Bőripari Dolgozó, 1962 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1962-01-01 / 1. szám

lyság proletárjai egyesüljetek! ÁRA 50 FILLÉR 1­962 JANUÁR XI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Szakszervezetünk Központi Vezetősége, valamint a Bőr- és Cipőipari Igazgatóság irányelvei az 1962. évi munkaversenyhez Második ötéves tervünk első évét eredményesen fejeztük be és már az 1962-es évi feladatokon munkálkodunk. A ter­vet az irányító minisztériumi szervek mellett szakszerveze­tünk is magáénak vallja és fontos feladatának tartja mun­kálkodni annak sikeréért. A termelés eredményei, az exportterv fokozottabb köve­telményeinek végrehajtása igazolja szaktársaink öntudatát, a szocializmus győzelmébe vetett hitét. A jó eredmények elérésében az elmúlt évben nagy szerepet játszott a változa­tos és eleven szocialista munkaverseny. Ezért az iparigazga­tóság és szakszervezetünk felhívja a figyelmet az ez évi leg­fontosabb feladatokra. Iparágaink legfontosabb fel­adata, hogy — viszonylag időmértékű termelés emelke­dése mellett — a termékek minőségét fokozni kell, a kö­rültekintő anyaggazdálkodás­sal párhuzamosan. Szakszer­vezeti­ bizottságaink és a vál­lalatok vezetőségei gondos­kodjanak arról, hogy a dolgo­zók minél szélesebb rétegei­­részt vállalanak a vezetés, a végrehajtás és az ellenőrzés munkájában és érezzék a fe­lelősséget a reájuk háruló fel­adatok teljesítéséért. Minőségjavítás, választékbővítés A gyártmányok szabvány, vagy műszaki feltétel szerinti minőségének megfelelő előál­lítása. Különös gondot for­dítsanak a puhabőröknél — elsősorban a felsőbőröknél — az azonos színek betartására, árnyalati ingadozás nélkül és ezzel párhuzamosan biztosít­sák a nedves dörzsállóság, vasalhatóság, fedőréteg vas­tagság, hajtogatással szembe­ni ellenállás mutatóinak meg­javítását. Keménybőröknél a vízfelvételi, vízáteresztési tu­lajdonságok megjavítása, egyenletes natúr szín bizto­sítása, vizes fehénbőr zsír­kiütéseinek megszüntetése va­lósuljon meg. A cipőiparban az összeszerelési mun­ka javí­tása úgy, hogy a minőség az etalonok előírásainak megfe­leljenek. Új, jelenleg nem gyártott termékek előállítása. A ser­tésbőr kidolgozása lágyfogású, aniliinjellegű, gyöngyházfé­nyű, puha- és tömöttjellegű­­re. Kecske- és juhbőrökből velour, marha-hasszél lakk, fonász Utánzó bőr, perforált kétszínű efektusú marhabox, varrható és ragasztható gumi­talp, formába öntött mű­anyag felsőitek előállítása. Különös gondot kell fordí­tani a cipőgyáraknak a gyer­mekcipők gyártására. férfi és a női varrott cipőt két bő­ségben állítják elő. Az export biztonsági tartalékot az elő­írásnak megfelelően csökkent­sék. Ügyeljenek a MERT és a MEFC minősítése közötti eltérés csökkentésére. Társa­dalmi ellenőrzéssel szigorít­sák meg a technológiai fe­gyelem betartását. Anyaggazdálkodás: Bőr- és szőrmekikészítésben a nyersbőr- azonosítási rend­szer finomítása, a hazai és importanyag kihozatalának érdekében. A hasítékok cél­szerű, gazdaságos és folyama­­­tos kidolgozása, értékesítése. A hu­lladékbörök fokozottabb felhasználása a feldolgozó­­iparban. T­er­melékeny­ség: Futószalagos termelés kiszé­lesítése, gépesítés, kisgépesí­­tés, cipőipar felsőbőr-szabá­­szati futószalag prototípus, új tüződe és alfa-futószalagok létrehozása. A felsőbőr gépi festékszórásának és az üveg­lapon történő szárításának to­vábbi bevezetése, szállítási munkák gépesítésének foko­zása a kádmunkák meghha­­nizálása. Túlórák, állóórák csökkentése. Beruházás Beruházási ügyrend kialakí­tása, az előkészítő munka megjavítása és a beruházás megfelelő minőségben, határ­időre való átadása. Befejezett beruházások hatékonyságának vizsgálata. Termelés, anyagellátás Az alapanyaggyártó és fel­használó vállalatok közötti közvetlen anyagforgalom ki­­szélesítése. Bérhelyettesítő anyagok felhasználásának fo­kozása, új területen való be­vezetése. A termelési tervfel­adatok, ezen belül az ex­port­­terv mennyiségben határidő­re történő teljesítése, az üte­mes termelés biztosítása. Munka- és egészségvédelem Balesetek számának csök­kentése, védőberendezések fej­lesztése és alkalmazásának ki­szélesítése. A munkakörülmé­nyek és szociális normák to­vábbi javítása. Anyagi ösztönzés Az új alkalmazotti pré­miumrendszer megfelelő al­kalmazásával az anyagi ösz­tönzés az alapvető minőségi és gazdaságossági feladatok megoldását szolgálja. A Bőripari Dolgozók Szakszervezete és az iparigazgató­ság meggyőződése, hogy minden öntudatos, szervezett dol­gozó legjobb tudása, képessége szerint járul hozzá közös feladatunk megvalósításához. Rajtunk, szervezett dolgozókon múlik elsősorban, hogy sikerre vigyük a második ötéves ter­vet és a magunk vonalán segítsük a szocializmus alapjainak lerakását, amely erősíti népünk békéért vívott harcát. Bőripari Dolgozók Szakszervezete Bőr- és Cipőipari Igazgatóság A szakszervezetek szerepe a KST-k tovább­fejlesztésében Több mint hét esztendő telt el azóta, hogy 1954-ben meg­alakultak az első Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak. Nép­szerűségük és taglétszámuk évről évre ugrásszerűen növe­kedett. Egyre több dolgozó tartalékolja keresete egy ré­szét téli és nyári lejáratú KST-ben, hogy az év közben szinte észrevétlenül összegyűj­tött pénzből fontos cikkeket és karácsonyi ajándékokat vá­sárolhasson. Ennek az országszerte elter­jedt betétfornának még az az előnye is megvan, hogy a KST-tagok év­ közben igen előnyös, rövidlejáratú kölcsö­nöket kaphatnak, amelyeket igen sokan vesznek igénybe. A KST-k fejlődését a szak­­szervezetek folyamatos támo­gatása is előmozdította. En­nek érdekében a népgazdasá­gi tanács és a Minisztertanács utasítására a SZOT elnöksége 1954. júl­ius 25-én határozatot bocsátott ki a Kölcsönös Segí­tő Takarékpénztárak létreho­zásáról és az egyéni pénzta­karékosság kiszélesítéséről. A határozat így hangzik: „A SZOT elnöksége, a szak­­szervezeti tagok és a többi dolgozók érdekében szükséges­nek tartja a Minisztertanács határozatának mielőbbi végre­hajtását és ezért a szak­szerve­­zetek fontos feladatának jelö­li meg a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak létrehozását és támogatását. A Miniszter­­tanácsi határozat szerint a ta­k­arékgyűjtéssel kapcsolatos propaganda felelőse a taka­rékpénztár. E feladatának el­látásában a szakszervezetek a takarékpénztárt messzemenően támogassák és biztosítsák, hogy megfelelő társadalmi aktívahálózat álljon rendelke­zésére a takarékossági propa­ganda elvégzéséhez, mind a KST szervezeteiben, mind pe­dig egyéb területen. A szak­szervezetek kísérjék figyelem­mel és ellenőrizzék ezt a mun­kát,« - ■ - , A múlt esztendőben a téli lejáratú KST november köze­pétől december közepéig fizet­te vissza a dolgozók által év közben befizetett összeget, amely 650 millió forintot tett ki. A Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztárak tavaly még ered­ményesebben működtek, mint azelőtt. 1960-ban 4374 Kölcsö­nös Segítő Takarékpénztár volt az országban 607 900 tag­gal, az 1961-ben működő 4805 KST-nek már 700 900 tagja volt. Emelkedett az egy főre eső átlagbetét, így a havi megtakarítások összege is. Egy KST-tag 1961 -ben átlag havi 98 forintot tartalékolt a tavalyi­­94 forinttal szemben. A Kölcsönös Segítő Takarék­­pénztárakban ennek következ­tében minden hónapban 69 millió forintot meghaladó ösz­­szeget fizettek be, csaknem 13 millió forinttal többet, mint 1960-ban. Partin Lujza Lapunk tartalmából: * Munkavédelmi őrség a Diszműbőrgyárban. 4. oldal Mi a helyzet Simontornyán? 4. oldal * Az SZVSZ V. Kongresszusáról. 5. oldal Nyílt levél a művezetőhöz. 6. oldal Terveikről nyilatkoznak. 2. oldal A szakszervezeti tisztségviselők újraválasztása. 3. oldal * Eav IbmSuIS az új eszte­nrrmeSése Tisxa Cipőgyár A 30/B műhely adóssággal kezdte az évet. Amit az új esztendő első két napján tör­lesztettek. Az adósságban a rossz műszaki előkészítés, és kismértékben a műhely kol­lektívája a ludas. Sokan Deák elvtársat, a művezetőt hibáz­tatják, mert megromlott a kapcsolata a műhely dolgozói­val. Az új év első napján mennyiségi tervüket 68 száza­lékra, minőségi tervüket pe­dig mindössze 58 százalékra teljesítették. A dolgozók ke­resete így csupán 90—95 szá­zalékos volt Újpesti Bőrgyár Érdi Pál főmérnök szerint az első két-három nap nem volt nagyon szerencsés, m­ert elromlott az áramfejlesztő gép és Csere István főgépész éjjel-nappal dolgozott, hogy minél előbb helyreálljon a termelés. Az viszont jó, hogy éppen az első héten adták át az első 1000 méter felsőbőrt a Minőségi Cipőgyárnak, amely még a legkényesebb igényeket is kielégíti. Finombőrökgyára Derzsi Lajos igazgató elv­társ elmondotta, hogy az év első napjaiban egy értekezle­tet hívtak össze, ahol a mű­szaki vezetők és, fizikai dol­gozók segítségét kérték az új év termelési terveinek meg­valósításához! Az első napok tanulsága szerint, nemcsak a mennyiségi tervet hozták, de a minőségi kívánalmaknak is eleget tesznek. Diszműbörgyár Laskai István elvtárs arról szólott, hogy az első napok szép eredményeket mutatnak, s ez nem véletlen. A műszaki vezetőség jól előkészítette az új esztendőt, s így a jelek sze­rint az 1962-es évben elő­irányzott 23 százalékos ter­melési emelkedést valóra­­tud­ják váltani. Duna Cipőgyár Szapu László főmérnök nem dicsekedhet, még a napi ter­vet nem minden műhely tud­ta teljesíteni. Ez azzal magya­rázható, hogy egyes körök új profitra álltak át, s a tanuló­időt meg kell fizetni. De nem vagyunk elkeseredve, mert az első napok sikertelenségei, még a hónap végére, eredmé­nyekké változhatnak., Táncsics Bőrgyár — Nemcsak hogy teljesítet­tük naponta a mennyiségi és minőségi tervet, de egyes mű­helyek előre is dolgoztak — mondotta Vámos Géza igaz­gató. — Például a boxkiké­­szítő műhely néhány napra le­áll javítási munkálatok miatt hogy a többi üzemrészben fennakadás ne legyen, előké­szítették a gyártmányokat. Az első dekád 10 napjának ered­ményei nagyon biztatóak,­­ egész évben így dolgozunk, si­kerre visszük céljainkat. Minőségi Cipőgyár Az óévért sikeresen fejezte be — mondotta Buji Péter fő­mérnök —, nem volt lemara­dás, így a kezdés is jól k­in­­ dult A megfelelő előkészítés­ tette lehetővé, hogy napi 200 pár­ cipővel többet­ adjanak át a külkereskedelemnek, mint az elmúlt évben, így a 2800 párás tervet 3000-re módosí­tották. A Divat Cipőgyár Mocsári Margit tájékoztatá­sa­­ szerint december 23-ra fe­jezték be az új alfa-iker szalag átépítését. Tehát az­­új évben már itt készítik az ágó- és tű­sarkú szandálokat. Az első na­pokon még nem teljesítették a tervet 100 százalékig.­­ Börtex Cipőgyár Az új évet műszaki érte­­kezleten készítették elő. En­nek eredménye, hogy a gyár pontosan teljesíti tervét, és január 10-én átadták a ke­reskedelemnek a 8000 pár ex­portcipőt. AKIK MEGTALÁLTÁK HELYÜKET A CSERZŐANYAGGYÁRBAN Gáspár György, a sűrített szennylúg-besűrítő kezelője, 1958 óta dolgozik a vállalatnál­, 1949 ■ óta­­ szervezett munkás, és jól érzi magát új munkahelyén. Matucza Aranka ifjúmunkás, úgyszólván gyerek­kora ós van a vállalatnál. KISZ-tag és a faliújság felelőse. Kereseti 1200 forint és a Cipőipari Technikum másodéves hallgatója Viszneg József, TMK-csoportvezető 1949 óta dolgozik a Utálatnál, 14 fő munkáját irányítja és tudását a Gépipari Technikumot gyarapítja.

Next