Győr vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

Ipar, kereskedelem, közlekedés és vízügy - Vasútak

Ipar, kereskedelem, közlekedés és vízügy. 139 Az állami és a megyei törvényhatósági közutakat, a győri m. kir. állam­építészeti hivatal kezeli. III. Győr. sz. kir város főbb útjai a következők : 1. A budapest—bécsi állami útnak a város területén áthaladó átkelő szakasza 3 049 km., 2. győr—pápai I r. törv. út 4 420 km., 3. győr—veszprémi I r. törv. út 3-847 km., 4. győr—fehérvári I r. törv. út 4-123 km., 5. győr—ikrényi II r. törv. út 2175 km., 6. győr—baráti II r. törv. út 1-800 km., 7. győr—sági 0-412 km., 8. győr—banai (Bőny) II r. törv. út 0-668., 9. győrszigeti híd és lejáró 0­ 100 km., 10. győr—hédervári út 3 871 km. és 11. győrszigeti átkelő szakasz 0 462 km. Összesen 24 927 km. Az útadó összege a vármegyében évi 108.600 kor., a városnál 293.000 kor. (3% útadó, stb.) A forgalom czélszerűbb lebonyolítását és a város rendszeresebb fejlődését van hivatva biztosítani Győr város új szabályozási terve, melynek legfőbb pontja a Czuczor-utcza tengelyében építendő végleges közúti vashíd, a mosoni Dunán át, mely városszabályozás útján, a bécs-budai utat a Dunán át, a hédervári úttal összeköti. A város területén levő hidakról a Győr városát ismertető fejezetben esett szó. A városi törvényhatósági utakat Győr szab. kir. város mérnöki hivatala kezeli. A főleg vámbevételekből és útadóból befolyó összbevétel és­ ugyan­annyi kiadás évenként mintegy 67.000 kor. Az összes közutak forgalma igen élénk, úgy hogy némely útvonalon a forga­lom 24 óránként 700 vonós állat. A megyei, városi és a törvényhatósági közutak legnagyobb része rendszeres kőalappal ugyan nincs ellátva, de állandóan kavicsoltatnak és jókarban tartatnak. A fontosabb városokat összekötő törvényhatósági utak valamennyie igen régi, sőt egyike-másika már a rómaiak idejében is fennállott. Győr város belterületén mintegy 30 kilométer utcza van , melyek részben koczkakő-, aszfalt- és bányakővel vannak burkolva, részben kavicsolva. Győrt az öt irányból összefutó vasúti vonalak a Dunántúl legélénkebb forgalmi góczpontjává tették. A vasútak e vármegyében is a XIX. század első felében keletkeztek. Bécsben a 30-as években báró Sina vezetése alatt álló bizottság a Bécsből Győrig vezető vasútat tervezte, de megvalósítása sokáig késett. Végre 1855 decz. 24-én nyílt meg a bruck—győri 78 km. hosszú vasút­vonal, 1856 aug. 10-én a győr—újszőnyi 37 km. hosszú vonal és 1884-ben az újszőny—budapesti. A budapest—brucki vonal jellege a vármegye területén sík és a budapest-jobbparti üzletvezetőség alá tartozó győri osztálymérnökség kezeli. E vonal legnagyobb műtárgya a 170 m. össznyílású rácsos vashíd a Rába fölött, Győrött. Ugyane híd pillérjein fekszik a győr—sopron— eben­furti vasút hasonló vashídja. Ezenfelül a Rábcza fölött Abdánál rácsos vashíd van, két, egyenként 42­7 m. nyílással. Budapesttől Győrig a vasút 2 vágányú , Győrtől Bruckig egyvágányú. A pálya 11 rendszerű 42­7 kgr.-os aczélsínekből áll. A gyorsvonatok első rendűek és 70—90 kilométer sebességgel köz­lekednek. Midőn a kiegyezés a vasútakat egészen a magyar kormány és a törvényhozás körébe utalta, a vasútügy gyorsabb fejlődésnek indult. Az 1869 : V. t.-cz. a Kisczelltől Győrig terjedő vasútat engedélyezte mérföldenként 36.400 frt költséggel és kamat biztosítással. 1871 október 1-én nyílt meg a győr—szom­bathelyi 125 km. vasút. Kezeli a kisczelli osztálymérnökség. 1876 január 3-ikán nyílt meg a győr—sopron—ebenfurti 86 km. magánvasút; 1891 május 1-én ennek győr-rábaparti 16 km. vonala. 1895 decz. 31-én nyílt meg a győr—veszprém—dombóvári vasút 1106 km. szakasza; azután a győr— bakonyszentlászlói 34­6 km. szakasz, 1896 aug. 2-án és 1896 decz. 16-án a bakonyszentlászló—jutási szakasz 41­6 kilométerre. Összes hossza 186­4 km. Kezeli a veszprémi osztálymérnökség. A győri pályaudvaron naponként 60—80 vonat megy át, indul és érkezik. Győr vármegye területén a vasutak összes építési hossza 92­5 km. ; a város területén pedig 27,8 km., összesen tehát 120 30 km. Átlag esik 100 négyszögkilo­méterre 6-24 km. illetőleg 61-78 km. , és 1000 lakosra 92-59, illetve 88-82 km. vasút. Győrött egy évben összesen átlag 338.705 utas száll fel. Ezt a számot Budapest meghaladja 4.683.429, Debreczen 718.929, Miskolcz 456.000, Nagy- Magyar­ország Vámegyéi és Városai: Győr vármegye. "

Next