Bőripari Dolgozó, 1966 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1966-01-01 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM­ÁRA 50 FILLÉR 1966. JANUAR -» «in ii in mini ihm............ ......... n a imii wihiiiii iiiiiiim i wihi­­­­­n­­­­­ii i­i .............— Az 1966. évi tervfeladatokról, valamint a béremelésekről tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége Január 12-én szak­­szervezetünk szék­házában került sor a szakszervezet köz­ponti vezetőségének ülésére- Az ülést Csákó Mihály elnök nyitotta meg, majd Turzó László főtit­kár mondotta el az elnökség beszámo­lóját. A Szakszervezetek Országos Tanácsa decemberi ülésén ösz­­szegezte a népgazdaság 1965. évi eredményeit és fogyatékos­ságait, majd megtárgyalta és elfogadta az 1966. évi népgaz­dasági terv fő célkitűzéseit Bár még nincsenek végleges adatok, a múlt évi és a má­sodik ötéves terv teljesítésé­­ről, annyi máris megállapítha­tó, hogy az elmúlt öt évben komoly eredményeket értünk el. , Az ipari termelés a terve­zett mértéknek megfele­lően, mintegy 48 százalék­kal, a mezőgazdasági ter­melés 12—14 százalékkal — a tervezettnél kisebb mértékben — növekedett. A termelés növekedésével lé­pést tartott a közlekedés és a szállítás, amely sok nehéz­séget leküzdve teljesítette fel­adatát. A második ötéves terv időszaka alatt a kiskereske­delmi forgalom, a tervet meg­haladó mértékben, 29%-kal növekedett A reálbér 9%-kal,­­ az előirányzottnál kisebb mértékben nőtt. Az értékelés során figyelembe kell venni, hogy olyan különleges felada­tokat oldottunk meg, mint a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, a honvédség kor­szerű fegyverzettel való ellá­tása. A termelés eközben je­lentősen, az életszínvonal szá­mottevően emelkedett. Mind­ezt nehéz körülmények, egy­mást követő elemi károk kö­zepette valósították meg. Táncsics Bőrgyár meszesmű­helye és irodaháza 60 millió forintba került. Befejeződött a Szombathelyi Cipőgyár tel­jes rekonstrukciója, valamint a Kecskeméti Cipőgyár bővíté­se és megoldás alatt van a Ti­sza Cipőgyár szociális problé­mája. A szociális területen is lé­nyeges javulás történt a má­sodik ötéves terv alatt. Lé­nyegében csaknem megoldott­nak tekinthető üzemeink több­ségében az öltöző-, fürdő­probléma. Különösen a ruha­tári rendszer bevezetése ja­vított sokat a helyzeten. Kü­lönösen jó példát mutatott eb­ben a Minőségi Cipőgyár és a Bőrkonfekció Vállalat. Hozzá­juk hasonlóan javult a hely­zet a Pannónia Szőrme Új­pesti Gyárában, a Kecskeméti Cipőgyárban, Bonyhádi Cipő­gyárban és a Siklósi Kesztyű­gyárban. Bor,- és költségszint A második ötéves tervben a bőr-, szőrmekikészítő- és kon­­fekciós munkások bére 7,5%­kal, a cipőipari dolgozók bére 6,8%-kal növekedett Az al­kalmazottak bére szintén ha­sonló mértékben növekedett. A jelzett időszakban a ter­melékenység növekedés a ci­pőiparban évenként mintegy 3,5%-os, a bőriparban pedig 2°/0-os volt. A költségszínt ala­kulása is kedvező képet mu­tat. Ezt bizonyítja, hogy a ki­fizethető nyereség évenként át­lagosan 10—15 nap körül moz­gott Az előadó részletesen ismer­tette iparágaink 1965. évi terv­teljesítésének alakulását és ki­emelte a dolgozók lelkesedését, helytállását Az eredmények elérését nagyban elősegítette, hogy a korábbi évekhez viszo­nyítva javult a műszaki irányí­tás és jobb kapcsolat jött lét­re a gazdasági vezetés, a párt­­szervezet és a szakszervezeti bizottság között. Általánosság­ban megnőtt a termelési ta­nácskozások szerepe, ami ab­ban nyilvánul meg, hogy ala­posabb, körültekintőbb, az elő­készítés, elmélyültebbek a be­számolók és a dolgozók bát­ran mondják el véleményüket. Fokozatos fejlődés A múlt évben a szocialista ipar, mintegy 2%-kal túltelje­sítette termelési tervét. A lét­számgazdálkodás és a munka­­fegyelem javult A több ter­melés, mintegy 80—90%-át termelékenyebb munkával ér­tük el. A beruházási tervek teljesítése is kedvezőbb a ko­rábbinál. A készletek rende­zése során a kereskedelem, a különböző kiárusításokkal éves szinten, mintegy 1,2, 1,3 mil­liárd Ft-tal növelte a lakosság vásárlóerejét. Néhány terüle­ten azonban még lassú az elő­­re­haladás. Ide tartozik a mű­szaki fejlesztés, a termelé­kenység növelése, a mezőgaz­daság helyzete, melynek ered­ményeit nagyban rontották a természeti csapások. A piacon kevesebb zöldség, gyümölcs került eladásra, viszont a hús­ellátásban a többszöri száj- és körömfájás okozott gondot. Külkereskedelmünk vonatko­zásában a nemzetközi fizetési mérleg egyenlege és deviza­helyzetünk kedvezőbb a ter­vezettnél. Iparágaink eredményei Az elmúlt öt évben vala­mennyi iparágunk termelésé­nek összetételében kül- és bel­földi igényeknek megfelelően fontos változás következett be. A bőriparban az értékbeni nö­vekedés 105 millió Ft-tal volt nagyobb, mint 1960-ban. A ci­pő- és konfekció-iparban egy­re nagyobb területen kerül fel­­használásra a műanyag. En­nek következtében a bőripar­ban is jelentkezett gyártmány­eltolódás, mely szerint a kru­­pontermelés 16­, egyéb ke­ményáru 22,­ a zsírosfelsőbőr 42%-kal csökkent. Ezzel szem­ben a krómos felsőbőr és bé­lésbőr, valamint sertés dísz­műbőr mennyisége jelentősen növekedett. Az összes krómos felsőbőr, a korábbi 2,8 millió négyzetméterről, 3,7 millió négyzetméterre növekedett. A szőrmeipar gazdálkodását szintén a fejlődés jellemezte. Ennek megfelelően a szőrmés­­juh és a báránybőr gyártását öt év alatt 15 000 négyzetmé­terrel növelte. Az export ter­melése pedig közel 50 m/Ft­tal nőtt A múlt évben a Szőr­meipari Vállalatnál új mód­szerként jelentkezett a deviza­­gazdálkodás. Az egyéves ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy bevált, mert az előzetes szá­mítások szerint a vállalat de­vizatervét túlteljesíti. A Bőrkonfekció iparunk jellemzője, hogy mind tökéle­tesebb lesz a bőrönd- és bőr­díszmű divatcikk nagyüzemi gyártása. A vállalat termelési értékét öt év alatt 137 millió­val, az exportot pedig 67,5 millióval növelte. A kesztyű­iparág szintén jelentős szere­pet tölt be. Öt év alatt a ter­melés több mint duplájára emelkedett. Az értékbeni fej­lődés közel 200%-os. A legna­gyobb előrelépés az export te­rületén van, mert 380 ezer pár helyett 1 250 000 pár kesztyűt exportáltak. A kesztyűiparban szintén bevált a devizahozam rendszere. .A cipőipar fejlődése szintén felfelé ível. Ezt bizonyítja, hogy a termelés volumene 16 millió párról 20 milió párra növekedett. Ezen belül az ex­port a korábbi 4 millió párról 6 millió párra emelkedett. A gyártmányok minősége is ja­vult. Ezt elsősorban az bizo­nyítja, hogy az elsőosztályú ci­pők aránya 1965-re már lyett 92% fölé emelkedett. Fo­kozottabb mértékben alkal­mazzák a műanyagot is. 1960- ban műanyag felsőbőrből ké­szült cipők mindössze 4% volt, a múlt évben már 8% felett tartottunk. A műanyagtalpú ci­pők aránya az 1965-re már 67%-ra emelkedett. A gyártás­­technológiában is jelentős vál­tozás történt, s a múlt évben a cipők 55%-a készült ragasztott eljárással. Növekedett a szel­lemi kapacitás is. A műsza­kiaknak, mintegy 60%-a elvé­gezte, vagy most végzi a tech­nikumot. Beruházások Az elmúlt öt év alatt ipa­runk 915 milliót beruházásra és 250 milliót felújításra ka­pott Pl. a Simontornyai Bőr­gyár teljes rekonstrukciója 150 millióba, az Újpesti Bőrgyár boxműhelye 30 millióba, a A harmadik ötéves terv Kedves Elvtársak! Az 1966. évi népgazdasági terv a harmadik ötéves terv első éve. Ez­ az év a távlati fej­lesztési célok alátámasztását szolgálja. A kiemelt feladatok a következők: Elsőként a tervezett külke­reskedelmi forgalom lebonyo­lítását kell említeni. Mint is­meretes, ez kétirányú. Növel­nünk kell az exportot, viszont szigorú takarékosságot alkal­mazni a behozatalnál. A kül­kereskedelmi forgalom egyen­legének javítása még inkább igényli a vállalatok közötti együttműködés fokozását. Feladataink nagyok és ezért különös gondot kell fordíta­nunk a műszaki színvonal, a gyártás, és gyártmány korsze­rűsítés területén meglevő el­maradás felszámolására. A fej­lesztési célkitűzések, a korsze­rű technológiák kidolgozásá­val, az új termékek bevezeté­sének meggyorsításával terme­lékenység növekedést és jobb külföldi és belföldi ellátást kell elérni. Nem feledkezhe­tünk meg arról, hogy­­ csak olyan terméket szabad előállí­tani, amelyre szükség van. A kereslet és a kínálat összhang­jának biztosítása igényelheti, hogy a termelési irányzatokat néhol túlteljesítsük. Nem elhanyagolható köve­telmény a minőség javítása és a termelékenység fokozása. A múlt évi normarendezés hozott eredményt, de ez csak akkor lesz tartós, ha megfelelő mun­ka, és üzemszervezési intézke­dések segítik azt elő. Ár­- és bérintézkedések A Központi Vezetőség tagjai előtt ismeretes, a kormány de­cemberi határozata, amely az ár-, és bérintézkedésekről szól. Ez az intézkedés február 1-én lép életbe. Lényegében a hús­féleségek, és tejtermékek árá­nak emeléséről, a bérek, csa­ládi pótlék, és a nyugdíjjáru­lék felemeléséről, illetve a zsír, a szalonna, valamint az egyes ruházati termékek árának csökkentéséről van szó. Két milliárd forint béremelésre A kormányhatározat két milliárd forintot irányzott elő béremelésre. Ebből 1,2 milliárd forinttal részesül 100 ezer pe­dagógus, 60 ezer egészségügyi dolgozó, 125 ezer belkereske­delmi dolgozó, és mintegy 120 ezer építőipari munkás. Az iparban dolgozó, közvetlen ter­melést irányító művezetők és főművezetők fizetésemelésére mintegy 80 millió forintot for­dítanak. A fennmaradó 800 millió forintból 200 millió az alacsony nyugdíjak felemelé­sére és 600 millió az ipari munkások béremelésére lesz fordítva. A 600 millióból a munkások egyharmadának 4­0lott-ig való fizetésemelésére kerül sor. Ugyancsak felemelik a két, vagy ennél több gyer­mekes családok részére a csa­­ládi pótlékot. A 750 forintnál alacsonyabb öszegű, sajátjogú nyugdíjt 10%-kal emelik oly módon, hogy az emelés havi összege 50 forintnál kevesebb, és a fel­emelt nyugdíj együttes összege havi 750 forintnál több nem lehet. Ez az intézkedés 230 ezer főt érint. A 400 forintnál ala­csonyabb összegű özvegyi és szülői nyugdíjak szintén 10%­­kal emelkednek úgy, hogy az emelés havi része 25,5 Ft-nál kevesebb és a felemelt együt­tes öszeg 400 Ft-nál több nem lehet, ez újabb 100 ezer embert érint. A 200 forintnál alacsonyabb összegű árvaellátás, és a 400 forintnál alacsonyabb összegű születlen árvaellátás szintén 10%-kal emelkedik úgy, hogy a felemelt árvaellátás havi 200 (Folytatás a S. oldaléul Sabnmitstdi központi vezetőségének felhívása BŐR,- SZŐRME,- CIPŐ,- ÉS B­ŐRKONFEKCIÓ-IPARI DOLGOZÓK! SZERVEZETT MUNKÁSOK! Az elmúlt öt év eredményeit értékelve a központi ve­zetőség megállapította, hogy iparágaink dolgozói, vezetői öntudatosan és­ teljesen küzdöttek a termelési feladatok megvalósításáért. Így vált lehetővé, hogy az iparágak dol­gozói a fokozatosan növekvő kül- és belföldi igényeknek eleget tudtak tenni. Szakszervezetünk központi vezetősége január 12-én tartott ülésén mindezeket megvitatta és elismerését fejezi ki mindazon munkásoknak, műszakiaknak és adminisztra­­tív dolgozóknak, szakszervezeti tisztségviselőknek, akik odaadó munkájukkal hozzájárultak a bőr­- és cipőipar má­sodik ötéves tervének megvalósításához, az 1965. év ter­melési tervének sikeres teljesítéséhez.­­ Az elmúlt időszak eredményeiben fontos szerepe volt a műszaki szervező, irányító munkának, a szocialista mun­­kaverseny mozgalomnak, s ezen belül a szocialista bri­gádmozgalom tartalmi fejlődésének, melynek keretében közel tízezer dolgozó mutatott példát. Az elért eredmé­nyek, sikerek, egyben mindannyiunkat köteleznek arra, hogy a jövő feladatait még jobban, hajtsuk végre Az 1966. év feladatainak maradéktalan végrehajtása azért is fontos, mert ez az év a harmadik ötéves terv si­kere megvalósításának kezdete is egyben. Éppen ezért az eddigieknél még következetesebben kell megvalósítani mindenütt a párt 1964. dec­i határozatát. Ismeretessé vált, hogy a bőr-, szőrme-, cipő- és konfekcióipar termelésének mennyisége, mintegy 4—5%-kal emelkedik. Minden vállalatnak, gyáregységnek és műhelynek nagy gondot kell fordítani a naponkénti ütemes termelés feltételeinek biztosítására. Ez az alapja a gazdasági muta­tók kedvező alakulásának. Ezért a műszaki vezetők ala­posabban és jobban szervezzék meg a munkát. Törekedni kell arra, hogy a mennyiségi növekedést elsősorban a termelékeny­ség növekedésével érjük el. A bőr-, cipő-, szőrme- és konfekcióipar megnövelte■­dett exportfeladata megköveteli a külföldi megrendelések pontos határidőre való teljesítését. Tovább kell javítani a gyártmányok minőségét és olyan termékek gyártását kell bevezetni, amelyen ke­resztül magasabb devizabevételt érhetünk el. Ezzel is hoz­zájárulunk a népgazdaság mérlegének javításához. A gazdaságosabb termelés érdekében tökéle­tesíteni kell a műszaki fejlesztést, az üzemszerve­zést, a gyártás,- és gyártmányfejlesztést. Közben ne feledkezzenek meg az anyaggal, idővel, és az emberi munkával való fokozottabb takarékosságról. Az előbbi feladatok mellett a szakszervezeti bizottságok szor­galmazzák a balesetelhárítási és a szociális helyzet javítását. A feladatok megvalósítása szakmánk minden egyes dolgozójától és vezetőjétől pontos, fegyelmezett munkát követel. Mindenki a legjobb tudása szerint végezze mun­káját.­Szakszervezeti szerveink a termelés segítésében, a végrehajtás ellenőrzésében legyenek következetesek. Tá­mogassák a gazdasági vezetőket, a szigorú és igazságos intézkedések megvalósításában, de lépjenek fel a legcse­kélyebb szabálytalanság, törvénytelenség ellen. Még na­­gyon gondot fordítsanak a dolgozók ügyes-bajos prob­lémáinak és szociális kérdéseinek gyors intézésére. A ter­melési tanácskozásokat úgy szervezzék, hogy erősödjön az üzemi demokrácia és váljanak a végrehajtás módszereinek vitafórumaivá. A munkaversenyt úgy szervezzék, hogy a vállalások elsősorban a gyár, a műhely előtt álló legfon­tosabb feladatok teljesítésére irányuljanak.­­ SZAKTÁRSNŐK, SZAKTÁRSAK! Kormányunk 1966. évi népgazdasági tervéről szóló, ha­­tározata bér- és árintézkedéseket is tartalmaz. Ezen­ in­tézkedésekkel központi vezetőségünk egyetért, azokat szükségesnek és indokoltnak tartja, mert az intézkedés azt a célt szolgálja, hogy gyorsítsuk a termelőerők fejlődését, növeljük hazánk népgazdasági erejét, hogy további felté­teleket teremtsünk az életszínvonal rendszeres emeléséhez. Jövőnk érdekében szükséges és érdemes vállalni az átme­neti nehézségeket is, népünk, a szervezett dolgozók, szo­cialista hazánk további felvirágzása érdekében. Kormányunk az áremelések ellensúlyozására a szak­­szervezetekkel egyetértésben a tervezett éves bérfejlesztés összegén felül jelentős összeget biztosít béremelésre és szo­ciálpolitikai intézkedésekre. A bőr-, szőrme-, cipő- és konfekcióipar dolgozóinak 53%-a részesül 4—10%-ig terjedő béremelésben. Ezt az összeget a bőriparban a meszes, cseres, faragó, üveglapos­­szárító, nyersbőrraktári, szőrmekikészítő és szőrmekonfek­ció munkák egyes területén, a kézi, és gépi kesztyűvarrás, valamint a cipőipar futószalagjai mellett dolgozók béré­nek emelésére kell fordítani. A munkások béremelésén túl, mintegy 650 termelést közvetlen irányító művezető,­ és főművezető bérének emelésére is lehetőség nyílik. A béremelésre fordított összeg éves szinten közel 16 millió forint. A felosztással járó munkát az elkövetkezendő napokban , minden ütemben el kell végezni, amely a szakszervezeti bizottságok egyetértése után február 1-vel bevezetésre ke­rül. SZAKTÁRSNŐK, SZAKTÁRSAK! Az 1966. évi tervek megalapozottak, azok végrehajta-­­­sához a feltételek biztosítottak. Valóraváltásához azonban­­ szakmánk valamennyi munkásának és vezetőjének tudá­­í­sára, szorgalmára szükség van. A Központi Vezetőség meg­­ van győződve arról, hogy iparágaink dolgozói teljesítik az­­ éves célkitűzéseket. | Budapest, 1966. január 12. | Bőripari Dolgozók Szakszervezete­k Központi Vezetősége. |

Next