Bőripari Dolgozó, 1988 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

KÖZPONTI VEZETŐSÉGÜNK NAPIRENDJÉN Új rendszerű tagdíjfizetés — költségvetési irányelvek '4!iS4ií^SíSSíSiíSii^á‘yZ$iSSSíISSÍSÍÍtítSSK^ItSSÍS^SSSSÍÍÍÍSSSíSStíSSítílSSÍSfSSSSSSlSSSÍSSSí&í&töííS^SjlSíSíífí!l!i/i''lSíS& Szakszervezetünk központi vezetősége december 18-án ülésezett, és előterjesztést valamint javaslatot vitatott meg a szak­szervezeti tagdíjfizetés rendszerére vonat­kozó SZOT-határozat végrehajtásáról. Az írásos dokumentumhoz Lugosi Lajosné, a­­ gazdasági és pénzügyi osztály vezetője adott szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy , az elnökség december 17-i ülésén előzete­sen állást foglalt a javaslatról. Az írásos előterjesztés hivatkozik a SZOT 1987. november 27-i ülésére, melyen a testület határozatot hozott a szakszervezeti tagdíjfizetés új rendszeréről. A határozat 4. pontja szerint a SZOT felhatalmazza az iparági-ágazati szak­­tervezetek központi vezetőségeit, hogy ágaza­­tik sajátosságait alapul véve, kivételesen indo­­kolt esetben külön szabályozzák a 1. tagdíjfizet­és alapjául szolgáló jövedelem egyes kereseti elemeinek figyelembevételét; 2. a készpénzbe t­örténő fizetés lehetőségét és annak módját; 3. a­agdíjfizetés igazolásának módját. A fentiek kapcsán az elnökség a tagság javas­­ata alapján úgy döntött, hogy a tagdíjalap meg­állapításánál szakszervezetünk figyelmen kívül hagyja a „törzsgárdajutalmat”. (A törzsgárdaju­­talom évenként átlagosan 14 millió forint, mely­nek 0,8-1,0 százalékát számítva 130-140 ezer fo­rint éves tagdíjbevétel-kiesést jelent.) Az elnökség állást foglalt arról is, hogy a munkaviszonyban álló főfoglalkozású szakszervezeti tagok tagdíjfizetése alap­vetően bérjegyzék útján történjen, ugyanakkor átmenetileg 1988. első félévé­ben - további időt biztosítva a meggyőző munkára - készpénzben is történhet a tagdíjfizetés. A központi vezetőség elé terjesztett dokumen­­tum javasolja, hogy a tagdíjfizetés igazolásának is nyilvántartásának módja a következők sze­rint legyen szakszervezetünknél. A bérjegyzé­­s­en történő tagdíjfizetés esetén első lépésként a agkartonra kerüljön rávezetésre a havi szak­­szervezeti tagdíj forintösszege, ez a gazdasági felelős feladata. A tagdíjfizetés tényét a szak­­szervezeti tagkönyvben, egy évben egy alka­lommal vagy szükség szerint „rendezve” bé­lyegzőlenyomat használatával és aláírással iga­zolja a szakszervezeti bizottság. A készpénzes befizetéseket, a befizetés megtörténtekor kell aláírással igazolni a szakszervezeti tagkönyv­ben, és ezt követően rávezetni a szakszervezeti tagnyitvántartó kartonra. Más alapszervezetbe történő átigazoláskor (kilépéskor is) pontos dá­tum megjelölésével kell igazolni, hogy mely idő­pontig rendezett a tagdíj. Az előterjesztés szükségesnek tartja az alábbi intézkedéseket. A jelenleg használatos tagdíjbé­lyegek csak az 1987. évi és az 1988. január havi tagdíjak igazolására használhatók fel a folyama­tos tagdíjbiztosítás érdekében. Az alapszervezeteknek 1988. február 15-ig tá­jékoztatást kell adni az alábbiakról: - mennyi volt a vállalati dolgozók összlétszá­­ma 1988. január hónapban és mennyi volt az egy főre jutó bruttósított átlagkereset összege; - mennyi volt az alapszervezet szervezettségi százaléka 1988. január hónapban; - hány fő adott írásbeli meghatalmazást arra, hogy tagdíját a bérjegyzéken feltüntessék, és azt megbízásából a munkáltató átutalással telje­sítse; - hány fő az, aki objektív vagy egyéb okból továbbra is készpénzben fizeti a tagdíját; - hány fő nem vállalja az új rendszer szerinti tagdíj fizetését illetve tagságát, és mi ennek az oka. (Folytatása a 2. oldalon) XXXV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1988. JANUÁR ÁRA: 2,50 FORINT ERGONÓMIAI LABORATÓRIUM: IGAZTÓTANÁCSI ÜLÉS Növekvő igény a labor szolgáltatásaira A Bőr-, Szőrme-, Cipőipari Ergonómiai Labo­ratórium Gazdasági Társulás igazgatói tanácsa 1987. december 9-én tartotta soros ülését. A na­pirendek között első helyen szerepelt a beszá­molójelentés az ergonómiai laboratórium 1987. évi munkájáról. Lássuk a számokat! A laboratórium tavaly 61 alkalommal, 119 nap időtartamú helyszíni vizsgálatot és mérést végzett. A munkakörnyezeti hatótényezők vizs­gálatát, méréseit 13 vállalat 19 gyárának 42 üzemrészében végezték el. (Folytatása a 3. oldalon) Szakmai szövetségünk nemzetközi munkájáról év végi ülésén • Felmentések, kinevezések Mérleg és program ÉV VÉGI ÖSSZEGZÉS. A Textil-, Bőr- és Ruházatipari Szakszerv­ezetek Szövetségének elnöksége 1987. december 21-én testületi ülést tartott, melyen dr. Martos Istvánné szövetségi főtitkár előterjesztésében megvitatták - majd kiegészítésekkel elfogadták - a szövetség 1987- ben végzett nemzetközi tevékenységét, és a szakmai szövetség 1988. évi delegációs prog­ramját. Személyi változásokban is döntött a tes­tület. Csikós Pált, a Bőripari Dolgozók Szak­­szervezetének volt főtitkárát SZOT-titkárrá való megválasztása; és Czerván Márton­né dr.-t, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének volt főtitkárát, nyugdíjba vonulása miatt a szö­vetség főtitkárhelyettesi tisztségéből való fel­mentését a szövetség elnöksége tudomásul vet­te, és egyetértett a két új elnökségi tag kooptá­­lásával, miszerint: Tréber Tibor a BDSZ és Ve­res Gábor az RDSZ főtitkárai lettek a szakmai szövetség főtitkárhelyettesei. Még egyszer a bérbruttósításról • Teljesítménybéres dolgozóknál is változatlan nettó keresetet azonos munkavégzés esetén ? Kezdeményezhető­ a KSZ módosítása Átérzett felelősséggel Az elmúlt év utolsó hónapjaiban országszerte, így a mi iparcsoportunkban is, a dolgozók köré­ben, a különböző vállalati gazdasági és társadal­mi fórumokon központi kérdések között szere­pelt a bérek bruttósítása. (Cikkünk a 4. oldalon)

Next