a bort most is, a természeti tudományok virágzása korában még mindig homogén testnek tartsa, s alkatrészei okszerű megváltoztatásában valami tilosat lásson s készítési eljárásainak czélszerű módosításaiban sacrilegiu *) Lásd a rB. L.w előbbi számait. Egész évre 3 frt, mely egyszerre fizetendő. Évközben belépő előfizetőknek az addig megjelent számokat utánpótoljuk. Előfizetési díj: HIRDETESI I3I.T 1—111—31—61—121—1811—24 szemhirdetéskor frt|krjfrt|kr|frt|kr frt kr frt|kr frtjkr 1B/,„ lap 141— 36— 1701 — 1201— 160— 200 — 71 18 — 35— 60 — 801— 100 — 3,30 9Ml7oO 30|— 40 — 50 — 1 75 4 25 8175 15 — 20 — 25 — %6 » —tso 4 50| 4 40 7|50 toj— 12|50 Minden hirdetésért 30 bélyegdij.