Borsod - Miskolci Értesítő, 1869 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1869-06-10 / 23. szám

Miskolcz, junius 10.1869. __23-ik szám, ________Harmadik évfolyam. Társadalmi érdekeket képviselő és végyheti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: ITATÁSI DÍJ: Helyben házhoz hordva: Vidékre postán küldve. Előleg Bélyegdij: Fél évre . . . 2 frt ■— kr. Fél évre . . . 2 frt — kr. 50 szóig . Minden hirdetéstől. . 30 kr. Egész évre . . 4 „ — „ Egész évre . . 4 „ — „ 50-től 100.** ■ Nyílt tér sorsa . . . 15 kr idei kilátások. Bába, junius 1-én. Az ország szerte ismeretes májusi fagyos napokat, melyek nem csak a gyümölcsöt álalában, a szőlő termés egy részét pusztították el, de az őszi vetemények jelentékeny részében is, tetemes kárt okozának — a múlt egész hónapban várhatólag, jótékony essözések nem követvén, de sőt ellenkezőleg perzselő hőség és száritó szelek által váltatván fel, a tenyészet fel nem üdülhetett, és igy mind a vélemények, mind természetes kaszállós legelőink, elsatnyulva maradtak. Az ősziekben kevés napok előtt már is észrevehető hanyatlás, a tavaszi vetemények elsült állapota, a legelők kopársága, azon átalános jelenség, hogy míg a vetett takarmányfélék silányak, természetes rétjeink alig adnak felgyüjteni valót, úgy hogy a tisza mentében is csak kivételesen kaszálnak valamit, méltón gondolkodóba ejthetik gazda közönségünket a jövő felett. — Egy újabb 63-iki csapás fenyeget bennünket, s már is ideje, hogy ki ki gondoskodjék előre magáról. Habár mint mondok, az őszi vetéseket érte is csapás, mind az által éhséget nem fogunk tapasztalni; az országjelenlegi fokozott gabona termelése mellett, bár minő csapás érte is annak egyik részét, a menten maradt másik rész képes az egésznek szükségletét fedezni; nem igy vagyunk azonban a takarmányfélékkel. — Átalánosan merített tapasztalás, hogy gazda közönségünk évek óta a piaczi árak magasságától kecsegtetve, a szemtermelésnek kedvezvén, kellő figyelemmel nem gondol, a takarmánynak helyes aránybani előállításával, sőtt nekiesett a kaszállók egy része feltörésének is, és így minden okszerű számítás nélkül, azon helyzetre juttatta magát, hogy egy silány év, marha állományát könyen, tönkre jutással fenyegetheti, s képes egész gazdaságát a legnagyobb zavarba ejteni. — Valamint bármely vállalatnál, úgy a gazdaságban is, minden tévesztett s fonák eljárás, megtenni előbb utóbb káros következményeit , s kik egyedül szemtermelésre fektetik gazdasági üzletüket, egy sanyarú év, egy közbe jött csapás következtében, megfosztva minden jövedelemtől, éveken át fogják érezni, a hibásan követelt irány fogyatkozásait. A mezei gazdálkodásban űzött, hasonló visszaélésekre a tisza mentében is bukkanhatunk, nem egy gazda töri fel mentesített földjét, pedig a tisza szabályozásának nem lehetett egyenes czélja az, hogy a mentesített földek , csakis az eke uralma alatt, a szemtermelésnek szolgáljanak , kiszorításával a takarmánynak, mely eljárás egy, állattenyésztésünk tönkre jutásával — mi elvégre ismerő iparunk jövőjét rendítené meg alapjaiban. — Okszerűen űzött gazdálkodást képzelni sem lehet, helyesen bealkalmazott állattenyésztés nélkül, a mely ismét kellő arányban termett takarmányt feltételez. Miután időjárásunk évek óta nem kedvez a természetes rétek és legelők cultúrájának, szükséges mesterséges módokhoz nyúlni, hogy a hiányokat pótolhassuk , s ha már feltörettek a kaszálók, szolgáljanak azok vetett takarmány és legelő használatára; s ezen eljárást nem csak átalában a takarmány szükség tanácsolja , de a birtok rendezés, s tagosítás folytán előállott, s belterjesebben űzött gazdálkodási rendszer is mellőzhetlenül igényli — úgy hogy elmerjük mondani, nem is gazda az, kinek körülményeihez képest vetett takarmánya is nem terem. — Nem ajánlhatjuk eléggé, e tekintetből viszonyaink között, gazda közönségünknek a luczerna-lóher termelését, mely a mellett hogy a szárazságot is jól kiállja, aránylag a legfőbb és legolcsóbb takarmányt is adja, az által — hogy kevés gondozás mellett, egy helyen több éven át is egyenlően diszlik. Átalában igyekezzünk jövőre helyes termelési arányokat behozni gazdaságunkba, termeljünk bőven takarmányt, hogy állattenyésztésünket elsasnyálás ne érje, s adjunk helyet azért az okszerű állattenyészésnek, mert földünk úgy jókarbani tartása, valamint megmivelése is csak igy lehetséges, s csak igy várhatunk sikert, mert csak igy óvhatjuk magunkat, egyoldalú csapások káros következményei elöl; jelen esetben pedig, igyekezzünk mihelyt az idő kedvezőbb fordulatot venne, első beállóval, szabad földünk egy részébe kölest vagy moháit vetni takarmánynak, nehogy marha állományunkat télen át éhség fenyegesse. Orczy Gyula. Lipcse, Junius 4.1969. Tisztelt szerkesztő úr! Szives felszólításának eleget teendő, körvonalazni akarom a lipcsei nemzetközi kiállítás nevezetesebb mozzanatait, leginkább azonban a magyar malmászatot illető érdekeket szem előtt tartva. A német molnárok és malmászatot érdeklők czim alatt még 1863-ban egy nagy egylet alakult német országban mely eddig elé mintegy 2000 mű, vizi és gőzmalmokat s más számtalan gépgyárosokat foglal magában, s egyesített erővel tör elő mind fel s lefelé, s már eddig is rövid fenállása óta , sok eredményeket vívott ki, mit egyesek nem lettek volna képesek. Czélja a malmászat terén a legjobbat s czélszerűbbet elérni, a gépezetek s malmok felszerelési terén a tagokat elősegíteni oktatni, a közös érdekekben úgymint, vásárlási szokásjogok, vaspályás tarifák, önkényes ellen saját szaklapja által is, a közös érdeket képviselni, védeni. Ezen egylet által mely már eddig is kiterjeszkedik egész Porosz, Bajor Szász, Coburg , Hanover , Würtenberg , Svéd, Norvégia , Schweitz , Csehország, sőt Francziaország egy részére is, múlt évben tartott közgyűlésben elhatároztatott, miszerint egy nagyszerű nemzetközi kiállítást rendezene Lipcsében , s a külhatalmak képviselői által idegen s nem egyleti tagok is fel lőnek szállítva miszerint ezen, a malmászati előállításhoz szükséges gépezetek, gazdasági eszközök s gépek , termények, leginkább pedig lisztek előállításához szükséges minden felszerelvényekből, a kiállítást mely május 31-kén veszi kezdetét megküldenek, — a meghívásnak megfelelőleg képviselve volt (hogy az elnök saját szavaival éljek midőn a kiállítást ünepélyesen megnyitá) legelső helyen emlitve Magyarország, franczia , osztrák , angol, belgium , holland , schwveitz, amerika , s német országnak minden részeiből. A kiállítás maga egy nagy ezen czélra épített csarnokban volt, 42400 láb, amelyben 1300 □ láb asztalok voltak; a közép téren , malmászati, s gazdasági gépek voltak felállítva , s a csarnokon kívül elhelyezett 8 gőzgép által folytonos működésben tartva, lehetett itt látni Európa minden államából igen sajátságos tisztító gépeket, egész malom járatokat, hajaló gépeket, újonan feltalált rostákat, gép által hajtott kőélesítőket, (az utóbbiak leginkább franczia országból lönnek kiállítva) gazdasági eszközöket, cséplőgépeket locomobilokat s egy petróleum légszesz készüléket, amely egészen új találmány; az épület más oldalán malom kövek, a malmászathoz megkivántató kisebb gépezetek, szijak, kötelek, zsákok, termények kiállítása tészta gyárak készítményei, s végtére a sok malmok őrleményei.